2018. január 18. 07:46 | Írta: pest buda

Kétszáz éve, 1818. január 14-én Pest városa felhívással fordult a pesti polgárokhoz, hogy támogassák a Városliget parkosítását. A Városliget két évszázados történetét már a Pestbuda.hu-n is lehetett olvasni. A most megújuló parkban több érdekes kisebb-nagyobb híd szerepel, amelyek ugyan méretüknél fogva nem nagyok, de a maguk idejében technikailag jelentősnek voltak mondhatók.

Írta: Domonkos Csaba; nyitókép: Dróthíd a Városligetben, Hofbauer János rézkarca, 1828 körül

 

 

A Városligetben több híd is található, ezek közül sorban az első már nem látható, azt 1875-ben elbontották, de a kis híd vélhetően az állandó Duna-híd építésére is hatással volt. Ez a kis híd ugyanis megelőzte a Lánchidat.

A parkban 1799-ben alakítottak ki két szigetet, egy nagyobbat, ennek helyén áll most a Széchenyi fürdő, és egy kisebbet, amelyiken ma a Vajdahunyad vár áll. A kisebb szigetre való eljutás megkönnyítésre az elavult fahíd helyett új hidat is építettek ide, mégpedig a Dróthidat 1826-ban, amely Pest első függőhídja és ez volt az első vasszerkezetű hídja is! Azaz ez a híd megelőzte a Lánchidat, tehát Budapest büszkesége csak a második függőhíd volt Pesten. (Legalább Budán az első…) De ez a kis híd csak Pesten volt az első, mert 1825-ben Pozsonyban már épült egy hasonló szerkezet. Mindkettőt ugyanaz a személy, egy bécsi szitásmester, Fritz Anton tervezte és építette.

Építése idején a függőhidak már nem számítottak Európában különleges szerkezetnek, Angliában 1741-ben épült már hasonló méretű híd, de az láncokon függött (hasonlóan a mi Lánchidunkhoz), és ekkoriban épült meg a hatalmas Menai lánchíd, Thomas Telford alkotása. A drótból, azaz kábelből építendő híd viszont új volt, az első francia mérnökök terve szerint 1822-24 között épült Genfben.

A hagyományos függőhídnak két változata van, annak függvényében, hogy mit használnak az útpálya felfüggesztésére. Az egyik esetben láncot – ahogy ugye a Lánchídnál, a másik esetben pedig kábelt, mint például a jelenlegi Erzsébet híd esetében. Mind a két típust elsőként Verancsics Faustus csanádi püspök írta le az 1816-ban megjelent Machinae Novae című munkájában. Érdekes, hogy francia területen inkább a kábel-, míg Nagy-Britanniában lánchidakat részesítették előnyben. Az USA XIX. századi hatalmas hídjai is kábelhidak.

Vasquez 1837-es metszete a városligeti dróthídról

 

A városligeti Dróthíd a mai Washington-szobor közelében vezetett át a Városliget kisebbik szigetére. De milyen is volt ez a híd? A hídról nagyon részletes ábrázolás maradt fenn, amely gyakorlatilag az építéssel egykorú, 1827-ben Tomala Ferdinánd „Buda és Pest városoknak és környékeiknek tekinteteik, hozzá kapcsolt leírással.” című művében.

E képen jól látszik a híd szerkezete. Maga a mérete nem volt valami nagy, 20-22 métert (12 öl) hidalt át és 1,8-1,9 méter (6 láb) széles útteste volt, tehát gyalogoshídnak készült, nem arra, hogy fogatokkal keljenek át rajta. Az egynyílású hidat 4 darab, körülbelül 1,7-2 méter magas öntöttvas oszlopról induló kábelek tartották, oldalanként 2-2 kábel. A viszonylag alacsony oszlopok a falazott hídfőkre támaszkodtak és önállóan álltak, azaz a tetejükön nem voltak összekötve. A fonott vashuzalokból készített 4 kábelt 52 függesztőkábel kapcsolta a fa pálya-szerkezethez. Ócsvár Rezső számításai szerint a híd teherbírása 4 tonna körüli volt, azaz a járókelők súlyát könnyedén elbírta. A híd korlátját méhsejt formájú és mintegy 1 méter magas dróthálóból alakították ki, ez is hozzájárult a Dróthíd elnevezéshez. Maga az építkezés 3 hónapig tartott, és a hidat 1826. augusztus 9-én adták át a forgalomnak. Az építési költség 5978 forint volt

1875-ben azonban korróziós károk miatt el kellett bontani. Sajnos ma már semmi nem emlékeztet erre a kis hídra.

A híd nagyjából ezen a helyen állt a Ligetben (Google Maps Streetview link).

Azonban közel 50 évig állt és szolgálta a forgalmat. Jelentősége azonban túlmutat méretén. Egyrészt a pest-budai közönséggel megismertette a függőhidakat, így az első állandó Dunahíd előkészítési munkálatainál mindenki tisztában volt azzal, hogy milyen is e hídtípus. Másrészt a kis híd vélhetőleg a függőhidak stabilitásába vetett bizalmat is erősítette, hiszen ebben a korban sok hasonló híddal szemben az volt a legfőbb ellenvetés, hogy lengenek, mozognak. Annak bizonyítékát, hogy a pestiek számára e kis híd a Lánchíd előfutára volt, abban érhetjük tetten, hogy néhol a városligeti lánchídként emlegetik. Ilyen képfelirattal szerepel Carl Vasquez 1837-ben készült metszetén (lásd fentebb), amely a hidat elég elnagyoltan ábrázolja.

 

Felhasznált irodalom:

  • Ócsvár Rezső: A városligeti dróthíd. In: Mélyépítéstudományi szemle 1967/11 szám

  • Lorászkó Balázs: GYALOGOS HIDAK MAGYARORSZÁGON, Lánchíd füzetek 18 (Elsőlánchíd Bt., Budapest, 2011)

  • Vasquez metszete – Dr. Berti Bála olvasói levele in: Budapest folyóirat, 1967/8. szám

  • Dr. Seenger Ervin: A városligeti Dróthíd első ábrázolása in: Budapest folyóirat, 1967/11. szám

 

vissza a teljes nézetre