Örökségünk

Jókai nyomában sétálhatunk Budapesten Jókai Mór és Laborfalvi Róza életének nyomában szervez sétát a Fiatal Írók Szövetsége május 21-én.

A pest-budai műgyűjtés történetére emlékeznek Több mint száz festményen keresztül mutatja be a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, hogyan indult el a képzőművészeti kiállítások története Magyarországon.

Ligetem: saját történetét mutatja be a Városliget Rendhagyó fotókiállítás nyílt a városligeti Kós Károly sétányon: szabadtéri installációkkal, archív fotókkal és felvételekkel, és animált GIF-ekkel mutatják be a Liget történetét.

Jön az új örökségvédelmi szabályozás Átalakul a kulturális örökségvédelem rendszere. Gyorsabbá tennék a nagyberuházások régészeti előkészítését, hatékonyabbá tennék a bírságolást. A műemlék kisajátításának indokai közé bekerülne a méltatlan használat, a helyreállíthatatlan sérülést eredményező állapot és a veszélyeztetettség fogalma is.

Magyar fesztivál lesz Hamburgban A hamburgi kikötő 827. „születésnapjának” partnerországa Magyarország.

Új kocsit avattak az Isonzó Expresszhez Felavatták az Isonzó Expressz új, Doberdó nevű kocsiját a budapesti Vasúttörténeti Parkban. A különvonat júliusban indul körutazásra az isonzói, doberdói emlékhelyekre.

Százhúsz éves a Vígszínház Elhagyatott, mocsaras területen épült fel 120 éve a Vígszínház, ami azóta Budapest ékességévé vált. Május 1-jén ünneplik az évfordulót.

Az E-Klub is felkerült a poptörténeti tanösvényre A Cseh Tamás Program részeként a BME egykori popzenei E-Klubja is bekerült a megjelölt poptörténeti helyszínek közé.

Hasznosítják a budavári Magdolna-tornyot A budavári Magdolna-torony hasznosítása, sőt a templom újjáépítése is többször szóba került az évtizedek alatt, de a tornyot először csak tavaly májusban nyitották meg a látogatók előtt. Ez azonban nem bizonyult elegendőnek az újjászületéshez. Pályázatot írt ki az I. kerületi önkormányzat a Magdolna-torony hasznosítására, a benyújtási határidő április 22-én, pénteken jár le. Mindenképpen előnyben lesz az a pályázó, aki a kulturális funkció erősítésére tesz ajánlatot.

Megújulhat a Hild tervezte hegyvidéki Fácán Nagyvendéglő Természetvédelmi oktatóközpontként születhet újjá az egykori zugligeti Fácán Nagyvendéglő. A vendéglő a reformkori megnyitásakor Zugliget már nagy népszerűségnek örvendett a kirándulók körében, ezért hamar felkapott hellyé vált, s egy évszázadon keresztül élte fénykorát.

Utóirat – a Budapest 100 után Mozgalmas hétvége van mögöttünk: a Nagykörút házaiba bepillantást nyújtó Budapest 100 rendezvény tömegeket ösztönzött sétára a gyönyörű tavaszi időben. A programnak vége, de a házak maradtak: bármikor megcsodálhatóak.

Jéggel vagy anélkül? – Budapest vidéke az őskorban Budapest környékének legrégebbi, ember alkotta, 350 ezer éves tárgyait is bemutatják az óbudai Aquincumi Múzeum új, Jéggel vagy anélkül? című kiállításán.

Kiállítás nyílt egy klasszikus Magyarország-térkép alkotójáról Kétszázötven éve született Lipszky János, a 19. század eleji Magyarországot részletes térképen feldolgozó huszártiszt és tudós: tiszteletére kiállítást szervez a Magyar Nemzeti Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár.

Fel a fejjel, Budapest! A város jellegzetes szecessziós népszerűsíti épületeit Fel a fejjel, Budapest! címmel a Budapesti Tavaszi Fesztivál.

