A látogatóktól mindig oly hangos budavári Szent György tér kevés kihalt helyeinek egyike a most kétméteres, hófehér palánkkal körbezárt Várszínház környéke. Az 1763-ban karmelita kolostornak épült, ám 25 év elteltével (II. József parancsára, Kempelen Farkas vezényletével) színházzá átalakított épület volt az első állandó játszóhely Budán, és a Nemzeti Táncszínház tavalyi kiköltöztetéséig az egyetlen olyan budapesti épület, amely a XVIII. század óta kisebb megszakításokkal ugyan, de teátrumként funkcionált.

A jelenlegi tervek szerint a Miniszterelnökség fog beköltözni az egykori színházépületbe, ám nem ez az első eset arra, hogy a kormányzat szemet vet a helyszínre.

(Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

A szomszédos Sándor-palota ugyanis, amely gróf Andrássy Gyula regnálása óta a magyar miniszterelnökök hivatala volt, az 1890-es évekre egyre inkább szűknek bizonyult feladata betöltésére, s a problémát meg kellett oldani. A Vasárnapi Ujság 1897 decemberi száma így ír erről: „A csöndes és a mult idők komorságát még visszatükröző Budavárban egymás után emelkednek a modern paloták. Eltűnik nemsokára a mult századból maradt gróf Sándor-palota is, a miniszterelnökség székhelye. Még egy emeletet akartak ráépíteni, miután mai rendeltetéséhez szűk: az országgyűlés meg is szavazta a költségeket, de kiderült, hogy falai nemcsak gyöngék az új emelet megtartására, hanem általában korhadtak is. Egészen új palotát kell tehát építeni a miniszterelnökségnek. A terveket készítik is”.

A korabeli elképzelések tehát azzal számoltak, hogy mind a Sándor-palotát, mind pedig a Várszínház épületét elbontják, s a két ház helyére húznak fel egy új, nagyobb palotát, amely immáron elegendő helyet fog szolgáltatni a miniszterelnöknek és hivatalának. Ebben az időszakban azonban a fővárosban rengeteg nagyszabású és drága építkezés folyt (gondoljunk csak a Királyi Palotára és az Országházra), így a Miniszterelnökség elhelyezésének problémáját elhalasztották, majd el is vetették.

A jelenlegi kormányfő beköltözési szándéka nem új keletű tehát, Lázár János kancelláriaminiszter nemrég történt bejelentése alapján el is különítették az erre szánt összeget, s a projekten győztes Zoboki Gábor építészirodája már ki is dolgozta a terveket. Kérdés, hogy a turisták egyik fő célpontjaként mindig zsúfolt Vár közlekedési infrastruktúrája hogy bírja majd a hivatalok által generált többletforgalmat, hiszen hiába volt száz éve az államigazgatás egyik fő központja, azóta számtalan szempont megváltozott.