A 175 éve született és 90 éve elhunyt Feketeházy János hídtervező munkássága előtt tiszteleg a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Összeköttetések, az Összekötő vasúti hídtól a Szabadság hídig című új, időszaki kiállítása, amely a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben nyílt meg csütörtökön.

Feketeházy munkássága egyedülálló volt a századfordulón, ahogyan alkotásai ma is páratlanok és nélkülözhetetlenek, hiszen hídjai városaink képét napjainkig meghatározzák, vagy éppen hatalmas térségeket kötnek össze - idézi Vitézy Dávid múzeumigazgatót az intézmény MTI-hez eljuttatott közleménye.

Feketeházy János életművének jelentőségét jól szemlélteti, hogy 1870 és 1912 között minden MÁV-hidat ő tervezett, vagy közreműködött a tervezési folyamatban, de az ő munkáját dicséri az (első) Összekötő vasúti híd, a fiumei forgóhidak, a komáromi Erzsébet híd, az esztergomi Mária Valéria híd. Fő műve a Szabadság híd, az első olyan budapesti híd, amelyet magyar tervező épített, és amely magyar alapanyagokból készült.

A hídépítés terén végzett munkája mellett Feketeházy János számos más területen is maradandót alkotott: újfajta vasbeton tetőszerkezet, hadihíd és egy váltóállító készülék szabadalmai fűződnek a nevéhez. Mindemellett tervezett lakóházat, és az Operaház, a Vámház (a mai Budapesti Corvinus Egyetem), valamint a Keleti pályaudvar tetőszerkezete is a nevéhez fűződik. Az Operaháznál 1884-ben sarló alakú főtartókat tervezett, a Keleti pályaudvar tetőszerkezete pedig Európában addig szokatlan módon tömör, azaz nem rácsos főtartóval épült meg.

A Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben 2018. március 31-ig látható kiállításon eredeti hídelemek, nagy méretű hídmodellek, szemléltető eszközök, fényképek és dokumentumok mutatják be az egyik legnagyobb magyar hídtervező életét és jelentősebb műveit. A tárlat a hidak életét, valamint az adott térség, város fejlődésében betöltött szerepét is végigköveti.

(MTI)