Több fázisban újul meg a Budai Irgalmasrendi Kórház: már elkezdődött az új szárny kialakítása a kórház központi műemléki épülete, a déli homlokzat és a Vidra utca között. A későbbiekben pedig felújítják a főépületet. Ugyancsak az Irgalmasrendi Kórház bővítéseként új szülészeti és újszülöttosztály nyílik, amelyek a zuglói Bethesda Gyermekkórházban működnek majd.

A kórház elődje, az 1815-ben megnyitott régi rendház és kórházépület a mai Franken Leó út 17–19. számú területen 1890 körül (Fotó: Fortepan) 

A Frankel Leó út 17–19. szám alatti központhoz kapcsolódó új tömb terveit Kiss Zsolt István okleveles építészmérnök készítette, s mint a megvalósító Grabarics Kft. közölte: a részleg illeszkedik a már meglévő kórház műemléki homlokzatához, miközben nem másolja azt. S valóban: ha megnézzük a grafikát, az új szárny színében és arányaiban reflektál valamelyest a főépületre, de egyetlen elemük sem lesz azonos. Tulajdonképpen kívülről nézve csak az intézmény neve és két épületet összekötő átjárófolyosó utal majd az egységre. A tervezést és engedélyeztetést megnehezítették a műemlékvédelmi előírások, valamint a dunai panoráma, s az, hogy régészeti lelőhely található a területen. A városvédők is tiltakoztak az új szárny helyén kivágott évszázados ősfák miatt. Végül a munkaterületet októberben mégis átadták, novemberben elkezdődött a talaj kitermelése, illetve elbontották a régi védőkerítést is.

Korabeli képeslap az 1903-ban elkészült Budai Irgalmasrendi Kórházról. A kerítéssel határolt részen épül fel az új szárny (Fotó: Fortepan)  

Régi hagyománya van Buda ezen tájékán a betegápolásnak, ahol már az Árpád-korban is ispotály és fürdő működött. A portugál-spanyol Istenes Szent János által a betegek ápolására alapított Irgalmas rend 1650-ben jelent meg Magyarországon. Marczibányi István (1752–1810) földbirtokos, megyei alispán, a tudomány és művészetek hazai támogatója 1806-ban megvásárolta a Császár fürdőt, melynek használati jogát az irgalmas rendre ruházta, azzal a kitétellel, hogy a fürdő jövedelmét betegápolásra fordítsák. Marczibányi István ugyanebben az utcában, a fürdőtől néhány parcellányira megvett egy ún. ácstelket is egy kórház számára.

A Kiss Ferenc építész tervezte Budai Irgalmasrendi Kóráz 1936-ban (Fotó: Fortepan) 

1806-ban megkezdődött az építkezés az akkori Land Strassén (Országút, 1858-tól Ó Fő utca, 1874-től Felső Fő utca, 1879-től Zsigmond utca, 1947-től Kunfi Zsigmond utca, 1952-től Frankel Leó utca) Fráter Heinricher Keresztély tervei alapján. Az 1830-as években az irgalmasok 120 főt gyógyítottak a részben a budai céhek és magánadományozók támogatásával fenntartott intézményben. A klasszicista stílusú kétemeletes házat annak elavultságára hivatkozva 1898-ban a rend lebontatta, hogy kissé északabbra, de ugyanazon a telken egy újat építessen.

A főbejárat mellett lévő Gránátalma Gyógyszertár megőrizte eredeti megjelenését (Fotó: Fortepan) 

A kórház terveit Kiss Ferenc építész, műegyetemi tanár készítette, aki a Szent János Kórház egyes épületeit, és a Baross utcai Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika épületét is jegyzi. Az építkezés kivitelezője Kauser Gyula és Filegauf Károly volt. Az új intézményt, melyet 1903. szeptember 29-én avattak fel, jelentős érdeklődés övezte, miután a maga korában egyedülállóan valamennyi kórházi alapfunkció egyetlen épületbe került. (Eltérően az akkori szokásoktól, amikor a különböző osztályokat pavilonrendszerben helyezték el.) A kétemeletes, E alaprajzú kórház 300 ággyal és hét osztállyal üzemelt. Ez időben már női betegeket is felvettek.

