Egy különös kiállítás a felújításra váró Iparművészeti Múzeum épületéről
Az Iparművészeti Múzeum már kilenc éve Csipkerózsika-álmát alussza, de tavasszal felcsillant a remény, hogy felébredhet a szendergéséből. A 130 éves műemlék épületről most egy olyan kiállítás tekinthető meg a Városligeti fasorban található Ráth György-villában, amely kendőzetlenül mutatja be a Lechner Ödön remekművében uralkodó szomorú állapotokat, ugyanakkor a jelen mellett a dicső múltat és a reményteli jövőt is látogatók elé tárja.
0
0
Az Ezredéves Kiállítás Közlekedési Csarnoka
Budapesten 130 éve rendezték meg az Ezredévi Kiállítást, amely sok későbbi múzeum alapításának volt a kiindulópontja. Ezek közül az egyik a Közlekedési Múzeum volt, amely az egykori Közlekedési Csarnokban kapott helyet 1899-től. De mit láthatott a közönség a 130 évvel ezelőtti millenniumi kiállításon az egykori Közlekedési Csarnokban?
0
0
Hídroncsok a Dunában
A második világháború több mint 80 éve véget ért, a Dunában azonban ma is találhatók olyan hídroncsok, amelyeket azóta sem emeltek ki. Hogyan lehetséges ez?
0
0
Gyártelepen épült fel Újpest egyik legszebb lakóháza
Ha valaki csak fényképen látja az 1900-ban épült Leiner-házat, joggal gondolhatná, hogy a kétemeletes magastetős neoreneszánsz palota egy belvárosi negyedben áll. A karakteres homlokzat, a faragott kapu, a freskókkal díszített lépcsőház, a kovácsoltvas lépcsőkorlátok tovább erősítenék ezt az elképzelést. Azonban az épület Újpest szélén, a Duna sor 14. szám alatti telken áll, az enyvgyáros Leiner testvérek építtették családjuk és az üzemük főtisztviselői számára. A ma önkormányzati bérházként működő épület az egykori újpesti ipar fénykorát idézi.
0
0
Ahol a mesterséget művészi szintre emelték – Az Iparművészeti Iskola története
Az Iparművészeti Múzeum a közelgő felújításának köszönhetően az utóbbi időben gyakran szerepelt a hírekben. Gyönyörű épületét 130 éve adták át, az viszont kevésbé közismert, hogy Lechner Ödön remekműve nem csupán a múzeumnak adott új otthont: vele együtt költözött be az Iparművészeti Iskola is, mely egy különálló intézmény volt.
0
0
Az első magyar gőzvontatású vasút vitái
Az első magyar gőzvontatású vasút építését komoly vita előzte meg, hiszen nem volt mindegy, hogy a Pest-Budát Béccsel összekötő vasút a Duna melyik oldalán fusson. A vitában Széchenyi István is részt vett, és ez volt azon kevés esetek egyike, amikor nem a gróf akarata érvényesült.
0
0
Attila, hun király emlékezete Pesten és Budán
Attilának, az V. századi hun birodalom legismertebb uralkodójának napjainkban nincs jelentősebb köztéri emlékműve Budapesten. De számos Attila utca van a fővárosban, emellett készült róla a VIgadóban freskó, a két világháború között pedig emlékművet terveztek állítani neki. A Nemzeti Múzeumban ma záruló Attila-kiállításon több, Budapest történetéhez kapcsolódó emlék is szerepelt a hun fejedelemmel összefüggésben.
0
0
Mauzóleum, víztorony, telefonközpont – Ray Rezső Vilmos építészeti munkássága
Kevésbé ismert építőművészünk a 150 évvel ezelőtt született Ray Rezső Vilmos, aki mintegy harminc saját tervezésű, illetve átalakított épülettel gazdagította Budapestet. A kerek évforduló alkalmából összegezzük tevékenységét, felidézve legegyedibb munkáit, köztük a főváros egyik legkülönlegesebb síremlékét, egyik legszebb víztornyát, illetve legnagyobb telefonközpontját is.
0
0
Egy különleges híd: a régi Bartók Béla úti vasúti felüljáró
Új, hatalmas, ráadásul végső kialakításában kettős híd épül Budapesten. A Bartók Béla út felett átvezető hidak építése azzal jár, hogy el kellett bontani egy érdekes, de már igencsak öreg vasúti hidat is, amely a maga nemében az első volt a magyar vasútvonalakon.
0
0
Ilyen volt a száz évvel ezelőtti embervédelmi kiállítás a Városligetben
Királyi hercegek vállalták a fővédnökséget, a korszak ismert tudósai szervezték a szakmai programokat a városligeti Iparcsarnokban és a külön erre az alkalomra emelt pavilonokban. „Az Ember” címmel 1926 nyarán megrendezett Embervédelmi Kiállítás az egészségügy, a rendvédelem, az oktatás- és a nevelésügy legújabb tudományos vívmányait vonultatta fel. A főváros külön pavilonokban mutatta be legmodernebb intézményeit.
