Téglák és sorsok: 120 év nyoma a Szent János Kórházban

2018. november 3. 18:04

Százhúsz éve nyitotta meg kapuit a budai Szent János Kórház. Százhúsz éve gyógyulni vágyók lépkednek a pavilonok közti ösvényeken – és olykor otthagyják kézjegyüket az épületek falán. Izgalmas nyomozás következik, tégláról téglára!

Az elmúlt napokban látott napvilágot: a budai Szent János Kórház átalakításának tervezésére 495 millió forintot biztosít a kormány. Az intézmény középső részét teljesen megújítanák, és a több mint ötszáz aktív ágy mellett lesz ápolási és rehabilitációs részleg is.

Aki nap mint nap erre jár, vagy csak olykor kényszerül a kórház falai közé, tudja: a felújítás valóban alaposan ráfér az épületre. Minden ízében elavult, leromlott, túlzás nélkül szétrohadt és mállott: legyen szó gépészetről, térkihasználásról, szigetelésről vagy bármi másról. Nagyon korszerűtlen maga a pavilonrendszer is, amely egykor valódi, a fertőzésfeszélyt csökkentő vívmány volt. Amire 1898-ban, a kórház megnyitásakor méltán lehetett büszke a ragyogó főváros, mára már inkább takargatni való szégyenfolt.

Vadonatúj kórház az egykori szőlősben, 1905 (Forrás: Fortepan)

Igaz, az épületek tagadhatatlanul szépek még így is, őriznek valamit a monarchiás idők puritán bájából. Már eredetileg sem tervezték pompázatosnak őket, ezt megnyitásakor a Fővárosi Közlöny is leszögezte: „Alapelvül szolgált, hogy az épületeknél minden pompát és fényt mellőzni kell. A homlokzatok nyers téglamodorban készültek, csupán a párkányok, ajtó- és ablakkeretek létesíttettek formatéglából; csakis a felvételi épületnél és halottasháznál lett némi terracotta díszítés alkalmazva, nemkülönben a felvételi épület középrészén a Szent Jánost és a két allegorikus szárnyas alakot ábrázoló szoborcsoportozat lett felállítva. A kőlábazatok vörös márványból készültek; a főlépcsők kemény kalázi kőből, a mellék- illetőleg a szolgálati lépcsők pedig fából.”

Számos kis részlet még ma is figyelemreméltó, és az sem kis eredmény, hogy a hosszú használat ellenére sok minden még mindig működik, egyben van – ez is a korabeli mestereket dicséri.

„Itt jártam” – százhúsz év bekarcolt emléke

Az épületek tehát korszerűtlenek, de szépek. És van még egy olyan értékük, amely csak akkor derül ki, ha egészen közel lépünk hozzájuk. Akkor viszont egy izgalmas világ nyílik meg előttünk, az elmúlt bő évszázad spontán emlékműve.

A betegek, akiket ide vetett a sorsuk, ugyanis itt hagyták a kézjegyüket. A téglaborítás tartós, de könnyen karcolható anyagnak bizonyult: az egykori kezek pedig rögtön a megkezdték a formálását. A legtöbben a nevüket és az évszámot karcolták bele, de van, aki még mást is. Mások csak egyszerű grafitot használtak, amikor nyomot hagytak a kórházfalon, az újabb időkben pedig megtette egy alkoholos filc is.

Száz meg száz felirat fut így végig az ódon épületek aljában, szemmagasság körül. Köztük jócskán százévesek is, sőt megtaláltuk a feltehetően legrégebbi, 1898-as feliratot is. Biztosan több is volt belőlük, de mára azok őrződtek meg, amelyek az épületeken körbefutó kis párkány vagy más kiugró elemek (pl. erkély) alá kerültek.

Felirat a megnyitás évéből: talán ez a legrégebbi a ma is olvashatók közül (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

I. világháborús felirat, K und K hadsereg (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Püspökladányi beteg 1919 májusából (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Miért? Vajon miért karcoltak, írtak emberek a kórház falára?

A szokás valószínűleg eredendően vallásos eredetű. A középkor óta ismert, hogy a zarándokok az általuk meglátogatott helyen ott hagyták a kézjegyüket. (Sőt, valójában már az ókorból is vannak hasonló jelenségekről adataink, akár a piramisokban, akár Pompeiben, akár Róma emlékeinek falán.) Mai szemmel elképesztő helyeken is vannak feliratok: az utazók nemcsak az oltár mögötti félhomályos zugok falába, hanem egyenesen a freskókra vésték rá a nevüket. Esztergomban egyes kutatók szerint még maga Mátyás király is hagyott efféle nyomot. Nagyon sok hazai zarándokhelyen is láthatók hasonló feliratok.

Freskóba vésett nevek egy veronai templomban 1390-ből: középkori szokás lehetett (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Hogy miért jó a felírt név? Talán mert így az ember akkor az adott szent közelében és védelmében marad, ha hazamegy. És egyúttal a helyszín ereje is növekszik azáltal, hogy bizonyíthatóan sokan keresik fel, akár távoli vidékekről is. Meg így valamiképp az egyén halhatatlanná is válik, vagy éppen egy másodpercnyi hírnév jut neki.

A szokás aztán áttevődött egyfelől a profán turizmus helyszíneire is, másfelől pedig az egyházi fenntartástól már elszakadó közfürdők, közkórházak területére is. Hisz a gyógyulás, amit ezeken a helyeken a betegek nyertek, mégiscsak valamiféle misztikumot hordozott, a kórházak is bizonyos fokig szakrális helyként értelmeződtek (az orvosokra pedig varázslóként/szentként/sámánként tekintetettek). Akik a kórházban jártak, talán a gyógyultságukat, egészségüket akarták így konzerválni, hogy ott hagyják a nevüket.