2019 tavaszára készül el a kórház új épületszárnya, amelyet egy átkötő folyosó kapcsol a műemlékhez

Az épület a magasba kapaszkodó tornyokkal egyfelől neogótikus, ugyanakkor a jellegzetes karakterét adó tégla és vakolt felületek rajzolta mintázatok a szecesszióba hajló historizmust idézik. A főbejárat mellett lévő és ma is működő gyógyszertár szinte egészében őrzi eredeti megjelenését: a míves neogótikus tölgyfa nyílászárók, az eklektikus mennyezeti stukkók, a szecessziós díszítőfestés eredeti. Sajnos a neogótikus bútorozat az államosítást követően megsemmisült. A ma látható officina bútorzat egy angyalföldi patikából került ide, korban, stílusban megegyezik az eredetivel.

A Budai Irgalmasrendi Kórház az irgalmas rend legnagyobb hazai intézménye (Fotó: Osgyán Edina)

A kórházépület pincéből, földszintből és két emeletből áll. A főbejárat fölé, az első emelet magasságába Istenes Szent János szobrát és a rend jelképét helyezték el, egy gránátalmát ábrázoló domborművet.

Az épület alaprajza minden emeleten oldalfolyosós elrendezésű. Kiemelhető a lépcső szépsége: a kovácsoltvas korláttal ellátott lépcső csak az első emeletig fut a neogótikus térben, a kórház kápolnáját ugyanis e fölött, a második emeleten helyezték el. Gótikus, gazdag kiképzésű volt a kápolna belseje: az álboltozatot díszítőfestés fedte, karzatot és nagyméretű ólomüveg ablakokat építettek be. Az U alaprajzú udvart egykor parkosították, sétautakkal szabdalták. Érthetetlen megoldás a parkosított U alakú udvar közepére beépített vasvázas víztorony.

 Istenes Szent János szobrát és a rend jelképét helyezték el a bejárat felett (Fotó: Osgyán Edina)

Az I. világháború alatt a kórházban 886 sebesültet, 3193 fekvőbeteget, és 66 924 járóbeteget láttak el. A gyermekgyógyászatot a világhírű Heim Pál vezette. A két világháború között kissé átszabták a belső tereket, személylifteket alakítottak ki, a kápolnát kettéosztották, kórtermeket és egyéb kiszolgálóhelyiségeket működtettek benne. A tetőteret az 1950–1960-as években beépítették, kívülről az idegennek ható palaborítással fedték le. A beavatkozás a tető megjelenését és az épület összhatását felülírta, noha megmaradtak a tetősíkok. Az egykori míves kerítés is elpusztult, ma néhány kisebb, felújításra váró szakasza látható.

A II. világháborúban kismértékben sérült kórházépületet az ostrom után helyreállították. 1950 őszén államosították a kórházat, és feloszlatták a rendet, 1951-től az akkor megalakuló ORFI egyik kórházépülete lett. A rend 2000-ben, 50 év kényszerszünet után vehette vissza kezelésébe a Budai Irgalmasrendi Kórházat, amivel egyidejűleg – miként azt kiemelik – az irgalmas gyógyítás szellemisége is visszaköltözött a kórház falai közé. Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy számos átalakítás dacára a kórház az eredeti megjelenését jószerivel meg tudta őrizni.

A tetőtér szürke palaborítása az ötvenes éveket követő átalakítások hozománya (Fotó: Osgyán Edina)

A modern és régi kapcsolódása, egységesítése régi kérdés az építészetkritikában is. Nyilván valóban jobb megoldás, mint egy kimódoltra sikeredő, a műemléket utánzó épületszárny kiképzése. 2019 tavaszán – ekkorra ígérik a tömb átadását – mindannyian megláthatjuk, hogyan tudták megvalósítani és az atmoszférába beilleszteni.