Emléktáblát avattak Árkay Aladár családja építész tagjainak tiszteletére a Városmajor utcai Kallina-villa homlokzatán. Az emléktáblán az építészet történetében kiemelkedőt alkotó három magyar mester neve olvasható, legfelül Kallina Móré, majd alatt a vejéé, Árkay Aladáré, legalul az ő fiáé, Árkay Bertalané.

A táblaavatási ünnepség alkalmat kínál, hogy röviden megismerjük az Árkay család építész tagjainak munkásságát. Árkay Aladár édesapja, Árkay Sándor, a neves díszműkovács 1841-ben született Világoson. Édesapja, Ehrengruber Jakab csizmadiamester volt. Árkay Sándor és testvérei a nevüket Ehrengruberről Árkaira (Árkayra) magyarosították. Árkay Sándor a kovácsolás tudományát Aradon sajátította el, majd később, 1868-ban Temesvárott műlakatosműhelyt nyitott. Ebben a városban született Aladár nevű fia. Árkay Sándor a következő évben Pestre költözött, és a mai Csengery (akkori nevén Árok) utcában nyitott műhelyt. A pesti 1885. évi Országos Általános Kiállításon az iparművészeti termékei mellett saját találmányú postaszekrénnyel, ablakzáróval, zajtalan redőnyökkel mutatkozott be. Hazánkban elsőként kapta meg a császári és királyi udvari lakatos címet, később a Ferenc József-rend lovagja kitüntetést. Legjelentősebb munkái az Andrássy út különböző épületeihez kapcsolódnak. Árkay Sándor 1910. április 8-án hunyt el. Üzemének irányítását fia, Béla vette át.

Árkay Aladár (Temesvár, 1868. február 1. – Budapest, 1932. február 2.) építész, iparművész, festő. Építészoklevelét a budapesti Műegyetemen szerezte. Kezdetben a historizmus stílusában dolgozott apósa, Kallina Mór építész társaságában. Önálló munkái a szecessziós stílustörekvések és a modern térformálás jegyében fogantak. Legelső szakrális épülete a fasori református templom, amelyet az 1920-as években még számos templom követett, többek között a rákosszentmihályi református templom, a magyarországi bolgárok ortodox temploma Ferencvárosban és a Mindenkor Segítő Szűz Mária-plébániatemplom Kőbányán. Árkay Aladár 1928-ban Greguss-díjat kapott. Utolsó munkái a legmodernebb építészeti elvek alapján készültek.

 

Árkay Aladár grafikái, tervei a fasori református templomhoz

Árkay Aladár apósa, aki a Városmajor utcai villát tervezte és építette, Kallina Mór 1844-ben született Morvaországban. Építészi tanulmányait Prágában végezte, majd Otto Wagner bécsi irodájában dolgozott. Az Otto Wagner által 1868-ban tervezett pesti, Rumbach utcai zsinagóga kivitelezését Kallina Mórra bízták, aki ezután Budapesten telepedett le. Emléktáblával megjelölt villája 1892–96 között épült. Kallina és Otto Wagner az 1890-es évekig dolgoztak együtt, mígnem Wagner új utakra lépett.

Árkay Aladár az apósa, Kallina Mór irodájának éppen az 1890-es években lett tagja. Számos pályázaton indultak együtt. A Honvéd Főparancsnokság és a Budai Vigadó épületének tervezésében, valamint a Gellért-szobor megalkotásában is együtt vettek részt. Kallina Mór 1913-ban hunyt el.

Az idő előrehaladtával azonban Árkay is a modern irányzatokkal kezdett kísérletezni, így önállósodott. A népi építészet, a finn nemzeti építészet, a bécsi szecesszió, valamint az angol villaépítészet hatottak inspirálóan építészeti munkásságára.

Árkay Aladár fia, Árkay Bertalan apja foglakozását követve szintén az építészhivatást választotta. Kettőjük közös alkotása a Városmajori Jézus Szíve plébániatemplom épülete, amelyet Árkay Aladár halála után, 1933-ban szenteltek fel. Az 1920-as évek közepén Árkay Bertalan házasságot kötött Sztehló Lilyvel, a XX. század első felének kiemelkedő jelentőségű díszüvegtervezőjével. 

Árkayné Sztehló Lily figyelmét az üvegművesség felé apósa fordította. Sztehló Lily első üvegtervezései Árkay Aladár alkotásaihoz kapcsolódnak, köztük a mohácsi városházához, a győr-gyárvárosi plébániatemplomhoz és a fővárosi városmajori templomhoz. A Honvédelmi Minisztérium, a Honvéd Főparancsnokság és a Budai Vigadó épületének tervezésében, valamint a Gellért-szobor megalkotásában is együtt vettek részt.