Fotókon a kiürült Budapest – Teljesen eltűntek a turisták a magyar főváros utcáiról

2020. március 18. 16:00

Ilyen is volt Budapest – 2020 márciusában, amikor az emberek a járvány elől behúzódtak otthonaikba, a turisták pedig hazautaztak Európa egyik legszebb és leglátogatottabb fővárosából. Az utcák, terek most kihaltak, a múzeumok, egyetemek, iskolák, nevezetességek zárva vannak, a városban csak néhányan lézengenek. Budapesten szinte megszűnt az élet. Both Balázs fotográfus képriportja.

Nemrég még arról írtunk cikket, hogy Budapest Európa egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja lett. A város tele volt külföldiekkel, akik elárasztották a nevezetes helyszíneket. Pár napja azonban mindez teljesen megváltozott. Várostörténeti magazinunk fontosnak tartja a jelenkor dokumentálását, ezért megörökítettük a járvány miatti drámai napok fővárosi következményeit is. Megrendítő hatása van az üres utcáknak, elhagyott tereknek. Magukra maradtak a város leghíresebb nevezetességei is.

A Halászbástya 2020. március 18-án (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Halászbástya talán az a fővárosi nevezetesség, amely a legtöbb Budapestről szóló hazai és külföldi útikönyv címlapján szerepel. A tíz legismertebb fővárosi látványosság közé tartozik, a Budapestre érkező külföldiek egyik kötelező programja: aki ellátogat a magyar fővárosba, ezt a helyszínt biztosan felkeresi. Mint a képeken is láthatjuk: most csaknem üres, egy-két itt ragadt turista merészkedett csak fel a felső szintjére, hogy megszemlélje a csodálatos kilátást a Duna gyönyörű hídjaira, a Margit-szigetre, a Parlamentre, a bazilikára és az egész városra.

A Halászbástya, középen a Stróbl Alajos által készített Szent István-szobor (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Amikor három hónappal ezelőtt a CNN amerikai hírcsatorna Budapestet a téli időszak legszebb európai városának nevezte (és erről a pestbuda.hu is beszámolt), erről a helyszínről, illetve az egész budai Várról úgy fogalmazott a tudósítás készítője: „ékkövek Budapest koronáján”. Az 1902-re elkészült Halászbástyát alkotója, Schulek Frigyes valóban ékkőnek szánta, amelynek a város fölé magasodó hét kőtornya a honfoglaló magyar vezéreket szimbolizálja.

Az elmúlt években a vendégforgalmi adatok alapján Budapest a legjobbak között teljesített az európai városok közötti turisztikai versenyben – legalábbis erről számolt be pár hónapja az európai városok marketingszövetsége, a European Cities Marketing. Most azonban szinte leállt a teljes idegenforgalom: mint a képeken is láthatjuk, üresen áll Budapest egyik leghíresebb és legnépszerűbb turisztikai célpontja, a Hősök tere.

A Hősök tere 2020. március 17-én (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Pedig amióta 1929-re elkészült a Schickedanz Albert tervezte Millenniumi emlékmű, amely a hét vezért és Gábriel arkangyalt ábrázoló, Zala György által készített központi szoborcsoportból és a magyar királyok, vezérek szobrait keretbe foglaló két íves oszlopsorból áll (e szobrokat is híres magyar alkotók készítették), azóta ez a tér lett Magyarország szimbolikus tere. Ottjártunkkor a máskor élettel teli, csoportok által ellepett téren sem hazai, sem külföldi turisták nem ismerkedtek nevezetes őseinkkel.

A Szépművészeti Múzeum is zárva, a Hősök terén csak a galambok nézelődnek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Sok nevezetes kiállításnak adott már helyet a Hősök terén álló Szépművészeti Múzeum, amelynek saját gyűjteményében is vannak olyan értékes műalkotások, amelyek a külföldi turisták számára is vonzóak. Azonban a Schickedanz Albert által tervezett, 1906-ban megnyitott intézmény jelenleg zárva tart a járvány miatt, hasonlóan a többi múzeumhoz. Ezen a képen is láthatjuk az üres Hősök terét, amelyet most a turisták népes hada helyett a galambok vettek birtokba.

A Műcsarnok a Hősök terén. Sehol senki... (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu).

Ugyanez a sorsa, vagyis zárva tart jelenleg a Hősök tere másik fontos épülete, a Műcsarnok is, amelyről érdemes tudni, hogy itt a téren ez volt az első (ma is álló) létesítmény: már 1896-ra, a millenniumi kiállításra elkészült, szintén Schickedanz Albert tervei szerint. Ezen a képen is láthatjuk a szomorúan üres teret.

A Kossuth tér az Országház épületével 2020. március 17-én (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Duna-partra épült Parlament épülete is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Budapestet a II. világháború előtt a Duna királynőjének nevezték. A Steindl Imre tervei szerint 1885–1902 között elkészült csodálatos neogótikus épület, a 268 méteres hosszúságával, 96 méteres magasságával talán Magyarország legnevezetesebb műemléke, szintén kötelező program minden hazai és külföldi turista számára.

