Amikor december 20-án, pénteken 13 órakor megérkezünk a Kossuth térre, hogy az országgyűlési sajtóiroda meghívásának eleget téve részt vegyünk a parlament most elkészült új irodaházának sajtóbejárásán, mi már tudjuk, hogy  a metróbejárat fölötti, kívülről historozáló stílusúnak látszó épületben kell idegenvezetőinkhez csatlakoznunk.

Ám még mindig szoknunk kell a gondolatot és a látványt is, hogy a Kossuth teret sokak szerint elcsúfító egykori MTESZ-székház helyén száz évvel ezelőtti időket idéző gyönyörű homlokzatot találunk – amely egyébként tökéletesen illeszkedik a környezetéhez.

A Szabad György Irodaház a Kossuth téri metró fölött (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A helyszínen a Steindl Imre Nonprofit Zrt. vezetője, Wachsler Tamás fogad bennünket, hogy körbevezessen minket és a többi megjelent újságírót és fotóst a most elkészült épületben, amelyről azt is megtudjuk, hogy hivatalosan 2020 januárjában adják majd át.

A történet kezdete: a metróállomás

Sétánkat a 2-es metró Kossuth téri megállójának bejáratánál kezdtük, mivel – ahogy Wachsler Tamás, a Steindl Imre Nonprofit Zrt. vezetője mondta – az épület egész története ott kezdődött. A Kossuth teret északi és déli oldalról lezáró épületek a két világháború között kezdtek el felépülni. Velük kapcsolatban volt egy fontos kikötése az ezzel foglalkozó testületnek, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, mégpedig az, hogy bárki is építi fel őket, egységes, historizáló homlokzattal kell ellátnia az épületeket, hogy ezzel is nagyszabású és méltó keretet kapjon a nemzet főtere és az Országház.

A Kossuth tér északi oldalának beépítése meg is történt, ám a déli oldal, ahol most mi is járunk, foghíjas maradt. Arra a telekre, ahol ma a Szabad György Irodaház található, korábban pedig a MTESZ székháza állt, sokáig nem épült semmiféle ház.

A Szabad György Irodaház a Kossuth tér felől (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A historizáló homlokzat mögött modern irodaház rejtőzik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A metróépítkezés az 1960-as évek közepén kezdődött el, akkor döntöttek úgy, hogy ház is legyen a telken, és végül 1972–1973-ban készült el Pintér Béla tervei alapján az a késő modern, a tér többi épületétől teljesen idegen szerkezetű és kialakítású irodaépület, amely a Magyar Kereskedelmi Kamara, valamint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) székhelye volt.

Amikor a 2010-es évek elején eldőlt, hogy a Kossuth tér 6–8. szám alatti épület a továbbiakban a parlament irodaházaként fog működni, a kormány úgy döntött, hogy a hatalmas házat át kell építeni, és homlokzatát a tér arculatába illeszkedő módon kell átalakítani. Az erről szóló építészeti ötletpályázatot 2015-ben írták ki. Akkor még az volt az elképzelés, hogy a Pintér Béla által tervezett irodaház szerkezetét megtartva, de az 1928-ban Hültl Dezső által megrajzolt egységes homlokzattal ellátva újítanák fel az épületet. Ez a megoldás azonban nem volt kivitelezhető, mivel az épület szerkezete a vártnál rosszabb volt, ezért 2016-ban az elbontása mellett döntöttek.

A Szabad György Irodaház Duna felőli, nyugati homlokzata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Wachsler Tamás elmondta, a metróállomás, valamint az, hogy a Pintér Béla-féle épület szerkezete szorosan össze volt építve vele, több problémát is felvetett. Például azt, hogy milyen hatással lesz a tömegközlekedésre, ha megkezdik a munkálatokat, vagy azt, hogy a ház alatt zajló folyamatos metróközlekedés miatt az épület szerkezete csak bizonyos súlyú burkolatot bír el, így a Hültl-féle tervek alapján süttői mészkőből készült burkolat elemeit üregesre kellett vájni, hogy megfelelő legyen a súlyuk.

Majdnem tökéletes illeszkedés

Az irodaház építésekor fontos szempont volt tehát, hogy külső homlokzata a szomszédos telkeken álló többi épület homlokzatának mintájára készüljön el. Azonban, ha kissé alaposabban megnézzük, és összehasonlítjuk az újonnan épített irodaházat a mellette álló régebbi házzal, észrevehetjük, hogy a kettő között nemcsak az a különbség, hogy az új épület nyilvánvalóan tisztább, hanem feltűnhet az is, hogy míg az új épület burkolatelemeinek vége lekerekített, addig a régi épület új épülettel érintkező burkolatelemei nem pontosan ilyenek. A tervek szerint ez nem marad így, hanem a régi épület homlokzatát is javítják, tisztítják.