0
0
A zöldre festett Szabadság hidat 40 éve adták vissza a forgalomnak
A Szabadság hidat 40 évvel ezelőtt, 1986-ban hónapokig tartó felújítás után adták vissza a forgalomnak. A híd ekkor számos változáson esett át: visszakerültek rá a történelmi címerek, és a színe a korábbi szürke helyett zöld lett.
0
0
Debrecen helyett Budapest – Mégis Kőbányán épül fel az új Közlekedési Múzeum
Stílszerűen szólva: a Közlekedési Múzeum történetében nem egyszer állították át a váltókat. Az intézmény a millenniumi kiállítás ideiglenesnek szánt közlekedési csarnokának átépítése után nyílt meg a Városligetben 1899-ben. A második világháborúban súlyosan megrongálódott, kis híján lebontották, végül átépítették, és 1966-ban megnyitották. Ám 2017-ben elbontották az épületet, és a múzeum új helyszíneként az egykori kőbányai Északi Járműjavító területét jelölték ki. A tervek is elkészültek, amikor a kormány úgy döntött: Debrecenbe költöztetik az intézményt. Ezt írta felül most egy újabb határozat: a múzeum mégis Budapesten, az Északi Járműjavító területén épül fel.
0
0
Az Örs vezér tér különös arcai – Átalakítás előtt Budapest legfurcsább helye
Barátságosabbá lehet-e tenni az Örs vezér teret, amelyet bevásárlóközpontok fognak közre, és amelyet számtalan megoldatlan probléma sújt? Megnéztük, milyen állapotban várja Budapest egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja a nyáron kezdődő felújítást. A bódésor elbontása már megkezdődött, és eltűnhet a Gomba is.
0
0
A Szent Korona kiállítása a Mátyás-templomban
Az ezredévi ünnepségek sorában kiemelt helye volt az 1896. június 5-7-e közötti időszaknak, amikor is a Szent Koronát és a koronázási ékszereket közszemlére tették a Mátyás-templomban. Azonban a korona átszállítását a királyi palotából egy technikai hiba akadályozta: a koronát rejtő láda egyik zárja nem nyílt ki.
0
0
Léghajóval az Ezredéves Kiállítás fölé
Egy ötletes vállalkozó miatt több mint 7000 embernek adatott meg, hogy az 1896-os Budapestet madártávlatból szemlélhesse meg. A léghajó legtöbbször csak fel- és leszállt, hiszen kötéllel volt a földhöz rögzítve, de ez a légi utazás a 130 évvel ezelőtti Ezredéves Országos Kiállítás alatt érdekes attrakciónak számított.
0
0
Az első Budapest–Bécs menetrend szerinti autóbuszjárat
Nagy hőségben, legalább 35 fokban várakozott 35 férfi és egy nő, hogy 1931. május 30-án történelmi utazáson vegyen részt: az első Budapest–Bécs menetrend szerinti autóbusz nyitó járatán. Ekkor még meghívott vendégek foglalták el az autóbusz üléseit, köztük számos újságíró, illetve velük utazott az egész vállalkozás kitalálója, dr. Lénárt Ilona is.
0
0
A nemzet mindenese – 240 éve született Fáy András
Fáy András a reformkori értelmiség egyik meghatározó tagja volt és sokrétű tevékenységének köszönhetően Mikszáth Kálmán – a tőle megszokott humorral – a nemzet mindenesének titulálta. Valóban több szálon igyekezett előmozdítani a haza fejlődését: a kulturális életben írásaival, gazdasági téren pedig a Pesti Hazai Első Takarékpénztár ötletével. Nevét ma is számos intézmény őrzi, születésének kétszáznegyvenedik évfordulója alkalmából a Mester utcai Fáy András Gimnáziumot mutatjuk be.
0
0
Felújítják a Hajógyári-szigetre vezető K-hidat
A Hajógyári-szigetre vezető jellegzetes K-híd tervezett rekonstrukciója során állagmegóvást végeznek majd, átépítik az útpálya szerkezetét, a járdát, de a híd funkciója, mérete nem változik.
0
0
A felújítandó Petőfi híd
A Pestbudán is beszámoltunk arról, hogy kiírták a közbeszerzést a Petőfi híd felújításának tervezésre. Ez a budapesti hidunk jövőre lesz 90 éves, és a második felépítésének is jövőre lesz a 75. évfordulója. Tehát nem egy fiatal hídról van szó, ráadásul évtizedekkel ezelőtt, 1979-1980-ban esett át nagyobb mértékű felújításon. A tervpályázat kiírásához kapcsolódva cikkünkben felidézzük a Petőfi híd építésének történetét.
0
0
A Fehér Ház és társai – Lipótvárosi irodaházak az Országgyűlés szolgálatában
Talán sokan tudják, hogy magyar parlamenti élet nem csupán a Kossuth téren álló Országházhoz kapcsolódik. A Steindl Imre által tervezett neogótikus országgyűlési épület környezetében több olyan irodaház is található, amelyek napjainkban a törvényalkotó munkához és a képviselői tevékenységhez biztosítanak további helyszíneket. Cikkünkben ezeket mutatjuk be.
