Mágnásfertálynak hívták jó ideig a mai Palotanegyedet, nem véletlenül: a Pollack Mihály tervezte, 1847-re megépült Nemzeti Múzeum mágnesként vonzotta az arisztokratákat, a gazdag polgárokat. A környék felvirágzása a szabadságharc leverése után, 1860 körül kezdődött, amikor itt keresett lakóhelyet, épített palotát, aki igazán számított. A Bánffy, az Esterházy, a Festetics, a Bókay, a Zichy, a Törley családok – pár név az újonnan betelepülők közül. 

A kormány  határozata értelmében most a Palotanegyed néhány emblematikus épülete új funkciót kaphat. A Pollack Mihály téren álló Károlyi-, és Esterházy-palotát, valamint a közeli, Bródy Sándor út 5–7. szám alatti Stúdiópalotát is a Nemzeti Múzeum hasznosítja a jövőben. A Magyar Rádió nagy múltú, egykori épületeinek átalakítása mellett a Pollack Mihály téri szocreál irodaépületét és üzemépületét lebontanák.

„A bővüléssel a Magyar Nemzeti Múzeum további megújulása válik lehetővé, amely a múzeum új arculatának fontos alappillére lesz” – mondta el a pestbuda.hu-nak Szily Marianna, a Nemzeti Múzeum Kommunikációs és Stratégiai Főosztályának munkatársa. A cél, hogy az új épületekben kulturális rekreációs központot hozzanak létre, egyfajta „kulturális agorát” kiállítóterekkel, előadótermekkel, múzeumpedagógiai képzési központtal, rendezvényhelyszínekkel.

Ami az Esterházy-palotát illeti, Szily Marianna leszögezte, az épület márványtermét mindenképpen megőriznék zenei központnak, koncertteremnek. A Baumgartner Antal által 1871-ben tervezett palota már sokat látott: 1946 és 1948 között Tildy Zoltán köztársasági elnök rezidenciája volt, majd 1950-ben adták át az épületet a Magyar Rádiónak. Carrarai márványból kirakott, 144 négyzetméteres termében vették fel a rádiókabarékat, zenei műsorokat és emlékezetes koncertek helyszíne volt.

Esterházy-palota (Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.032)

Károlyi-palota (Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.005)

A Károlyi-palota kertje anno (Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.009)

Dicstelenebb évek jutottak a Pollack Mihály tér 10. szám alatti Károlyi-palotának. A múzeum mögötti területet Károlyi Lajos gróf vásárolta 7000 forintért a XIX. század első felében, s végrendeletének megfelelően fia, id. Károlyi Alajos gróf, a Monarchia nagykövete adott megbízást Ybl Miklósnak a palota tervezésére. A mágnásnegyed egyik első palotája híres volt reneszánsz árkádíves átriumáról, szökőkutas reneszánsz díszkertjéről, franciás mandzárdtetőjéről, pazar berendezéséről, a Lotz Károly készítette freskóiról. Egy 1866-os tudósítás szerint „a kastély előtt nagy veranda áll elő, melyen át a fölmenet vörös márványból készült, míg fönn kolosszális ablakaiból a kilátás az egész Múzeum kertjére nyílik. A palota belsejében nagyszerű télikert van.” A több szakaszban épült palota a korabeli társasági élet egyik központjának számított, 1876 májusában rögtön az árvízkárosultak javára szervezett jótékonysági kiállítással nyitotta meg kapuit. A kiállításon a múzeum és arisztokrata családok által felajánlott műtárgyakat mutattak be, a korabeli tudósítások szerint az eseményen József főherceg és Habsburg-Lotharingiai Mária Henrietta Anna, belga királyné is részt vett. De később megfordult itt maga Ferenc József és Erzsébet királyné, VII. Edward walesi herceg, gróf Bethlen István és Teleki Pál, sőt Horthy Miklós is. Az I. világháború után, 1921 és 1944 között az Olasz Királyság nagykövetsége működött a palotában, ahol egy alkalommal III. Viktor Emmánuel olasz király is tiszteletét tette.

A II. világháborúval aztán elkezdődötta Károlyi-palota máig tartó pusztulása. Teteje, belső terei kiégtek, bútorait, az értékes festményeket elhurcolták. A háború utáni felújítása sokáig húzódott, később is csupán a korábbi állapothoz méltatlan, silány munkát végeztek rajta. A romos épületet éveken át a BÁV raktáraként használták, majd 1965-től a Magyar Rádió itt rendezte be elektromos központját, néhány terme továbbra is raktárként, javítóműhelyként szolgált. Most új esélyt kap, hogy évtizedeken át tartó tetszhalott állapota véget érjen, a tervek szerint reneszánsz udvarát is újjávarázsolnák. 

A Károlyi-palota „kertje” és a paloták közé épült rádióépületek ma

A Nemzeti Múzeum sajtóosztályától megtudtuk, a környék rendezése során fontos szempont, hogy a zöldfelületet növeljék. Az egykori Nemzeti Lovarda helyére épült, az Esterházy- és a Károlyi-paloták között található központi rádióépületet és az üzemépületet lebontják, ezek helyét parkosítanák, így a felújított palotákat és a múzeumot zöld felületek kötnék össze.