Összesen 3 komment
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Ideje lenne, ha vegre rendbe tennek a Dunapartokat a teljes fovarosi szakaszon es mondjuk az M0-as ket hidja kozotti szakaszon minimum az egyik, de ahol csak lehet mindket oldalon gyalogsetany es kerekparut vezetne, beleertve a csepeli Duna-agat is.
Szomoru es erthetetlen, hogy a Dunaval hataros kulvarosi keruletek maig nem ismertek fel a Dunapartokban rejlo lehetosegeket (es igazabol a fovaros sem). Ezen varosreszek kozpontjait, amennyire lehetseges, a folyopartok menten kellene kialakitani, hogy ott egy promenad jellegu varosias , de azert zold korzo alakuljon ki ahova a kornyek lakoi menekulhetnenek amikor jo az ido, ahelyett, hogy mindenki a szukos varosi zoldteruletet tapossa es rongalja. Ennek persze elofeltetele, hogy a keves, maig magantulajdonban levo folyoparti ingatlant ki kell sajatitani es a koz rendelkezesere kell bocsatani.

Válaszok:
Kiss Zoltán | 2020. május 1. 17:49

Élvezetes cikk, de némely részletére vonatkozólag észrevételt teszek. A Ráckevei (Soroksári) Dunaág a budapesti Duna szakasz szabályozása előtt kb a főág harmadrész vízhozamát szállította. Az R(S)D jelenlegi állapotában, amikor felül a Kvassay- alul a Tassi zsilip zárja le, mégsem tekinthető holtágnak, mert meghatározott vízmennyiséget a Kvassay zsilipen átengednek, kisvíznél átszivattyúznak. Ez a folyamág jóléti hasznosítása szempontjából alapvető...A Kopaszi gátnak nevezett létesítmény valójában folyami vezetőmű, amely tehát nem úgy működött, mint egy (árvízvédelmi) gát... A Duna budapesti vízmércéje több helyen is működött, először a Várkert bazárnál (ott emléktábla is van), azután a Lánchíd budai mederpillérén (ott a római számos szintjelzések ma is láthatók), végül a Pesti alsó rakpart Vigadó téri szakaszán.A vízmérce a függőleges alsó- ill.felső partfal fülkéjében van. A vízmércét1943-ban 94 cm-rel süllyesztették azért, hogy a legkisebb víz idején is a víz alatt legyen a "O" pontja. Az 1838. évi jeges árvíz tetőzőszintje a mai mércén 1029 cm lenne. Ez könnyen belátható, ha arra gondolunk, hogy a 2013 évi árvíz 891 cm-rel tetőző szintje - szerencsére - a Bem rkp járdaszintje alatt maradt, mig az 1838. március 13-i tetőzőszintet a volt Radetzky laktanya sarkában elhelyetett emléktábla mutatja.


@persona

Ilyenfajta elképzeléseket már nagyon sokan megfogalmaztak, tényleg csodálatos lenne, ha a Duna budapesti szakaszán mindkét parton széles sétány és kerékpárút lenne. Ami a belső szakaszokat illeti, adottság, hogy kétszintes rakpartként épűltek ki, s miután az áru ki- és berakodó funkciójuk megszünt, lényegében kereszteződédmentes városi főutakká alakultak az alsórakpartok. Ezt a funkciót a főváros forgalmi terhelése ezidőszerint nem tudja nélkülözni. A felső rakpartokon mindkét oldalon mindig is közkedvelt sétányok voltak. Mióta kijelölt gyalogátkelőhelyek vannak mindkét parti úton, biztonságosan meg lehet közelíteni a lépcsős vagy függőleges partvédőművet. és így a sétálónak lehet közvetlen Duna élménye. Ami pl.a Római partot illeti, az teljes mértékben a sétálóké, kerékpározóké, és ílyen igények figyelembevételével épült meg a 70-es években a Kossuth Lajos üdülőparti árvízvédelmi töltés is.