Az itteni feliratok közt találunk olyat, amely viszonylag távoli vidékekről ide vetődött emberek örökítettek meg: az ő esetükben ez is motiváció lehetett az írásra. Olvashatunk az 1910-es évekből sokféle város- és településnevet: rögtönzött gyűjtésünkben szerepel Kassa, Zsikva, Püspökladány, Esztergom, Sormás, Kecskemét, illetve egy budai cím is: I. ker Gellérthegy u. 7.

Eszetergomból jött 1909-ben (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Ő pedig kassai beteg (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Ez a beteg pedig az Egyesült Államokból került ide 1985 nyarán – talán turista volt (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Vajon kik lehettek ezek a betegek? Nagy részük nem különösebben ismert név, de olykor ilyen is feltűnik. Két felirat például (1908-ból) Hugyecz Kelemené a Felvidékről: ő lehet, hogy a híres, besztercebányai építész, Hugyecz László családjába tartozott. Néhányan felvésték-írták a mesterségüket is. Olykor rövid üzenetek is vannak, például ilyenek: „Elszánt lélek vagyok én”.

Néhol egy-két szóban egy rövid élettörténet is felsejlik: az egyik feliratból például megtudjuk, hogy valaki kancsalságból gyógyult, másnak az egyik szemét kivették.

Olykor nemcsak a betegek, hanem az itt dolgozók is ott hagyták névjegyük: egykori éjjeli és nappali őrök, „őrszemek”, az újabb korokból ápolók, mentősök nevei tűnnek fel. Némelyik alá valaki odaírta azt is, az illető mikor „holt meg”. Az egyik felirat az I. világháborút örökíti meg, de ha tovább kutatnánk, talán más történelmi korok bevésett nyomára is bukkanhatnánk.

Nemes Kálmán, nappali őr (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Őrszem 1906 (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Kancsalságból gyógyult 1930-ban (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Megannyi kézírás fut végig a pavilonok, sőt a kápolna falán is. Sokféle betű, kézjegy, hol kaligrafikusan szépek, hol egészen egyszerű ákombákomok. Egy-két idegen nyelvű felirat is van. 1898 és 2018 közt mindenféle időszakból – bár úgy tűnik, a szokás inkább a korai évtizedeket jellemezte.

A Szent János Kórház minden ízében megérett a felújításra. De ezt a kövekbe íródott hosszú múltat mégis valahogy jó volna megőrizni.

Nyitókép: (Fotó: Viczián Zsófia/pestbuda.hu)

Budapest, graffiti, Múltidéző, művelődéstörténet, PestBuda, Szent János Kórház, tégla, Viczián Zsófia, XII. kerület

⁸ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Új pihenőparkot építenek a Hegyvidéken

2024. március 22. 18:00

Pihenőparkot alakítanak ki a XII. kerületi Törökbálinti út és Zsigmondy Vilmos utca találkozásánál. A terveket a környéken lakók igényei alapján készítették el.

Átadták a Kodály Műhelyt a Városmajorban – Külső felújítása még ezután következik

2024. február 24. 9:00

A Városmajor utca 71. szám alatt, a gimnázium és a sportpályák mellett áll az a kalandos sorsú kétszintes épület, amelyben a XIX. században még az útkarbantartást felügyelő hivatal működött, a legutóbbi időkben pedig sportöltözők voltak benne. A napokban Kodály Műhely néven avatták fel, az új intézmény a kórusok munkáját hivatott összefogni, de az épület az Angelika Leánykar otthonaként is szolgál. Belső tereit már felújították, külső homlokzatának rendbehozatala még ezután következik.

Amikor Budapest egy kicsit nagyobb lett – 130 éve vásárolta meg Budakeszierdőt a főváros

2023. december 27. 14:30

Aki a Normafa környékén kirándul, a Konkoly-Thege Miklós út mentén szép, kőből faragott határkövekre bukkanhat. Ez nem véletlen, hiszen 1893 előtt itt húzódott Budapest határa, egészen addig, amíg a főváros a szomszédos Budakeszitől meg nem vásárolta a Budakeszierdőnek nevezett területet, ezzel nyugati irányba terjeszkedve. Nagy erdőségeivel ez a városrész azóta is a főváros zöld tüdejének része, kedvelt kirándulóhely lett; közigazgatásilag a II. és a XII. kerületek osztoznak rajta. Érdekessége a területnek, hogy idén több évforduló is kapcsolódik hozzá.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában

2024. április 24. 12:30

Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

Letették a Katasztrófavédelmi Intézet alapkövét a Ludovika Campuson

2024. április 23. 18:00

Elhelyezték a Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ alapkövét az Orczy-kertben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén. A huszonötezer négyzetméteres épületegyüttes adminisztrációs irodák mellett kiegészül működő tűzoltósággal, pszichikai gyakorlópályával, tűzvédelmi labortóriummal, 200 hallgatót befogadó kollégiummal és sportkomplexummal.

Egressy Béni volt a Fiumei úti temető első híres halottja

2024. április 23. 16:00

Egressy Béni zeneszerzőre, a Szózat megzenésítőjére emlékeztek születésének 210. évfordulóján a Fiumei úti sírkertben. Ő volt a magyar nemzet központi történelmi sírkertjének első híres halottja.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

¹⁶ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

⁵⁹ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

¹⁰³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹³⁷ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁵⁸ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