2018. augusztus 16. 15:06

Két épület, a volt MÚOSZ-székház és a Bajza utca sarkán lévő szecessziós villa összekötésével alakították ki a Magyar Művészeti Akadémia új központját. A köztestület augusztus 21-től az Andrássy úti székházban folytatja működését.

Írta és fotózta: Osgyán Edina

 

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2014-ben jelentette be, hogy az Andrássy út 101.-Bajza utca 31. szám alatti épületegyüttesben alakítja ki új székházát. A két villa felújítása és az új funkcióknak megfelelő átalakítása 2016-ban kezdődött. Az MMA honlapján olvasható tájékoztatás szerint a költözés augusztus 15-én kezdődött, 21-én pedig már az új központban folytatja  tevékenységét a köztestület titkársága (amely eddig a Vörösmarty tér 1. szám alatti irodaházban, a Kristálypalotában dolgozott).

Az MMA számára felújított épületegyüttes Andrássy úti villáját Spiegel Frigyes tervezte 1907-ben

 

Az Andrássy út 101. alatti egyemeletes, saroktornyokkal kialakított villa (korabeli nevén Schanzer-villa) a XX. század eleji magyar historizáló, késő-szecessziós építészet nívós alkotása. A ház helyén korábban Bányász Gyula báliruhákat készítő szabómester Feszl Frigyes által tervezett, 1882-1883-ban épült ingatlana állt, amit 1906-ban lebontottak. Annak ellenére, hogy a levéltárban 31 tervlap maradt fent a tervezésről, fényképet nem őrzünk róla (csak fotórészletet). A telekre Schanzer Ignác szolnoki fakereskedő és neje, Schanzerné Lőwy Klára terveztette meg otthonát Spiegel Frigyessel. Bugár-Mészáros Károly kutatásai szerint a család 1908-ban beköltözött az akkor elkészült házba. (Mint jelzi, nem fedi a valóságot az az információ, ami az interneten kering. Vagyis, hogy Schanzerék időközben elszegényedtek, így a palota először üresen állt, majd bérbe adták.)

A műemléki védelem alatt álló Schanzer-villa több tekintetben is reprezentáns értékű a magyar ipar- és építőművészetben. És nem csak azért, mert a berendezés – amit ugyancsak Spiegel tervezett – jórészt épségben maradt. Itt már jól látható az az új törekvés, aminek vezérfonala az egységes enteriőr kialakítása volt. 

 A MÚOSZ eladta a rossz állapotú ingatlant, ami majdnem 60 évig a székháza volt. Az állam 2014-ben vásárolta meg. A villa egykori berendezése szinte teljesen ép maradt​

 

Ugyancsak Bugár-Mészáros a magyar ötvösművészetről írt tanulmányában kiemeli a villa 1912 körül készült ebédlőjét a falakon megjelenő kazettás vörösréz domborítással, ornamentikákkal, domborművel. Kovács Dániel Szecessziós Budapest című könyvében a fafaragásokra hívja fel a figyelmet, így például a sarki zárterkély díszítő faragásra. A mozaik alapú stukkó domborművek ugyancsak iparművészetünk fontos darabjai. Kiemelkedő még a finn szecessziós stílusú könyvtárszoba sárga márvány kandallóhomlokzatának domborított bronzlemezből készült félkupolája az életfa motívummal.

A fagerendázott elnöki szobával, stukkómennyezetes tanácsteremmel, fogadótermekkel, könyvtárral, olvasóteremmel, klubszobával, ívelt folyosókkal ellátott épületet néhány éve kulturális értékként lajstromba vették, védetté nyilvánították és az MMA Értékleltárt készíttetett a berendezésről.

A jegyzékben hangsúlyozzák a földszinti előtér mozaikpadlóját és fémkorlátját, a többszárnyú üvegajtót, a kannelúrázott (barázdás, akár a ión oszlopok) oszloptörzs-párral; az elnökszoba sárga- és vörösrézből kialakított, kosfejekkel díszített csillárját, a még megmaradt stukkódíszeket, az első emeleti ívelt folyosó geometrikus díszítésű vörös padló csempéjét és a beépített szekrényeket.