A reformációra koncentrál a Magyar Nemzeti Levéltár Nagyívű projektet indított a Magyar Nemzeti Levéltár a magyarországi reformáció feldolgozására és az ismeretek terjesztésére.

Közügy a közterület? A Hegyalja út át nem nevezéséről Nem lett Mádl Ferenc út a Hegyalja útból, mert gyakorlatilag minden szereplő, a polgármesterek, a helyi lakosok és az ellenzéki aláírásgyűjtők is tiltakoztak ellene. A nemzeti emlékezet térképre írásának politikai óhaja viszont úgy tűnik, százötven éve töretlen.

Bartók Bélát ünnepli az MTA is „A nemzeti hagyományokhoz való hűség nem bezárkózás” – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök az MTA Zenetudományi Intézet Bartók-kiállításának megnyitóján. Az új kiállítások közelebb viszik a látogatót Bartók világához, segítik megismerni és megérteni az életművet.

Hit és hely: a gercsei templom Nyolcszáz éve építhették, többször leégett, falai félig leomlottak, de most mégis áll, és húsvétvasárnaptól újra miséznek is benne. Árpád-kor, gót betűs kőkereszt, újonc facsemeték: Budapest határában jártunk, a gercsei templomnál.

Árpád-kori település van Ferencváros alatt Az Árpád-kori Szentfalva maradványaira bukkanhattak a IX. kerületi Csarnok tér ásatásakor.

Kortárs látlelet – Építészeti kalauz Budapest Az elmúlt két évtizedben felépített fővárosi épületek közt van számos figyelemre méltó alkotás: erre világítanak rá az Építészeti kalauz Budapest szerzői. Haszonnal forgatható útikönyvvel gazdagodtunk, amely városi sétára hív.

Újjáépítették a fasori református templom orgonáját Tizenhárom éven át folyó munka keretében építették újjá a budapesti fasori református templom orgonáját. „Az új orgonával gazdagodva, templomunk a hazai zenekultúra ápolásának és a zenés áhítatok új lehetőségeinek gyönyörű színhelyévé vált” – nyilatkozta Pálúr János orgonista.

Akik nyomot hagytak: kiállítás a történelmi aláírásokról Különleges kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Levéltár budavári épületében: hét évszázad fontos magyar történelmi iratait és nagy személyiségek aláírásait mutatják be a tárlaton.

Újabb patinás hűvösvölgyi villa tűnhet el? Eldugott helyen fekvő, 120 éves, hamisítatlan hűvösvölgyi villaépületet hirdettek meg eladásra a minap. Hamarosan eldózerolható, hogy modern társasházat emeljenek a helyére?

Ybl összes: egy korszakos mester alkotásai Ybl Miklós. Egy név, akit azért elég sokan ismernek. Egy építész, akiről tudjuk, hogy azért alkotott egy pár fontos épületet. De ismerjük-e a valódi jelentőségét? Ezt ismerhetjük meg az Ybl összes című kötetből.

Az Ybl Virtuális Archívum lett az Év Levéltári Kiadványa Budapest Főváros Levéltárának Ybl Miklós Virtuális Archívuma nyerte el az első helyezést levéltári adatbázisok kategóriában az Év Levéltári Kiadványa 2015 pályázaton.

Százhuszonöt éve halt meg Ybl Miklós Idén 125 éve hunyt el a 19. század második felének legnagyobb magyar építésze, Ybl Miklós. Fő műve az 1884-ben megnyílt budapesti Operaház, amelyet azóta is Európa egyik legszebb dalszínházaként tartanak számon.

Pest, Buda, Budapest – Széchenyi álma „Fővárosotok nevét Budapestre kellene változtatni... Milyen haszon áradna ebből az egyesülésből, milyen virágzó fővárosa lenne Magyarországnak rövid idő múlva!” És a legnagyobb magyar álma valósággá lett.