Ám most az épületet körbevevő Kossuth tér is szomorú arcát mutatja: teljesen kihalt, itt-ott bukkan fel néha egy-egy járókelő.

Andrássy Gyula szobra a Kossuth téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Országház déli oldalán, a Duna-parton álló Andrássy-szobor környezetében is csak néha sétál el valaki, talán hogy átpillantson a túlsó partra, Budára, megszemlélni, milyen képét mutatja most az elcsendesedett testvérváros. Az eredetileg 1906-ben felavatott szobrot, Zala György alkotását a II. világháború után, 1945-ben a Kossuth híd építésére hivatkozva bontották le, és 2016-ban avatták fel újra.

A metrólejárót is rejtő Szabad György Irodaház a Kossuth téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Sokan talán még fel sem ismerik a parlament tavaly átadott új irodaházát a Kossuth téren, amely magában foglalja a metrólejáratot is. A lebontott MTESZ-székház helyére épült ház külső homlokzata Hültl Dezső 1928-as tervei szerint készült el, belül azonban egy modern irodaház. Láthatjuk a képen, hogy nem sokan igyekeznek most az épület felé, hogy felszálljanak a 2-es metróra.

A Szabadság tér a Tőzsdepalotával: nem a megszokott képét mutatja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Átsétáltunk a gyönyörű Szabadság térre, a máskor nyüzsgő, élettel teli városrész most szintén megdöbbentően kihalt képet mutat. Leginkább a kutyások merészkedtek ki: a házi kedvencek talán nem értik, nekik miért kellene önkéntes karanténba vonulniuk.

Bár még nincsenek levelek a fákon, de azok így is takarják Alpár Ignác 1902–1907 között készült munkáját, a Tőzsdepalota épületét, amely több mint ötven éven át a Magyar Televízió székháza volt.

A Szabadság tér, a Szovjet hősi emlékművel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1945-ben készült Szovjet hősi emlékmű környékén is csak néhány járókelővel találkoztunk. Itt, a Szabadság tér északi részén állt egykor az 1921-ben felavatott Irredenta szoborcsoport az Észak, Kelet, Dél és Nyugat című szobrokkal, amelyek a trianoni diktátummal elszakított országrészeket jelképezték: Felvidéket, Erdélyt, Délvidéket és Nyugat-Magyarországot.

A Szent István-bazilika előtti tér is kihalt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Szent István-bazilika kötelező program a külföldi turisták számára, de a Szent István tér a magyar fiataloknak is a kedvence. Talán az e helyszínről készített fotókat osztják meg leggyakrabban Budapestről a külföldiek a Facebookon és az Instagramon.

Nemrég még arról adhattunk hírt, ahogy a bazilika előtti téren szervezett karácsonyi vásár lett Európa leghangulatosabb adventi vására az European Best Destinations független utazási portál 2019-es online szavazásán. A 116 országból leadott 289 714 szavazatból 39 448 voksot kapott a budapesti helyszín, megdöntve minden eddigi szavazási rekordot. Ám a népszerű tér, az Ybl Miklós által tervezett és csak 1891-es halála után befejezett gyönyörű templom környezete most teljesen üres.

A belvárosi Szent István tér, most turisták nélkül (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Erzsébet tér (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Erzsébet tér máskor a legnyüzsgőbb fővárosi helyszínek egyike, a fiatalok találkozási pontja s a Belvárosban élőknek is kedvenc sétatere. Ottjártunkor csak néhányan lézengtek arrafelé.

A Városháza park (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Városháza park, amelyet a Főpolgármesteri Hivatal épülete és a Károly körút fog közre, most szinte teljesen üres. A Deák tér felőli oldalon láttunk néhány embert, itt olyan is volt, aki a buszra várt.

