Budapestnek jelenleg egy közforgalmi repülőtere van, az 1950-ben megnyílt Liszt Ferenc repülőtér. Eredeti nevét a terület egykori tulajdonosáról, Mayerrfy Ferencről kapta, és azért nevezik hegynek a teljesen lapos területet, mert az 1940-es évekig valóban volt itt egy 147 méter magas domb. 
Jelenleg nem ez az egyetlen nemzetközi repülőtér Magyarországon, mert ilyen státusza van a debreceni, a győri, a sármelléki és a pécsi repülőtérnek is, viszont a sajtóban a lehetséges fapados reptérként Kecskemét jelent meg, amely jelenleg katonai repülőtér. Más fővárosok, illetve nagyvárosok esetében teljesen megszokott, hogy több reptér szolgálja ki azokat, és az olcsóbb járatok a városoktól távolabbi – sokszor szerényebb szolgáltatást nyújtó – repülőtereket veszik igénybe. Így lehet ez a jövőben Budapest esetében is. 

Azonban Budapesten sem a Liszt Ferenc repülőtér az egyetlen, amely közforgalmú repülőtérként működött.  Az ősrepülőtér, ahol a magyar repülés kezdődött, az Rákosmező homokos síksága volt. Ezen a mai Örs vezér tere – Kerepesi út – Fehér út – Éles sarok által határolt területen 1909–1910 fordulóján kezdődtek meg a magyar kísérleti repülések, itt emelkedett a levegőbe az első magyar repülőgép. Természetesen ekkor még utasforgalomról nem lehetett beszélni, az infrastruktúrát is néhány fahangár jelentette. 

Takács Sándor Kolbányi-V típusú repülőgépében Rákosmezőn 1912-ben (Forrás: Fortepan/MMKM Archívum 701. Lelt. sz.) 

Az első évek kísérletezését az I. világháború hadigyártása váltotta fel. Ekkor vették használatba Rákosmezőt, és a mai Budapest területén, Albertfalván nemcsak hidroplánállomás alakítottak ki a Dunán, hanem szárazföldi gépeket is tudtak indítani, 1920–21-ben pedig innen indultak a postarepülők. 

1921–22 között, a trianoni diktátum következményeként Magyarországon teljes repülési tilalom volt érvényben. Ennek feloldása után Budapest központjából indultak repülőgépek Bécsbe és a Balatonhoz, mégpedig a Gellért tér előtt, a Dunán kialakított hidroplánállomásról 1923–26 között. 
1916-tól működött Mátyásföldön a repülőtér, amely 1918-tól szolgálta a polgári repülést, nemcsak belföldi, hanem az 1930-as évektől a nemzetközi légiforgalmat is. Azonban ezt a repülőteret egyre inkább a katonai repülés kezdte használni, előbb titokban, hisz a trianoni szerződés tiltotta a magyar hadirepülést, majd egyre nyíltabban. Ezért szükség lett egy új, nemzetközi, polgári repülőtérre, amelynek helyét Budaörs határában jelölték ki. 

Az Imperial Airways hatalmas repülőgépe Mátyásföldön (Forrás: Fortepan/MMKM Archívum 1176. Lelt. sz.)

Érdekes, hogy 1931-ben, amikor Magyarországon járt a Graf Zeppelin nevű léghajó, az nem itt szállt le, hanem Csepelen, a Weiss Manfréd Művek repülőterén. 
Alapításakor se Ferihegy, se Albertfalva nem tartozott Budapesthez, ellenben a budaörsi repülőtér az alapításakor is Budapesthez tartozott, így most is a XI. kerület része. E repülőteret 1937-ben nyitották meg, és 1950-ig ez volt a magyar polgári repülőtér. Azonban a repülőgépek fejlődése rendkívül gyorsan átlépett az itteni lehetőségeken.

Már szinte a budaörsi légikikötő megnyitásakor látszott, hogy a nagyobb gépeknek ez a terület nem alkalmas, és ezért 1938-ban döntés született egy új polgári-katonai repülőtér kialakításéról, Ferihegyen. Az 1940-es években megkezdődött ennek a repülőtérnek a kiépítése, külön gyorsforgalmi autóúttal, hogy a belvárosból is könnyen elérhető legyen. A II. világháborúban katonai repülőtérként használták, 1944-ben bombatalálatok is érték. 

Budaörsi repülőtér, a Magyar Lágiforgalmi Rt. JU 52-es repülőgépe 1937-ben (Forrás: Fortepan)

A háború után helyreállították, illetve az eredeti tervek alapján befejezték. Igaz ekkor még csak 1500 méteres betonozott futópályával, de 1950. május 7-én megnyílt a légi forgalom számára, és ekkortól Budaörsről ide települtek a menetrend szerinti (jellemzően inkább belföldi, és csak lassan ismét nemzetközi) repülőjáratok. 

Ferihegy azóta – immár Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér néven – a hazai menetrend szerinti utasszállítók fő leszállóhelye, annak ellenére, hogy a többi négy repülőtér is folyamatosan üzemel, természetesen a ferihegyi forgalom töredékével. A rákosmezei reptérnek és a Gellért téri hidroplánállomásnak emléktáblát állítottak, az albertfalvi repülőtér területe teljesen beépült. Mátyásföld megvan, de repülésre alkalmatlan, míg a budaörsi ma is üzemel, sport- és kisgépes repülőtérként. 
Látható tehát, hogy csak Budapest mai területén eddig legalább 6 helyen üzemelt közforgalmú repülőtér, azaz nem lenne teljesen elrugaszkodott dolog, ha egy újabb repülőtér kapcsolódna be a hazai légi közlekedésbe.