Számos későbbi szokás gyökerezik az antik világ egyik legjelentősebb birodalmának, a Római Birodalomnak a kultúrájában. Ahhoz, hogy erre rádöbbenjünk, elég fölmenni a budai Várba, a királyi palota Hunyadi udvarába, és alaposabban szemügyre venni a Mátyás-kút szomszédságában újraépített Főőrség épületének szobrait. A tetőzet sarokpontjain ugyanis egy ideje tizenkét érdekes alkotás díszeleg. Távolról, első látásra valamiféle furcsa rémalakoknak tűnhetnek, ám ha jobban megnézzük őket, szembetűnik, hogy valójában nincs is testük: póznára tűzött harci eszközök csupán. 

Ókori római szokást idéznek a szobrok (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

A mai szemlélő számára kissé bizarrnak ható jelenség mögött az ókori világ kíméletlen hódítóit, a rómaiakat kell keresnünk. Eredetileg az ő szokásuk volt ugyanis, hogy egy-egy győztes ütközet után a zsákmányolt fegyverekből és páncélokból úgynevezett trófeumot, vagyis győzelmi emléket emeltek. 

A hagyományt hosszú évszázadokkal később a barokk építőművészet fedezte fel újra: ekkor terjedt el a katonai vonatkozású épületek római harcosokkal, illetve trófeumokkal való ékesítésének szokása. Erre a budai Várban is számos példa akadt. A jelenlegi királyi palota északi szárnyának, illetve a Szent György tér egy részének helyén emelkedő egykori fegyvertári épület, a Zeughaus barokk kapuzatát két római katona szobra díszítette (ez egyébként mind a mai napig megtekinthető, hiszen a fegyvertár bontását követően a kapuzatot áthelyezték a Várkertbe, az egyik kortinafalba építve).

Trófeum ékesítette az egykori Honvéd Főparancsnokság Dísz téri épületét és a háttal nekitámaszkodó, főhomlokzatával a Szent György térre néző, a háború után lebontott Honvédelmi Minisztérium épületét is. 

Trófeumok a lebontott Honvédelmi Minisztérium tetején, Divald Károly 1883-as felvételén (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A sorból természetesen a királyi palota őrzését ellátó fegyveres testület szálláshelye, a Főőrség palotája sem maradhatott ki. A hetvenes években lebontott korábbi, Hauszmann-féle épület az elmúlt években a Közti Zrt. és Potzner Ferenc vezető tervező jóvoltából újraépült, és hamarosan régi fényében ragyog majd. Az építkezés különlegessége, hogy ahol csak lehet, az eredeti alapanyagokat alkalmazták, így az épület tizenkét trófeumszobrának újraalkotásánál is. A mostani haditrófeák ugyanabból a szoborfémből, spiáterből készültek, mint az eredetiek. Ez a kicsinyke réz hozzáadásával előállított cink-alumínium ötvözet könnyen önthető, így régen nagyon kedvelt anyag volt. 

A Főőrség tizenkét szobra négy különböző haditrófeát mintáz (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

A Főőrség szobrainak kiöntése azonban csak a munka legvégső fázisa volt, az igazán nagy problémát a részletek megtervezése jelentette. A feladaton dolgozó Baliga Kornél belsőépítész és a pestbuda.hu-nak nyilatkozó Csányi Szabolcs szobrászművész leginkább a fennmaradt archív fotók alapján dolgozott, az eredeti, Hauszmann-féle szobortervek ugyanis olyannyira eltértek a megvalósult alkotásoktól, hogy kevésbé tudták felhasználni őket.

A tervek elkészítését követően ezért két agyagmodell is készült: egy 1:10-es és egy 1:1-es méretarányú, hiszen a részletek kidolgozása csak az utóbbi, életnagyságú modell kialakításával vált lehetővé. A szobrokat egy szakmai zsűri is véleményezte, amely az I. kerületi örökségvédelmi hivatal szakembereiből, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyetteséből, a megelőző tudományos kutatást végző Rostás Péter művészettörténészből, Potzner Ferenc vezető tervezőből és a Várkapitányság képviselőiből állt. 

A homlokzat részlete a szobrokkal (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Az alapos kutatómunkán túl fel kellett deríteni azt is, hogy a négy különbözőféle szobor milyen párosításban helyezkedett el az épület homlokzatain, ehhez szintén elsősorban az archív fényképek nyújtottak segítséget. 


A szobrok újraalkotását archív felvételek segítették. A Főőrség épülete 1912-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az elkészült trófeumszobrok tehát az elérhető források alapján a lehető legközelebb állnak az eredetiekhez, ami jól jelzi azt az erőfeszítést, amely a Nemzeti Hauszmann Terv részeként újjáépülő épületek, így a Főőrség újraalkotását is jellemzi. 

A Főőrséget egyébként a jövőben a Stöckl-lépcső mellett egy rámpa is összeköti majd a Csikós-udvarral és az ott készülő Lovardával. A jelenlegi tervek szerint ez a rámpa sem marad majd díszek nélkül: a falára azok a szintén trófeumjellegű reliefek kerülhetnek vissza, amelyeket még a királyi palota Ybl–Hauszmann-féle átépítésekor helyeztek oda a régi Főőrség épületéről.

Ez a ház a jelenlegi Országos Széchényi Könyvtár bejárata helyén állt, és a palota bővítésekor, a krisztinavárosi szárny építésekor bontották le, a reliefeket azonban megőrizték, és a bontások ellenére mind a mai napig megtalálhatók a BTM raktárában. 

A Lovarda épülete a Csikós-udvaron. Mellette jobbra fölfelé vezető rámpa látható, oldalán a régi Főőrség épületéről átmentett reliefekkel (Fotó: Fortepan)

Ha legközelebb a Várban járunk és a Mátyás-kút előtti turistaáradaton áttekintve fölpillantunk a Főőrség szobraira, jusson eszünkbe, hogy milyen színes és fordulatos történetet őriznek, és milyen jelentős alkotómunka van amögött, hogy újra régi fényükben tekinthetjük meg őket.