A régi és az új Hültl-féle burkolat (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A hozzáértő szemlélőnek pedig talán az is feltűnik, hogy a burkolatok anyaga sem egyezik: míg az új épület süttői, kemény mészkő elemeket kapott, a régebbi sóskúti, puha mészkő elemekkel van burkolva. Mivel a két ház burkolata más anyagból készült, így soha nem lesznek teljesen ugyanolyan színűek.

A régi és az új burkolat érintkezése (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Próbatisztítás a régi házon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Megtört minta

Az új irodaépület kivitelezésekor kénytelenek voltak megtörni azt a szabályos homlokzati sormintát is, amely a régebben épített házat jellemzi. Volt ugyanis egy falnyílás-váltakozás, amely a homlokzatot meghatározta, ezt azonban a két épület érintkezésénél nem lehetett érvényesíteni. Wachsler Tamás elmondta, számos lehetőséget megvizsgáltak arra nézve, nem lehet-e úgy felhúzni az új épületet, hogy ne törjék meg ezt a mintázatot, de erre több ok miatt nem volt lehetőség.

Alagút az Országházba

Utunk ezután az irodaház épületében helyet kapó, a Kossuth téri élet felpezsdítését szolgáló, a jövőben 80 fő befogadására alkalmas éttermen keresztül az irodaház aulájába vezet. Az étterem berendezése, tervezése nem része a Steindl Programnak. Azért fontos ide bemennünk, mert így megtekinthetjük azt a faragott, márványburkolatos oszlopot, amelyet a Pintér Béla által tervezett épületből tartottak meg, ezáltal őrizve meg a falakban az épület történetének minden fontosabb epizódját.

A korábbi MTESZ-székházból megőrzött oszlop (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épületbe belépve modern, letisztult térben találjuk magunkat, melyben nyoma sincs a homlokzaton tapasztalt historizáló jellegnek. Wachsler Tamás elmondja: belül egy a XXI. századi feltételeknek minden tekintetben megfelelő, teljesen akadálymentesített, modern sítlusú irodaépület megtervezéséről szólt a pályzázati kiírás, hiszen Hültl Dezső tervei csak a Kossuth tér felőli homlokzatokra készültek el, az épületekre nem.

Az irodaház aulájának üvegezett tetején keresztül természetes fény jut a térbe (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az aula üvegezett plafonja felülnézetből​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A biztonsági kapukon áthaladva az alagsor felé vesszük az irányt, hogy átsétáljunk az irodaházat az Országház épületével összekötő, térszint alatti alagúton. A tér alatt átvezető alagútról talán poros, rosszul megvilágított folyosó jutna eszünkbe, az irodaház alagsorában azonban nem ez vár minket, hanem egy meglehetősen impozáns, kialakításában az irodaház modern hangulatát és a helyszín történeti értékeit egyaránt magában hordozó folyosó, amely tulajdonképpen egy föld alatti műalkotás.

Az Országházba átvezető alagút impozáns kialakítása (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Wachsler Tamás elmondta, az alagút kialakításakor a kivitelezőknek két műszaki típusú félelmük volt. Elsőként az, hogy nem fog-e beázni (hiszen beázás miatt kellett végül lebontani a Pintér Béla-féle épületet), másodikként pedig az, hogy az alagút fölött közlekedő 2-es villamos miatt nem válik-e hangossá, élvezhetetlenné a tér. Szerencsére ezek közül a félelmek közül egyik sem jelentett valóban problémát.

Az alagúton áthaladva egy grandiózus fogadóterembe érkezünk, amely korábban az Országház asztalosműhelye volt. Ez a tér arra a célra lett kialakítva, hogy az Országházba érkező vendégek itt találkozhassanak az őket fogadókkal. Jelenleg fogadótérnek nevezik, amikor beszélnek róla, azonban elképzelhető, hogy idővel – mint az Országház többi terme – valamilyen nevet kap majd.

A teret az Országház eredeti terveinek másolatai díszítik, különféle kőelemek, valamint kéziratrészletek. A kialakítás célja az volt, hogy a vendégek valamiféle attraktív, lenyűgöző, az Országház miliőjét sugárzó térbe érkezzenek.