Balra a Városháza park, középen a Deák téri evengélikus templom, jobbra a Károly körút (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A máskor népszerű Madách téren is kevesen tartózkodtak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Talán ilyen kihaltnak még sohasem láttuk a Károly körutat (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Dohány utcai zsinagógánál autók ugyan voltak, de a megszokott látvány a turistacsoportokkal most elmaradt. Pedig az 1859-ben Ludwig Förster tervei szerint készült épület a külföldi turisták egyik kedvenc helyszíne (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Megdöbbentő képet mutat az autómentes Múzeum körút. Fotónkon az ELTE épületei láthatók, balra, a 4. szám alatt 1884-ben készült el Weber Antal épülete, középen és jobbra a 6–8. szám alatt 1882-ben Steindl Imre épülete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Múzeum körút az 1847-re elkészült Magyar Nemzeti Múzeum épületével, Pollack Mihály munkájával. Most ez az épület is zárva, de elmaradt a március 15-i ünnepség is a Múzeumkertben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Vásárcsarnok a Vámház körúton, Pecz Samu épülete 1897-ből. Egyedül itt volt egy kicsit több ember más helyszínekhez képest (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Duna-part, balra a Szabadság híd, jobbra a Corvinus Egyetem – az egyetem zárva, a sétány szinte teljesen kihalt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Ybl Miklós tervezte, 1874-ben elkészült egykori Fővámház, ma Corvinus Egyetem előtti sétányon senkivel sem találkoztunk (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A 2013-ban elkészült Bálna a ferencvárosi Duna-parton. Csend és nyugalom itt is (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A 2016-ban felújított Nehru parton, amely a környéken élők kedvenc sétatere, csak néhány emberrel találkoztunk (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az 1995-ben átadott Rákóczi híd pesti hídfőjénél a jó idő ellenére sem üldögélt senki a padokon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A máskor nyüzsgő Boráros tér csendes, kihalt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Keleti pályaudvar épülete, amely 1884-ben épült Rochlitz Gyula tervei szerint. Alig találkoztunk utazókkal (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Keleti aluljáróját talán még sosem láttuk ilyen üresnek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Baross tér, a háttérben, középen Baross Gábor szobra (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Baross Gábor szobra háttal áll a Keleti pályaudvar épületének. Az 1848–1892 között élő vasminiszter, aki mindig fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy tetteit a haza iránti szeretet vezérli, s aki a magyar ipar védelmében mintegy száz gyár és ötven szakiskola alapítását támogatta, a Baross téren álló, 8 méter magas kőtalapzatáról a Rákóczi útra tekint. Most az üres utcát szemléli, arra várva, hogy véget érjen ez a XXI. századi kórság, és újra visszatérjen az élet az általa nagyon szeretett Budapest gyönyörű utcáira, tereire.

A fotókat azért készítettük, hogy megmutassuk Olvasóinknak, milyen az üres város, és hogy dokumentáljuk a jövőnek: ilyen volt Budapest 2020 márciusában a koronavírus-járvány idején. Fotóriporterünk nem szállt fel tömegközlekedési eszközre, és távol tartotta magát attól a néhány embertől, aki az utcán sétált. Mi is arra kérjük Önöket: maradjanak otthon, az üres várost legfeljebb csak a képeken nézegessék!

Nyitókép: Teljesen üres a sétány a Duna-parton, a Corvinus Egyetem épülete előtt, a Szabadság hídtól délre (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest, főváros, Hírek, PestBuda, pestbuda.hu

³⁹ ² ¹

Kapcsolódó írások

Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata

2024. március 2. 10:00

Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.

Luxusadó a kerékpárokra

2024. február 26. 11:30

Luxuscikknek tartották és megadóztatták a kerékpárokat Budapesten 1900 és 1911 között. Az erről szóló városi rendeletet 125 éve, 1899 februárjában fogadták el. Már akkor hatalmas volt a tiltakozás, és a hazai bicikliskultúrára negatívan hatott ez az adó.

Tisztább fővárost akartak – Új közterületi szabályokat fogadtak el 145 éve Budapesten

2023. január 11. 11:00

Szigorú előírásokat fogadott el Budapest 145 évvel ezelőtt, hogy tisztább legyen a város. Megtiltották a szemét kidobását az utcára, tilos lett a porrongyot az utcai ablakon kirázni, megtiltották az utcai vizelést. A közlekedést szolgáló lovaskocsi-állomásokat naponta kellett fertőtleníteni, a lovak trágyáit csak zárt szekéren lehetett elhordani. Megszüntették a járdalocsolást, hogy megvédjék a nők ruháit, és tilos lett eldobni a dinnyehéjat az utcán a főváros új köztisztasági szabályzata szerint, amelyet 1878 januárjában fogadtak el.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Felújítják Budán a Nagy Imre teret

2024. április 19. 18:00

A II. kerületi Nagy Imre tér átalakul: korszerűbb játszóteret, díszsétányt és nagyobb kutyafuttatót is kialakítanak. Az akadálymentes parkba új növényeket is ültetnek.

Új gyalogátkelőhely épül az Astoriánál

2024. április 19. 17:00

Új jelzőlámpás zebrát alakítanak ki az Astoriánál, a Rákóczi úton összekötve a Múzeum körút és a Károly körút járdáit. Ezzel az összeköttetéssel a gyalog közlekedők akadálymentesen és kerülő nélkül kelhetnek át az úton.

Gregersen Gudbrand építőmesterre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

2024. április 19. 16:00

Gregersen Gudbrand norvég származású magyar híd- és vasútépítő születésének 200. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

⁷³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁰⁵ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹²⁸ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

⁵³ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹¹⁵ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰

Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.

¹¹⁸ ¹ ¹

Borostyános palota az Ötpacsirta utcában – Egy főúré volt a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza A múlt héten felröppent hír szerint a Magyar Építőművészek Szövetségének és három rokon szervezetnek ki kell költöznie a józsefvárosi Palotanegyedben található Ötpacsirta utca 2. szám alatti székházából. A figyelem középpontjába került tehát az épület, amely egyébként is mágnesként vonzza az arra járók tekintetét. Egyrészt méretével és elrendezésével is elüt a környező palotáktól, a falaira felkúszó borostyán pedig még rejtélyes hangulatot is teremt.

¹³⁷ ¹ ¹