Városligeti körönd

Városligeti körönd, Városligeti sétány, 1890–1910 (Forrás: Hungaricana)

A Városliget az 1840-es évektől a pestiek kedvelt szabadidőparkja lett. A Körönd (Rondó) a Liget kapujában, a mai Hősök tere helyén egy 160 méter átmérőjű sétány, amelynek három párhuzamos útja volt. 

Sió tündér regéje szökőkút

Városligeti vízesés, Fontaine im Stadtwäldchen, Sió tündér regéje szökőkút, 1896–1905 (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A szoborcsoport az Iparcsarnok előtt állt, Mátrai Lajos György szobrász műve. A felső nőalak Sió tündér, a Balaton nimfája, aki körülvesznek a sellők, nimfák és a furulyázó pásztorgyerekek.

Iparcsarnok

Iparcsarnok a Városligetben, kiállítási épület 1927 előtt (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A budapesti Iparcsarnokot az 1885-ös Országos Általános Kiállításra építették iparművészeti gyűjtemény bemutatására. 1896-ra kibővítették, és az Ezredéves Kiállítás egyik központja lett. A II. világháború pusztítása után nem építették újjá.

Városligeti Színkör

A Városligeti Színkör a kőszínházzá átépítés (1909) után, 1910 körül (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A Városligeti Színkör egy ácsolt deszkaépületben kezdett működni 1879-ben, majd 1908-ban átépítették kőszínházzá. 1909 közepétől a neve Fővárosi Városligeti Színház lett, revüvel, varieté- és kabarészámokkal szórakoztatták a közönséget. 1952-ben lebontották.

Városliget-tó

A Városligeti-tó 1905 körül (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Wampetics vendéglő

A Wampetics vendéglő 1905 körül (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A mai Gundel étterem helyén először Wampetics Ferenc nyitott éttermet 1894-ben, aki virágzó éttermet működtetett kifinomult konyhával és kiváló személyzettel.

A Feszty-körkép épülete (Rotunda)

A Feszty-körkép épülete a Városligetben (Rotunda) 1890–1910 (Forrás: Hungaricana)

A Feszty-körkép elhelyezésére szolgáló épület, a Rotunda a Bimbó utca és az Állatkerti út közötti területen állt, ahol ma a Szépművészeti Múzeum található.

Vajdahunyadvár

Vajdahunyadvár és a Városligeti-tó panorámaképe a Városligeti Műjégpálya felől (Ezredéves Országos Kiállítás Történelmi Főcsoportja) Tervezte: Alpár Ignác, 1896 (Forrás: Hungaricana)

Városligeti híd

Millenniumi kiállítás: Városligeti híd, 1896 (Forrás: Hungaricana)

Gloriette-kút

Svábhegy, Gloriette, 1910-es évek (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A Gloriette-kút artézi kút, majd díszkút volt a mai Hősök tere helyén, a Városliget bejáratánál állt, Ybl Miklós tervei alapján készült. A millenniumra való készülés idején, a Hősök tere kiépítésekor helyezték át a Széchenyi-hegyre 1898-ban.

 „Hogyan tetszik magát érezni ilyen messze Budapesttől?” (részlet egy képeslap szövegéből), 1910-es évek (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Nyitókép: Városligeti körönd, 1890–1910 (Forrás: Hungaricana)