A főváros történelmi főterén, a Szent György téren álló, Korb Flóris és Giergl Kálmán által tervezett egykori főhercegi palotát 1968-ban bontották le, a terület azóta romterületként, funkció nélkül éktelenkedett a város egyik legjobb adottságú terén. Helyén azonban hamarosan megkezdődik a főhercegi palota újjáépítése. A palota kinézetre lebontott elődjének hiteles mása lesz. Az épület alapvetően irodaházként működik majd, de legszebb tereiben, így a pompás, üvegtetejű díszlépcsőházban és a két emelet magasságú bálteremben rendezvényeket is tarthatanak majd. A visszaállított reprezentatív terek a nagyközönség számára is nyitottak lesznek. 

Az újjáépülő József főhercegi palota látványterve. A palota főbejárata nem a térre nyílt, hanem innen, a kertből a fedett, íves kocsibeálló felől. A kert nyitva áll majd a látogatók előtt (Fotó: Látványterv/Várkapitányság)

A budai Vár jövőbeni látogatói az épületegyüttes mesebeli hangulatot árasztó neoreneszánsz kertjébe is besétálhatnak majd, ahonnan egyedi panoráma nyílik nyugaton a Krisztinaváros felé. A kert összeköttetésben áll majd az alatta elhelyezkedő, középkori zsidó rituális fürdővel, a Mikvével, amely lépcsőn és lifttel egyaránt megközelíthető lesz majd. A kertből a látogatók szintén a rekonstrukció részét képező egykori Ybl-lépcsőn a jövőben lemehetnek majd a várfalon kívüli Nyugati kertekbe is. 

A főhercegi palota és a kertjét határoló árkádos loggiaépítmény a Szent György térről, a Honvéd Főparancsnokság tömbje felől nézve. Az épület a mai Sándor-palotával szemközt állt (Fotó: Látványterv/Várkapitányság)

A József főhercegi palota neoreneszánsz kertjét egykor a Szent György tér felől egy díszes, árkádos fal és a hozzá csatlakozó két pompás kapuépítmény határolta, ezek is korhű formában épülnek újjá. Hasonlóképpen visszaépül a telekegyüttes Fehérvári rondella felőli végén álló egykori udvari istálló épülete is.

A Dísz tér felől, madártávlatból készült látványterven látszik a József főhercegi palota istállója, kertje és maga a palota is (Fotó: Látványterv/Várkapitányság)
 

Az emellett álló, 1950-es években épült, mára megerősítésre szoruló Fehérvári rondellánál pedig a jövőben régészeti feltárások kezdődnek. A rondella területén ugyanis ilyesmire még soha nem került sor, így a régészek is kíváncsian várják, mit rejt majd a föld. 

A főhercegi palota látványterve a Krisztinaváros felől. Alatta, a vöröstéglás építmény az Ybl-támfal visszaépülő része a leendő Várgarázs III. bejáratával, fölötte és attól balra (észak felé) a nyugati várkertek a budai vár kertörténetét mutatják majd be (Fotó: Látványterv/Várkapitányság)

Szintén újjáépítik a várfal alatti, jelenleg felújítás alatt álló Ybl-támfal II. világháború után elbontott részeit is. Innen (vagyis a Nyugati várkertek alatti részről) nyílik majd a beruházás másik fő eleme, a mintegy háromszáznál is több férőhelyes Várgarázs III., amely a Várban lakók, dolgozók és a látogatók autóinak is helyet biztosít majd, ezenkívül az épület gépészeti berendezéseit (például a hűtőközpontot) is elrejti. 

A József főhercegi palota külső falszerkezete, díszei és a belső, reprezentatív termek az eredeti épület hiteles másaiként épülnek újjá. Ezt segíti a Várkapitányság által összegyűjtött rengeteg fotó is, amelyeken látszódnak a korabeli részletek. Az épület tartószerkezete a mai kornak megfelelően vasbetonból készül, és az irodaként használt helyiségek is modern kialakításúak lesznek. 

Régi és új: a Várkapitányság montázsa szemléletesen mutatja, hogyan születik majd újjá az eredetivel megegyező külső (Fotó: Látványterv/Várkapitányság)

A főhercegi palota helyén az utóbbi fél évszázadtól és a török kori pusztulástól eltekintve jellemzően épületek álltak. A most újjáépülő József főhercegi palota közvetlen elődjét, a Teleki-palotát 1789-ben, mindössze egy év alatt építtette fel gróf Teleki József, aki két évvel korábban titkára, Cornides Dániel tanácsára katonai árverésen vásárolta meg a kiváló panorámával rendelkező foghíjtelket. Az egyszerű, kétemeletes klasszicista épületben azonban a gróf vélhetően sosem lakott, az alaprajz alapján ugyanis nem nemesi lakhelyként, hanem egyszerű bérházként szolgált. 

1816-ban azonban egy csapásra főnemesi lakhellyé vált, amikor a magyarországi hadak főparancsnoki tisztjét átvevő Ferdinánd főherceg beköltözött a falai közé, nagyjából 1850-től viszont már a királyi kancellária hivatalait találjuk benne. A palotát 1857-ben vásárolta meg a kincstár a Teleki családtól, és a Honvéd Főparancsnokság költözött bele. A házat 1869–1870-ben átalakították, ekkor a főparancsnokság mellett már József főherceg rezidenciájaként is hivatkoznak rá, de a herceg csak 1892-ben vásárolta meg azt a kincstártól. A kényszerű együttélés nagyjából öt évvel később ért véget, amikor elkészült a Honvéd Főparancsnokság Dísz téri épülete, így a főherceg hozzáláthatott ahhoz a nagyszabású átalakításhoz, amelynek eredményeképpen Korb Flóris és Giergl Kálmán terveinek köszönhetően 1906-ra elkészült az a neobarokk épület, amely a mostani rekonstrukció során visszaépül majd. 

A főhercegi palota romjai 1958-ban a Fehérvári kapu felől nézve. Az épületet 1951-ben munkásszállóvá alakították át, végül 1968-ban bontották le (Fotó: Fortepan/Képszám: 51552)

A József főhercegi palota az 1945-ös ostrom idején súlyos, de nem végzetes sérüléseket szenvedett, megmenthető lett volna. 1951-ben munkásszállót alakítottak ki benne, ami további állapotromlást eredményezett. Hosszas vitákat követően (melyek során az eredeti Teleki-palota visszaépítése is szóba került), végül a felrobbantása és a bontása mellett döntöttek. Ezeket 1968-ban hajtották végre. A terület azóta, több mint 50 éve beépítetlenül áll.  

Nyitókép: József főherceg újjászülető palotájának látványterve a Szent György tér felől (Fotó: Látványterv/Várkapitányság)