Az alagút Országház felőli végénél található fogadótér falának díszítése (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Részlet a fogadótér falának díszítéséből (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Másolat az Országház díszítőelemeiből a fogadótér falán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Országházra néző terasz

Az irodaépületbe visszaérve megállunk egy pillanatra az aulában, ahol hatalmas, élő növényekkel borított zöld falfelület fogadja a belépőket, ami színt és életet csempész az amúgy letisztult, kicsit talán komor térbe.

Élő zöldfal az aulában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Innen az épület hatodik, azaz legfelső emelete felé indulunk. A folyosókon járva, az irodák ablakain ki-kinézegetve rabul ejt minket a város látképe, amit megcsodálhatunk a hatodik emelet Országházra néző teraszáról is, ami kétségkívül Budapest egyik legjobb látképével rendelkező terasza, hiszen pazar kilátás nyílik róla az Országházra, a Kossuth térre, a Dunára és a túlparton fekvő budai Várnegyedre.

Kilátás a hatodik emelet teraszáról (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Panoráma a Kossuth térre (Fotó: Both Balázs, pestbuda.hu)

Az Országház épülete a fogadótér mellett kialakított rendezvényterem plafonján át (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Letisztult formák, színek, zöld felületek

Az irodaépületen jelenleg a végső simításokat végzik. Az irodák és tárgyalók közül egyet-kettőt megnézünk, de csak az ötödik és hatodik emeleten. Az épületet többnyire a fehér és a szürke színek, valamint natúr fa vagy krómozott acél felületek jellemzik.

Ez a berendezés ridegnek hangozhat, de az épület belső kialakítása tökéletesen ellensúlyozza ezt azzal, hogy minden emeletnek van egy színe, amely megjelenik a padlószőnyegekben, a közös terek foteljeinek színeiben és az emeletenként elhelyezett konyhaszigetek burkolatában, színt és vidámságot csempészve az amúgy modern és letisztult térbe.

Tágas, világos pihenőhelyiség (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Wachsler Tamástól megtudjuk, hogy minden emeletnek megvan a saját színe, ami azon kívül, hogy színessé teszi az épületet, meglehetősen praktikus megoldás arra is, hogy a jövőben itt dolgozók megtalálják irodájukat.

Színekkel feldobott pihenőhelyiség a hatodik emeleten (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A terasz nyújtotta kilátástól nagy nehezen elszakadva lefelé vesszük az irányt, közben pedig útba ejtjük a belső udvart, ahol egy modern kialakítású, felüdülést nyújtó kertet alakítottak ki. Bár a kertbe bevezető fémrácsos hidak a tériszonnyal küszködőknek csak bátorságpróbaként ajánlottak.

Az iroda lépcsőháza a hatodik emeletről lenézve (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Iroda, kilátással (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Tükröződő ablak a hatodik emeleti közösségi tér konyhájának burkolatán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Konyha az ötödik emeleten (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Egy ötödik emeleti folyosó (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Folyosó a hatodik emeleten (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A belső udvar növényekkel tarkított körfolyosói (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az irodaház kertje a belső udvarban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kert megnézésével sajtóbejárásunk véget ér, az épület Duna felől nyíló főbejáratán visszatérünk a Kossuth térre, ahonnan vetünk még egy búcsúpillantást a Szabad György Irodaház pompás és tetszetős épületére.

Adatok, tervezők, átadás

A hamarosan az Országgyűlési Hivatalnak helyet adó irodaház felépítése körülbelül 9000 négyzetméteren valósult meg alagsor, földszint és hat emelet megépítésével. Az irodaépület nagyjából 300 fő elhelyezésére alkalmas, helyiségei között találunk csoportos munkavégzésre alkalmas tereket, tárgyalókat, illetve egy- és kétszemélyes irodákat.

Az épület mintegy 3200 folyóméter irattári kapacitással rendelkezik. Tervezésére a pályázatot az Uvaterv-Vadász és Társai konzorcium nyerte meg, a belsőépítészeti terveket pedig a ZED Építészeti Stúdió készítette.

Az épület megépítése a 2011-ben indított, Steindl Imre nevét viselő, a Kossuth tér átépítésére és az Országház tágabb környezetének rekonstruálására indított program keretében valósult meg. Átadása 2020 januárjában lesz.

Az épült nevét hirdető tábla (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: Kilátás az új irodaházból (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)