A Néprajzi jelenlegi helyéről, a Kossuth téri Igazságügyi palotából valójában nem el, hanem visszaköltözik a Városligetbe: a világ egyik legnagyobb néprajzi gyűjteményét őrző intézmény ugyanis az 1896-os millenniumi kiállításon itt mutatkozott be először a nagyközönségnek.

Az új Néprajzi most kezdődő építése azonban valódi mérföldkő a gyűjtemény életében, amellyel száz éve nem látott múzeumi fejlesztés valósul meg – mondta Baán László, a Városliget megújulását koordináló Liget Projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.

A Kossuth téri épület impozáns aulájában, pénteken rendezett sajtótájékoztatón Baán László kijelentette: a múzeum új otthona világszínvonalú épület lesz, hiszen a nemzetközi pályázatra beérkezett 13 pályamű közül anonim módon választották ki a győztes Napur Architect építésziroda munkáját, amelyről csak ezután derült ki, hogy magyar munka.

Az építész, Ferencz Marcel elárulta: a tervezés 250 mérnök 750 munkaórájába került, és mintegy 14 hónapot vett igénybe. Ez nem is csoda, hiszen egy meghatározott alapterületű, hatalmas építményt a megújuló Liget kapujának számító kör alakú tér, a Nebbien-rondó elé megtervezni nem volt kis feladat, a legtöbb tervező ugyanis nem vette figyelembe a hely adottságait, és a zöldfelület rovására terjeszkedett volna. A Napur tervével azonban Ferencz Marcel elmondása szerint (szoros együttműködésben Baán Lászlóval és Kemecsi Lajossal, a Néprajzi főigazgatójával) nemcsak az előre meghatározott múzeumi igényeknek sikerült megfelelni, hanem a környezet adottságainak is.

Az új épület éppen ezért szimbolizál fordított kaput, hiszen így a mögötte elterülő zöldterület szerves részét képezheti, ám különleges, népi motívumokat rejtő homlokzatával a kultúrák egymásra épülő rétegeit is szimbolizálja, megjelenítve ezzel a néprajz valódi lényegét.

A leendő épület ráadásul a magyar kultúrának is lendületet adhat, hiszen világossá teszi: a magyar mérnökök és művészek is képesek XXI. századi, világszínvonalú alkotást létrehozni, amely a környezetébe illeszkedik, és nemcsak múzeum, de közösségi tér is lehet, ahol kávézni éppúgy lehet majd, mint bámészkodni a 22 méter magas építmény szabadon bejárható zöldtetejéről. A különleges üvegfalú kialakításnak köszönhetően ráadásul az arra járók több mint 300 méteren keresztül nézegethetik majd az ott elhelyezett tárgyakat anélkül, hogy belépnének a múzeumba.

Kemecsi Lajos főigazgató elárulta: az új belső tér – szemben a Kossuth téri palota gyönyörű, ám múzeumi célokra teljesen alkalmatlan épületével – maximálisan megfelel majd a mai kor szigorú elvárásainak. A napfénymentes, szabályozható világítású és páratartalmú, szabadon variálható kiállítóterekben a múzeum gyűjteményének olyan értékes darabjai is kiállíthatók lesznek majd, amelyek jelenleg helyhiány miatt a raktárakban a nagyközönség elől elzárva porosodnak.

A most kezdődő kivitelezés várhatóan 2019-re készül el, a múzeum költözése 2020-tól indul, a teljes, végső átadást pedig 2021 májusára tervezik. A főigazgató azt is elárulta: a Szabolcs utcai raktárközpont építése igen előrehaladott állapotban van (a magasépítés zajlik, január–februárban már bokrétaünnep lesz), így a Kossuth téri palotában őrzött gyűjteményt elő kell készíteni a költözésre, ehhez pedig a múzeumnak szüksége van a jelenlegi kiállítóterek területére is.

Gyorgyevich Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója a készülő Néprajzi épületéről kijelentette: történelmi pillanat, hogy egy olyan területen, ahol eddig autók ezrei álltak nap nap után, anarchikus állapotokat idézve elő, egy ikonikus új épület épül, amely nemzetközi tervpályázat eredményeképpen valósulhat meg. Hozzátette: óriási dolog, hogy egy közberuházás során a világ legjobbjaival dolgozhatnak együtt a kivitelezők.