Budapestnek is van ám Trevi-kútja, miként Rómának, méghozzá a budai Vár Hunyadi-udvarán! Mátyás kútja az egyik legszebb és legimpozánsabb hazai szökőkút, amely 1904 óta ékesíti a Budavári Palota egykori kápolnájának északi oldalfalát.

A kút azt a jelenetet ábrázolja, amikor a vadászó Mátyás találkozott a forrásnál megpihenő Szép Ilonkával, aki azonnal beleszeretett (Fotó: Várkapitányság Nonprofit Zrt.)

A szoborcsoport felújítása jelenleg folyamatban van, a szükséges munkálatokat a helyszínen végzik el a restaurátorok, azért épült az állvány  (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az alkotás Mátyás egyik vadászatát ábrázolja, amelyen megpillantotta őt Szép Ilonka, és menthetetlenül beleszeretett. Bár a szobor-Mátyás nem ül hosszú méla lesben, ahogy Vörösmarty Mihály elbeszélő költeményében, de délcegen, büszkén áll a szikla tetején, fejét felveti, mellette az elejtett hatalmas szarvas, körötte segítői és három vadászeb, a talapzatnál maga Szép Ilonka. A jelenet éppolyan varázslatos, mint az alkotás maga: a szobrok és a csobogó víz olyan idillt teremtenek, amely száz éve ámulatba ejti az arra járókat. Érdekesség, hogy a szoborcsoportba a háborút követően visszakerült annak a vizslának a másolata is, amely a városi legenda szerint azért tűnt el, mert Vorosilov marsallnak nagyon megtetszett.

Jó állapotban vannak a százhúsz éves bronzszobrok

A szökőkutat most kerítés veszi körül, de nem ám akármilyen: többek között régi várbeli épületeket és építőiket láthatjuk rajta. A táblákon a Nemzeti Hauszmann Program fejlesztései szerepelnek: megújuló parkok, kertek, sétányok, lépcsők, várfalak, szökőkutak és a már újjászületett vagy visszaépítésre váró épületek. A Mátyás-kút felújítását végző szakemberek közül a PestBudának nyilatkozó Csányi Szabolcs és Vecsey Ádám restaurátorok és a műszaki felújítást tervező Deák Zoltán a Várkapitányság Nonprofit Zrt. építésze elmondta, hogy a szökőkút restaurációját alapvetően műszaki, vízelvezetési problémák indokolták, ezzel együtt azonban az alkotás minden részét megtisztítják, a bronzszobrokkal együtt.

A közel százhúsz éves bronzszobrok jó állapotban vannak, csak kisebb javításokra szorulnak. Előtérben a Mátyás kútja, háttérben a Főőrség nemrég elkészült épülete látszik (Fotó: Várkapitányság Nonprofit Zrt.)

Mint megtudtuk, a bronzszobrok alapvetően jó állapotban vannak, csak kisebb javításokat igényelnek, így például pótolják a vadászkutyák II. világháború óta hiányzó pórázát és a Mátyás kezében lévő számszeríj hiányzó húrját is. Ezenkívül lezárják azokat az – öntési hibákból eredő – részeket is a szobrokon, amelyeken keresztül a nedvesség beszivároghat az alkotások belsejébe. Erre azért van szükség, mert számos bronzszobrot erősít belülről vasváz, amely azonban víz hatására hajlamos teljesen átkorrodálni. Ez bizonyos szobrok esetében (ilyen volt például a nemrég felújított Lovát fékező csikós szobra) statikai problémákat is eredményezett, a Mátyás kútjának alakjainál azonban ilyesmiről nincs szó, csak külső, esztétikai hibákról, amelyeket most kijavítanak majd.

A restaurálás során pótolják a vadászkutyák II. világháború óta hiányzó pórázát (Fotó: Várkapitányság Nonprofit Zrt.)

Nem véletlenül marad zöld a bronz

Meg is tisztítják a szobrokat. A tisztítási folyamat külön érdekes, hiszen – mint Vecsey Ádámtól megtudtuk – egyáltalán nem mindegy, hogyan végzik el. A bronzszobrok esetében ugyanis az idővel jelentkező „bezöldülés” nem holmi piszokréteg, amit le lehetne mosni, hanem egy kémiai folyamat eredménye. Ennek során a bronz legkülső rétege az esővíz és a városi levegő gázainak hatására tulajdonképpen ásvánnyá alakul vissza: ez az átalakult réteg ezentúl védi is az alkotást a városi légkör bomlasztó hatásától.

Ezt a patinát ezentúl nem szabad és nem is érdemes eltávolítani, azzal ugyanis a szobor legfelső rétegét is eltüntetnék, amivel vékonyodna az anyag, és tompulnának a részletek. A Mátyás kútjának bronzszobrai esetében éppen ezért egy patinamegőrző tisztítást és restaurálást hajtanak végre, amely óvja ezt a zöld védőréteget.

