Az 1882-ben elkészült épület a legtöbbször átnevezett budapesti házak versenyén igencsak jó eséllyel indulna: a Várkert Bazár Ybl-féle tervein még nemes egyszerűséggel „udvari vízvezeték” néven szereplő épületet nemsokára már Várkert kioszk néven kezdték emlegetni, hiszen a ház földszinti részén már a kezdetektől kávéház működött.

Az épület egészen különleges példája az egymásnak (látszólag) homlokegyenest ellentmondó funkciók tökéletes párosításának: egy szivattyúgépház épületébe telepített kávézó ötlete ugyanis még mai, XXI. századi szemmel is rendhagyónak tűnik. Ybl Miklósnak azonban sikerült megoldania a problémát, az eredmény pedig egy kellemes arányú, önmagában is szép neoreneszánsz épület lett, amely 1905, vagyis a szivattyútelep kiköltöztetése után már csak kávézóként üzemelt tovább.

A legkomolyabb változást a II. világháború hozta, hiszen a bombázásokban megsérült épület az ezt követő években romos álomba merült, amelyből csak az 1992-es, Oláh Mihály Zoltán irányította átfogó nagyfelújítás ébresztette fel. A ház ezután kapta vissza vendéglátó funkcióját, és Várkert Casino, illetve Várkert Palota néven üzemelt tovább.

A viharos tulajdonosváltások és többéves zárvatartás után, a mostanában Ybl-vízház néven emlegetett épület végül tavaly, 2016-ban került állami kézbe, pontosabban a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványához, amely meg is kezdte felújítást: ez zajlik most. A körbekerített házból jelenleg nem sok látszik, itt is megfigyelhető viszont egy Budapesten új keletű, ám annál szimpatikusabb jelenség: az állványzatot takaró hálókon ugyanis reklámok helyett – több nagyberuházáshoz hasonlóan – itt is a leendő épület sziluettje, rajza látható.

Bár az őszre elkészülő rekonstrukció közel sem olyan átfogó, mint a ’90-es évekbeli, mégis komoly változásokkal jár majd, hiszen a leendő Budai Kreatív Ház nemcsak kávézó, hanem közösségi és rendezvénytér is lesz, csatlakozva ezzel a megújult Várkert többi épületéhez. 

Fotó: Ludmann Mihály