0
0
Hauszmann-emlékév: tudományos konferencián értékelték a 100 éve elhunyt építész életművét
Hazánk meghatározó építőművésze, Hauszmann Alajos halálának centenáriuma alkalmából 2026 márciusában indult a Hauszmann 100 emlékév. Ennek egyik legjelentősebb programja az a napokban zajlott tudományos konferencia volt, amelyen az előadók az építész rendkívül gazdag életművét tekintették át. A rendezvénynek a Műegyetem adott otthont, ahol Hauszmann évtizedekig oktatott, és amelynek központi épületét is ő tervezte, számos más jelentős budapesti középület mellett.
0
0
Fővárosi tulajdon a kisebbik villamostársaságban
A budapesti villamosközlekedésben jelentős változást hozott, hogy 115 évvel ezelőtt, 1911. május 11-én, egy szinte azonnali lehetőséget kihasználva, meglepetésszerűen a főváros megvásárolta 28,5 millió koronáért a kisebbik budapesti villamostársaság részvényeinek 51 százalékát. Az üzletre a város érdekei miatt volt szükség.
0
0
A hiányzó láncszem – Az Iparművészeti Múzeum hátsó szárnya
Az Iparművészeti Múzeum a világ első olyan múzeumépülete, amely nem valamelyik történelmi stílust idézi meg. Lechner Ödönt a magyar formanyelv megteremtése vezérelte akkor, amikor az ősi ázsiai építészethez nyúlt vissza, ugyanakkor a szerkezeteket tekintve modern is volt. Alkotása felmérhetetlen hatást gyakorolt a korára, pedig az nem is valósult meg teljes egészében. Írásunkban éppen az anyagi okokból elhagyott hátsó szárnyat mutatjuk be.
0
0
Részvénytársasági színház a Nagykörúton
Részvénytársaságként, magánberuházásban és alig egy év alatt épült fel a Vígszínház, amely az épp csak beépülő Szent István körúton nyitotta meg kapuit 1896. május 1-én, mégpedig egy Jókai Mór által írt darabbal.
0
0
Karmelita kolostor, kaszinó, miniszterelnökség – Mi minden lehet 300 év alatt egy épület?
Eredetileg rendháznak épült, de jó 240 éve szolgált állami irodaházként a Szent György tér jellegzetes épülete, amely II. József idején kaszinó volt tekepályával, később főleg katonai hivatalok működtek benne. Legutóbbi funkcióját pedig mindenki ismeri, hiszen neve az elmúlt hét évben valóságos szimbólummá vált. A Karmelita kolostor története.
0
0
A pest-budai állandó hídról szóló törvény
Az 1832-1836 között ülésező magyar országgyűlés számos, az ország életét meghatározó törvényt fogadott el. Ezek közül az egyik, mégpedig az 1836. évi XXVI. számú törvény alapvetően határozta meg Pest és Buda további sorsát: egy állandó hídról szólt a két város között.
0
0
Két kupola az Országházon – Hauszmann Alajos meglepő pályaműve
A magyar Országgyűlés már több, mint százhúsz éve tartja üléseit a Duna-parti otthonában, mely a világ egyik leggyönyörűbb országháza. Az 1870-es években azonban még egészen más jellegű épületet tartottak ideálisnak, az elképzelést pedig Hauszmann Alajos dolgozta ki alaposabban. Terve igazán különleges volt az Országház pályázatára benyújtott többi munkához képest.
0
0
A DDSG kizárólagos hajózási joga Magyarországon
A Duna hajózhatósága már két évszázaddal ezelőtt is kulcskérdésnek számított. A XIX. században évtizedekig ugyanaz a cég, a Dunagőzhajózási Társaság tartotta kezében ezt a tevékenységet. A magyarországi szakaszra 1831. április 22-én kapta meg a privilégiumot.
0
0
A 150 éves Margit híd érdekességei
A Margit híd 150 éves, hiszen első alkalommal 1876. április 30-án adták át a forgalomnak. A kerek évfordulóhoz kapcsolódva nézzünk meg 10 érdekes és talán nem annyira ismert tényt e szép, sárga hidunk történetéből.
0
0
Csekonics Margit grófnő különleges palotája
A mai Károlyi-Csekonics rezidencia építtetője gr. Károlyi Istvánné született Csekonics Margit grófnő volt, aki a neves bécsi, színházépítésre szakosodott építészpárost, Ferdinand Fellnert és Hermann Helmert bízta meg 1881-ben a palotaegyüttes megtervezésével. Az épület számos egyedi, többnyire a korábbi palotaépítkezésektől eltérő sajátosságokat tartalmazott. Ilyennek számított az épület stílusa, alaprajzi elrendezése és az angolosan kialakított nappalija, amit nem szalonnak, hanem hallnak neveztek.
0
0