A sólymos alak állítólag Galeotto Marzio olasz humanistát ábrázolja, akiről úgy tartják, gyakran megfordult Mátyás udvarában. A bronz- és a kőfelületek egyaránt megtisztulnak majd (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szökőkút kőből készült részeinek megtisztítása ebből a szempontból egyszerűbb feladat. Ott ugyanis nem átalakulás, hanem lerakódás megy végbe: a szobrok keményebb mészkőfelületére lerakódik a lazább szerkezetű karbonátos vízkőréteg. A Mátyás-kút felújításának tervezésekor éppen ezért megvizsgálták annak a lehetőségét, nem volna-e célszerűbb (a vízkőlerakódásokat megelőzendő) egyfajta tisztított vízzel működtetni a jövőben a szökőkutat. A kutatások azonban azt mutatták: a tisztított (desztillált vagy esővízhez hasonló) víz oldó, mállasztó hatású, és idővel károsabb lenne, mint a hálózati víz, ezért továbbra is utóbbi jelenti a lehető legjobb megoldást.

Ebben az esetben viszont rendszeres tisztítás, karbantartás szükséges, hiszen a szökőkutak faragott köveire lerakódó karbonát idővel a mintázatot is tompítja. Ezt a réteget a Mátyás kútjáról a mostani felújítás során elsősorban mechanikus úton távolítják el, így nyerve vissza az eredeti, részletgazdag mintázatot. 

Új medence, új szivattyú: teljes műszaki megújulás készül

A szökőkút szobrászati szempontból tehát megtisztul és megszépül, ám a felújítás igazi apropóját nem ez, hanem a műszaki része adta. Bár – mint a PestBudának Deák Zoltán, a Várkapitányság Nonprofit Zrt. építésze és vezető tervezője elmondta – zárt vízkörű kútról van szó (vagyis adott mennyiségű víz kering benne), az egyre feltűnőbb folyadékveszteség rávilágított, hogy a víz valahol „szökik” a rendszerből, ami pazarló és káros is volt egyben. 

Kicserélik a II. világháború után készült vasbeton kúttálat, megújul a szigetelés is, így megszűnik a vízszivárgás (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A mostani munkálatok során az eddigi, II. világháború után készült vasbeton kúttál helyett újat építenek, amely elé természetesen visszahelyezik majd az eredeti szegélyköveket, megoldva ezzel a szigetelési gondokat. 

Kicserélik a vízgépészetet is. Teljesen új berendezést építenek be a kút mögé, a Budavári Palota magasföldszintje alatt elhelyezkedő szivattyúgépházba. A zárt vízrendszert természetesen megtartják és – mint említettük – továbbra is hálózati vízzel üzemel majd a szökőkút, amelybe ezentúl csak a párolgási veszteséget kell majd pótolni. 

A szökőkút szivattyúgépháza az alkotás mögött, a palota magasföldszintje alatt található, és egy aknából közelíthető meg. A korábbi képeken látszik, hogy ráfért már a felújítás (Fotó: Várkapitányság)

A munkák végeztével, néhány hónap múlva a kút megszépülve és üzembiztos csobogóval hirdeti majd Mátyás legendáját és Stróbl Alajos megvalósult álmát. Deák Zoltán ugyanis Stróbl Mihály Strobl Alajosról írt könyvére, A gránitoroszlán egyik történetére utalva elárulta, hogy a Mátyás-kút megalkotása voltaképpen a szobrász egyik régóta dédelgetett vágya volt, hasonló a színészek szerepálmához. 

Mátyás kútja 1912-ben (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

Őrségváltás a főőrségi épület előtt a Szent István-napi ünnepségen, háttérben a Mátyás kútja 1938-ban. A szökőkút mellett balra a palota kápolnájának bejárata, ahol ekkor a Szent Jobbot őrizték (Fotó: Fortepan/Képszám: 32183) 

A Budavári Palota Hunyadi-udvara, Mátyás király kút 1943-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 10243)

Ezt végül mindenki örömére volt szerencséje meg is valósítani, amikor Ferenc József az 1900-as évek legelején hozzájárult, hogy méltó emléket emeljenek a magyarok egyik legnagyobb királyának, méghozzá éppen a török korban elpusztult egykori palotája közelében. Az ötlet megvalósításában pedig Stróbl partnerre talált a királyi lakhely bővítési munkálatait (Ybl Miklós halála után) tervező és irányító Hauszmann Alajosban, aki vélhetően ezt figyelembe véve alkotta meg a szökőkútnak helyet adó homlokzatrészt.

 A Budavári Palota Hunyadi-udvara a Mátyás-kúttal 2017-ben (Fotó: Kéri Gáspár)

A kivilágított kút (Fotó: Várkapitányság Nonprofit Zrt.)

Az elkészült szökőkút pedig 120 év múltán is büszkén hirdeti, hogy a korabeli magyar alkotók, a palota építői és díszítői tehetségüket tekintve korukban méltó kihívói voltak a világ legelismertebb mestereinek. 

Nyitókép: Mátyás kútja a Várban (Fotó: Kéri Gáspár, 2017)