 A MÚOSZ-székház 1949-ben, Lenint, Rákosi Mátyást és Sztálint ábrázoló politikai dekorációval. A felirat szövege: „A béke megvédéséért küzdő magyar újságírók lelkesen üdvözlik a szocializmust építő dolgozókat!” (Forrás: Fortepan)

 

A kivételesen szép villát Schanzer két lánya örökölte Lőwy Klára halála után. Ők már nem tudták fenntartani, így a jelzálogokkal terhelt épületet az állam 1940. december 18-án bekebelezte és az Országos Magyar Sajtókamarának adta.  

A háborúban Vorosilov marsall főhadiszállásaként berendezett villát a Magyar Újságírók Országos Szövetsége 1947 végén kapta vissza. Eleinte a Bajza utca felé eső szobákban a Cirkusz és Varieté Vállalat bérelt helyet, majd a tetőtér beépítése után itt működött 1970 és 1978 között a legendás 25. Színház. A legnagyobb károkat az épületben ez a manzárd kialakítás okozta.

A Bajza utca 31. szám alatti villa homlokza. Az épületegyüttes rekonstrukciója és átalakítása közel 3,9 milliárd forint volt

 

Az ezredfordulóra a palota állaga leromlott, a tető beázott, ugyanis a tetőburkolatot palával, cseréppel, deszkával próbálták toldozgatni az évtizedek alatt.

Akkor egymilliárd forintra becsülték a felújítás költségét. A MÚOSZ 2006-ban eladta az épületet és 2008-ban elköltözött a házból. Az állam 2014-ben vásárolta meg az ingatlant kétmilliárd forintért az akkori magántulajdonostól.

Az ugyancsak szecessziós stílusú Bajza utcai ház 1908-ban épült, eredetileg Freund Vilmos tervezte

 

Ezzel az épülettel alkot egységet a Bajza utca 31. számú ingatlan, melyet Freund Vilmos tervei alapján Freund Adolf lakóházaként épült fel 1908-ban. Később Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula átalakította. Újszerűsége, hogy Kármán és Ullmann az addigi geometrikus szecesszió helyett a Horta-féle „virágos szecessziót” jeleníti meg gazdag ornamentikájú homlokzattal és épületszobrászati elemekkel. 2004-ben nyilvánították védetté.

Ez az épület szerkezetileg kevésbé volt rossz állapotban, leszámítva a tetőszerkezetet, amit mindkét házon cserélni kellett. Az igényesen felújított Schanzer-villa 2400 négyzetméterén kap helyet a vezetőségi szárny, a Kármán-Ullmann házban 1500 négyzetméteren az irodaszárny.       

A finoman csipkézett homlokzat. Ebben a házban helyezik el az irodarészleget 

 

A rekonstrukciót és átalakítást a Laki Épületszobrász Zrt. nyerte el, a beruházás költsége mintegy 4 milliárd forint volt. A főbb munkák közé tartozott 1400 négyzetméternyi tetőhéjalás (vízzáró réteg készítése) és tetőfedés, 60 darab iparművészeti díszmű bádogozása, 400 négyzetméternyi üveg tartószerkezetű sík és íves homlokzati üvegfal és üvegtető kialakítása.

Emellett 480 darab változatos formájú belső és külső nyílászárót, nyíláskeretet, teraszt és zárterkélyt újítottak fel és építettek be, 5300 négyzetméternyi burkolatot hoztak rendbe vagy alakítottak ki, a homlokzati rekonstrukció 1600 négyzetméteren zajlott. A díszítőfestés, díszítőszobrászat, fa, fém, üvegmozaik, mozaik, kő, üvegrestaurálási munka műemlékileg kiemelt feladat volt.

Andrássy út 101. – Bajza utca 31. szám alatti épületet összekötő üvegszárny (Fotó: Jámbor Ivett)

 

Új rész a két házat összekötő üvegszárny: bár a villák közelsége indokolatlannak mutatja az összeépítést, kényelmet és biztonságot adó megoldásnak szánták. Az átjáró nem elsősorban idegen a környezettől, hanem sajnos a kortárs építészetben az unalomig használt, az eredeti architektúrába beleerőszakolt üvegszerkezet látható itt is; az üvegtér legalább nem monumentális, igyekeztek némileg a környezetbe finomítani. A Laki Zrt. mindenesetre a honlapján kiemeli, hogy speciális üveggerendákat alkalmaztak, először Magyaroszágon.

A két villaépület idén éppen 110 éves. A felélesztés és funkcióváltás a házak legújabb kori történetét nyitja meg augusztus 21-én.


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó