A Várhegy nyugati részén lévő Hunyadi udvar igen kellemes hely. A gondozott virágágyak és a haragoszöld pázsit mellett itt található Budapest egyik legszebb szökőkútja, a Stróbl Alajos tervezte Mátyás-kút, amelyet egyszerűen nem lehet megunni: az arra járó ezredszerre is éppúgy elgyönyörködik benne, mint mikor először megpillantotta. 

A legendás királyunkat megformázó alkotás mellett azonban volt itt még egy látványosság, méghozzá a tér mértani középpontjában: ez pedig nem más, mint a Csikós-szobor, ifjabb Vastagh György szobrászművész alkotása. 

Az 1904-ben vert vörösrézből készült szobor eredetileg nem itt állt, hanem egy szinttel lejjebb, a Csikós-udvaron, az egykori (jelenleg újjáépítés alatt álló) Lovarda bejárata mellett, csak a II. világháború pusztítása és az azt követő felújítás után helyezték át. 

(Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

A 4 méter magas szobor – bár kétségkívül jól mutat a Hunyadi udvaron is – eredeti helyén valódi jelentéssel is bírt: a Lovarda épülete mellett a magyar jelleget, a lovas nemzet dicső múltját jelképezte, ezért is rendelték meg annak idején. Az alkotás jól sikerült, ami nem is csoda, a szobrász ugyanis a történet szerint a munka elkezdése előtt az Alföldre, a Hortobágyra utazott, hogy a mozdulatokat a lehető leghitelesebben tudja ábrázolni. 

A kedvelt mű azonban néhány hete szőrén-szálán eltűnt, talapzatát (pontosabban annak helyét) pedig kordon veszi körül. Mivel sejthető volt, hogy a rejtélyes eltűnés a Csikós-udvarban zajló építkezésekhez kapcsolódhat (a tervek szerint ugyanis a Lovarda elkészültével a szobor az eredeti helyére kerül vissza), megkérdeztük az ügyben illetékes Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. az ügyről. 

Kiderült: a szobor valójában restaurátori műhelybe került, felújítása előkészítés alatt van. Ám az eddigi helye sem marad üresen, annak hasznosítására ugyanis a kiírt tervpályázatban tesznek majd javaslatot.