A magyar postatörténet első nyomai egészen a középkorig vezetnek vissza, ám 1867-től beszélhetünk a mai értelemben vett magyar postáról. A kiegyezési törvény ugyanis kimondta: mostantól Ausztria és Magyarország – bár egységes elvek szerint – külön irányítja postáját, a belső ügyeket pedig mindenki önállóan intézi. Gervay Mihány, országos főigazgató meg is tett mindent, hogy a hazai postaügyeknek magyar arculatot adjon.

                            Gervay Mihály 21 éven át vezette a Magyar Királyi Postát

A postahivatalok magyar címertáblákat, feliratokat kaptak, a postakocsikat piros-zöldre festették, a hivatalos ügyintézés nyelve a magyar lett.

                                                  Címertábla 1888-ból (Forrás: Postamúzeum)

Az osztrákoktól való teljes függetlenséget 1908-ban sikerült elérni. Sokan ezt az időszakot tartják a magyar posta aranykorának: lendületes fejlődés indult, olyan kiváló vezetők keze alatt, mint például Baross Gábor, közlekedésügyi miniszter.

„A m.kir. posta-, távírda- és telefonintézmény a világháború kitörése előtt egyike volt azoknak az intézményeknek, amelyekre a magyar nemzet őszintén büszke volt. Működése gyors, pontos és megbízhatósága szinte közmondásos, s olcsó tarifái mellett is az államnak egyik számottevő jövedelmi forrása volt” – írta Hencz Lajos 1937-ben a magyar posta történetéről szóló munkájában.

                       A budapesti főposta levéltovábbító osztálya 1896-ban (Forrás: Postamúzeum)

Bár Than Mór már 1848-ban megtervezte az első magyar bélyeget, a szabadságharc bukása miatt ez nem terjedhetett el. Az osztrákok 1850-től használtak bélyeget, nálunk 1871. május 1-től van forgalomban. Az első kőnyomatos bélyeget a köznyelv „Pöttyös Jóska”-ként is emlegette, a sorozat legtöbb darabján ugyanis úgy tűnt, mintha az uralkodó, Ferenc József arca himlőhelyes lenne. Az elkészült bélyegek nagy részét később bezúzták, néhány példány azonban forgalomba került (ezeket a bélyegeket a gyűjtők tévnyomatnak nevezik).

                                                                  Az első magyar bélyeg

Hasonlóan híres tévnyomat készült néhány évtizeddel később, 1923-ban – ez volt az ún. Fordított Madonna, amelyen a fordított berakás hibáit csupán két év elteltével vették észre.

És itt a kor másik nagy találmánya, a telefon. Puskás Tivadar fejéből pattant ki a távbeszélő elterjedését forradalmasító ötlet, a telefonközpont közbeiktatása. Testvérével, Ferenccel 1881 májusában alapították meg a budapesti központot. A feljegyzések szerint a legelső hívást Madách Imre leánya, Matkovich Ilona Júlia kapcsolta. Bár az első napon csupán 54 előfizetőjük akadt, alig tíz évvel később már 1500 telefonállomás működött a fővárosban.

                     Puskás Ferenc és Tivadar, háttérben a Fürdő utcai első telefonközpont

A századfordulón gőzerővel zajlott a korszerűsítés, a gépesítés, erre az időszakra tehető az első bélyegzőgép és pénzszámoló gép elterjedése is. A postások eleinte kerékpárral közlekedtek, majd a világon elsőként Magyarországon kezdtek gépjárműveket használni a kézbesítéshez. Az I. világháború kitörésekor Budapesten már 92 gépkocsi állt a magyar posta rendelkezésre.

                                  Levélgyűjtő kocsi 1909-ből (Forrás: Postamúzeum)

Az I. világháborút követő trianoni veszteségek nyomán számos postaigazgatóság (Zágráb, Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Kolozsvár, Temesvár) határon túlra került. Az addig kiválóan működő és fejlődő Magyar Királyi Posta az eszközei, a pénzállománya jelentős részét elvesztette. Csak a 20-as évek közepére sikerült újjászervezni, és újabb korszerűsítésekbe fogni. Az 1925-ben meginduló rádiózáshoz a posta szolgáltatta a szükséges technikát.

                                  Reggeli torna a rádió hangjára (Forrás: Postamúzeum)

                                 Az első rádióbemondó, Scherz Ede (Forrás: Postamúzeum)

Nem feledkeztek meg dolgozóik szociális ellátásáról sem, támogatták a békediktátummal elcsatolt országrészekből menekülő postásokat, a világháborús áldozatok özvegyeit, a hadiárvákat.

A második világháborút követően az ötvenes évek a helyreállítás jegyében teltek.

              Budapest, Belváros, a Petőfi Sándor utca 15–17. szám alatti Főposta Hughes-terme

                 Postaláda-ürítés a Felszabadulás téren (ma Ferenciek tere) 1951-ben

                      A legendás angol–magyar-futballmeccs emlékére kibocsátott bélyeg

Mégsem voltak postai szempontból érdektelenek ezek az évek, 1955-ben nálunk jelent meg a világ első alumíniumfóliára nyomtatott bélyege: 5 Ft-os névértékben a Csepeli Vas- és Fémerőmű látképével.

Az 1957-ben meginduló Magyar Televízió technikai hátterét is a posta biztosította, a műsorszóró és távbeszélő szolgáltatás terén hatalmas változások zajlottak.

      1957. május 1-i nagygyűlés a Hősök terén. A Magyar Televízió első helyszíni közvetítése

                                                            Telefonfülke az Andrássy úton

                       Budapest, II. kerület, Török u. 2. szám alatti posta a hatvanas években

A rendszerváltozást követően 1990-ben a posta három nagy szolgáltatási ágazata különvált, s létrejött a Magyar Posta Vállalat – megtartva a klasszikus postai feladatokat, a Magyar Távközlési Vállalat és a Magyar Műsorszóró Vállalat.

Budapest, VIII. kerület, Verseny utca: Barkas csomagkézbesítők várakoznak a 70-es számú posta udvarán (1989)

A lovas postakocsik korától a liberalizált postai szolgáltatások piacáig: az elmúlt 150 év emlékére idén bélyegsorozatot bocsátott ki a Magyar Posta.