2019. november 12. 10:00

Teljesen átalakult Észak-Pest 35 évvel ezelőtt, amikor átadták a kiszélesített Árpád hidat. A híd ugyan már 1950-ben megnyílt, de akkor csak fél szélességben épült meg. Az 1980-as években végül az eredeti terveknél is szélesebb híd épült, amelyhez sok kiegészítő beruházás is kapcsolódott.

Írta: Domonkos Csaba

Az Árpád hidat már a XIX. század óta kérték a budaiak, elsősorban azért, hogy az óbudaiak könnyebben elérjék az újpesti gyárakat. A híd építéséről 1908-ban törvény is született, de az építkezés csak 1939-ben indult meg, hogy a háború miatt 1943-ban le is állítsák. A háború után azonban újraindult az építkezés, így 1950-re el is készült az új híd, igaz csak fél szélességben. Illetve a budai részen a háború előtt a híd teljes 27,6 méteres szélességgel épült meg, utána szűkült le a híd 2 forgalmi és 2 villamossávra, mindössze 13 méterre. 

Az 1960-as, 1970-es években merész tervek születtek az Árpád híd átépítésére, például amikor a Hungária körúthoz csatlakozva egy kétszintes autópályahidat szerettek volna kialakítani a hídból. 

Épül az új városközpont. Kiss István: Munkások című szobrának avatása 1982-ben (Fotó: Fortepan, Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény)


E tervből szerencsére nem lett semmi, viszont az 1980-as évekre a híd kiszélesítése nem várhatott tovább, Budapest északi részét intenzíven fejlesztették, és készült az észak-déli metró is. 

A szélesítési terv nem az eredeti tervek szerinti hídépítést vette alapul, hanem egy ötletes megoldást alkalmazott. Az eredeti hídnál részben 4 (a széles, háború előtt elkészült részeken), részben két főtartóra támaszkodó gerendahíd volt, a keskenyebb részeken konzolokkal kapcsolódott a járda az útpályához. 

Az átépítésnél – ahol elsőként használták az egyébként e célra épült Clark Ádám úszódarut – egyszerűen fogták a régi hidat, és a két részben elkészült szélső főtartót, valamint a járda konzoljait eltávolították. A két főtartós eredeti hídon villamospályát építettek. Ettől a hídtól jobbra-balra egy-egy új híd épült, amelyik mindegyike három közúti pályát hordozott. Így egymás mellett szorosan 3 híd áll, amelyek összesen 6 forgalmi sávot és villamosvonalat hordoznak. 

Az Ország-Világ című lap 1984. október 17-i száma így számolt be a hídavatásról: 

„Az újjászületett híd teljes hossza – feljárók nélkül 921 méter lett. Az átépítés során először a déli, majd az északi oldali hídpálya kivitelezésére került sor; a középső két főtartót megtartották a gyorsvillamos-pálya részére. Ez a pálya csaknem nyolc méter széles, a síneken csehszlovák Tátra típusú villamosok száguldanak. A közúti pályát kétszer három forgalmi sávosra alakították át. Az előző tizenhárom méterrel szemben az út teljes szélessége csaknem 36 méteres lett. Az átépítés természetesen nem hagyta érintetlenül az óbudai Flórián teret sem: az Árpád-híd–Szentendrei út irányában kétíves, 322, illetve 364 méter hosszúságú, két-két forgalmi sávos felüljárót emeltek. Felépült egy 14 ezer négyzetméter alapterületű gyalogos-aluljáró. Természetesen a pesti feljárók környéke is megváltozott, a meglévő Népfürdő utcai és Esztergomi úti hídszerkezetet is kiszélesítették”

A teljes hídszerkezetet (amely gyakorlatilag 15 hídelemből áll) 1984. november 5-én adták át a forgalomnak. E napon azonban más közlekedési változások is történtek a környéken: elindult az 1-es villamos. Az Árpád hídon korábban is járt villamos, a 33-as, amely 1950-ben, a híd átadásával egyszerre indult, és a 33-as számmal a bolsevik hatalomátvétel és a híd átadása között eltelt 33 évre emlékeztek (Az 1950-es átadás november 7-én történt, és a hidat 1950-1956 között Sztálin hídnak hívták.) 

A Clark Ádám úszódaru építi az új hídszerkezetet 1981-ben (Fotó: Fortepan, UVATERV) 


Ezt a 33-as villamost az 1-es villamos váltotta fel, amely egyfajta „gyorsvillamosnak” épült. A vonalat ekkor a Bécsi út és a Lehel út között építették ki 4,4 kilométer hosszan, 8 megállóval. Az 1-es vonalán a BKV akkori legmodernebb villamosai, a Tatra villamosok jártak, az első időben csak 2 kocsival (1985 nyarától közlekedtek 3 kocsival, mert a forgalom igényeit a 2 kocsis szerelvény nem tudta kielégíteni.) A csúcsforgalomban a kocsik két és fél percenként követték egymást, a menetidő 11-12 perc volt. 

A híd és a villamos a Váci útnál találkozott az ugyanekkor, 1984. november 5-én átadott metróval. 

A beruházást átadás előtt még Kádár János, az állampárt, az MSZMP főtitkára is megtekintette 1982-ben (Fotó: Fortepan, Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény) 


A hármas metró északi szakasza két részletben készült el. Az eredetileg csak a Deák térig közlekedő metró 1981-ben érte el a mai Lehel teret. Innen a vonal már nem mélyvezetésben, hanem kéreg alatt, a Váci út pályája alatt halad, és 1984-ben érte el a Hungária körútnál az Árpád hidat. A harmadik szakasz Újpest központig 1990-ben készült el.

Nyitókép: Épül az Árpád híd

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Most ismét nagy változás előtt áll a terület.
Már épül a Göncz Árpád városközpont, viszont a rendőrpalota elé tervezett csavart formájú felkőkarcolóról nagy csönd van, annak ellenére, hogy a területet már legalább egy éve körbe kerítették.

Válaszok:

A Göncz Árpád-nak csúfolt határok nélküli terület még rondább lett egy Göncz Árpád szoborral. Ez az ember nem érdemel szobrot, ezt sürgősen el kell távolítani onnan.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó