Az idén 200 éve született költőt posztumusz díszpolgárrá avatták a Walesben található Montgomeryben; A walesi bárdok szerzőjét a BBC is méltatta.
A BBC is megemlékezett Arany János születésének 200. évfordulójáról, felhívva a figyelmet, hogy A walesi bárdokban megörökített történetet az ötszáz poéta lemészárlásáról Arany révén többen ismerik Magyarországon, mint Walesben. A cikk szerzője emlékeztet, hogy a mű az 1848-49-es szabadságharcés annak leverése után keletkezett.
Eric Fairbrother, Montgomery polgármestere elmondta: míg a magyarok az általános iskolákban tanulnak a történetről, addig a helyiek alig tudnak róla. Szerinte Arany János verse nagyszerű kapocs a két nemzet között. Ezt figyelembe véve úgy döntöttek, hogy a magyar költőt posztumusz Montgomery Szabad Polgára címében részesítik.
(Forrás: hirado.hu)
Ezek a cikkek is érdekelhetik
A Citadella szerepe a második világháborúban
2025. június 30. 10:30
Bár erődként épült a Gellért-hegy sziklacsúcsára 1851-54 között Emmanuel Zitta és Ignaz Weiss tervei szerint a Citadella, fennállásának bő 170 éve alatt legkevesebb ideig ezt a szerepet töltötte be. Soha nem volt harcok középpontja, sosem ostromolták meg úgy, mint egy igazi, középkori várat, háborúk és forradalmak idején azonban időről időre szerepet kapott a harcokban. Ez a II. világháborúban sem volt másként.
Széchenyi al-dunai útja
2025. június 28. 16:00
Széchenyi István 1830. június 24-én elindult Pestről egy hosszú többhetes utazásra. A célja ezzel az volt, hogy Pest és Magyarország, illetve az egész Habsburg birodalom számára felmérje az Al-Duna szabályozásának lehetőségét. Mivel Pest alapvetően egy kereskedőváros volt, az Al-Duna hajózhatóvá tétele a város további növekedésének egyik alapja volt.
Ami biztonságot adott Budának – A várfalak mozgalmas története
2025. június 26. 11:00
A középkori városokat gyakran fallal vették körül, amely biztosítani tudta a lakók védelmét az ellenség támadásaitól. Így történt ez Budán is, ahol a tatárjárás tanulságaiból kiindulva emelték a várfalakat. A legtöbb nagyvárosban a XIX. században – hogy ne akadályozzák a fejlődést – lerombolták ezeket az erődítéseket, Budán azonban ma is láthatók, a velünk élő történelmet jelentik, s jelenleg folyamatban van a felújításuk.
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció