2018. január 31. 16:22

Áprilisig elkészül a Budai Vigadó teljes rekonstrukciója. A műemlék épület eredeti állapotának helyreállításához archív fotókat is használtak. A budai polgárok kezdeményezésére 120 évvel ezelőtt építeni kezdett palotában visszaállítják a dísztermet, lefedik a belső udvart és megújul a kupolatér is.

Írta és fotózta: Szűcs Csaba, archív képek: Fortepan, archív

 

A Vigadóról elsőre mindenkinek „a Pesti” jut az eszébe. Na de melyik az a „Budai”? Az épület a Hagyományok Házának és a Magyar Állami Népi Együttesnek ad otthont az I. kerületi Corvin téren. Az eredetileg báltermet, éttermet is magában foglaló palota 1900. január 20-án nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, akkora teljesült a budai polgárság igénye, hogy nekik is legyen vigadójuk, ne csak a pestieknek.

Fegyverraktár helyett

A Budai Vigadó helyén a XVII. században a törökök által épített áruraktár, később fegyverraktár állt. Még a kiegyezés után is katonai célokat szolgáltak az akkori épületegyüttesek, melyek igénytelen, többször átalakított és toldott házak voltak, barokk, sőt középkori eredetű falakon.

A XIX. század végére a gyorsan fejlődő polgárságban már régen megfogalmazódott az igény, hogy szeretnék, ha lenne egy vigadó a budai oldalon is. A budai polgároknak voltak ugyan kulturális szervezeteik, rendezvényeiket azonban csak a már megkopott Fácán vendéglő nagytermében tarthatták. Ezért 1892-ben írásban kérték Gerlóczy Károly fővárosi alpolgármestertől a pesti Vigadóhoz hasonló kulturális palota felépítését, ahol összejöveteleiket, mulatságaikat tarthatják. Ennek megvalósítása azonban sokáig elhúzódott, mert nem találtak hozzá alkalmas telket. A probléma úgy oldódott meg, hogy Budapest belterületi katonai ingatlanjait Wekerle Sándor miniszterelnök törvényi rendelkezés segítségével visszajuttatta a város tulajdonába. Mások mellett így jutott Budapest birtokába a szóban forgó budai fegyverraktár is, melynek helye alkalmasnak bizonyult a leendő Budai Vigadó felépítésére. A Fő utca – Corvin tér – Iskola utca által határolt „háromszög” mellé a főváros megvásárolta a két szomszédos telket is.

Az építkezés 1898-ban indult, Kallina Mór és veje, Árkay Aladár tervei szerint, neoreneszánsz-eklektikus stílusban. A Budai Vigadóban többek között egy nagy, többfunkciós dísztermet (koncert- és bálterem egyben), vendéglátó-ipari helyiségeket, egyesületi célokat szolgáló tereket, lakóegységeket kellett tervezniük. Az elkészült kétemeletes, belső udvaros épületet 1900. január 20-án Halmos János polgármester adta át, nagyszabású farsangi bállal kísérve. A megnyitó alkalmával a Duna mindkét oldalának rangos társasági szereplői megjelentek, amire tekintettel a rendezőség gyönyörű táncrenddel lepte meg a közönséget.

A Budai Vigadó 1917-ben

Bálozás és klubélet

Az épület homlokzatának kialakítása főként Kallina Mór hatását tükrözi. Külső része viszonylag egyszerű, eklektikus, amelyet pompás szecessziós stílusú belső kompenzál. Az impozáns, tágas előcsarnokot karszti márványoszlopokkal díszítették, belőle széles márványlépcső vezet az emeletre. A lépcsők mellett lámpák százai világítottak, a belső falakat halványzöldre festették. A színháztermet idővel több mint 300 férőhelyesre bővítették. A vendégeket a földszinten kávézó és egy 400 fő befogadására alkalmas étterem várta. Ezek közelében volt a Budai Polgári Kör társalgója, olvasója és három játékterme.

Az első szinten egy 350 négyzetméteres díszterem kapott helyet, melyet 270 izzó és három nagy ívlámpa világított meg. Tökéletesen alkalmas volt tehát a bálok megtartására. A kor szokása szerint alkalmazott óriási falitükrök, a szecessziós díszítés és Pauli Erik freskói (az Est és a Reggel) díszítik a falakat. Oldalt, az utcákkal párhuzamos szárnyakban további kistermek, a belső udvarra néző folyosókon társalgók, klub- és olvasóhelyiségek, kártyaszobák nyíltak. A felsőbb szinten négy magánlakást alakítottak ki. Ezek mellett működött a Budai Könyvtár Egylet és a Budai Anyakönyvi Hivatal. A második világháború közeledtével a főváros vezetése helyet szorított a válság-intézményeknek. Az épület első emeletén Élelmiszerjegy-központ Elosztó Hivatal is működött. A Budai Vigadóban folytatott kulturális tevékenység egésze a világégés áldozatává vált. Az épület egészét honvédelmi célokra használták.

A ház 1944-1945-ben súlyosan megrongálódott. A károk helyreállítása ezt követően alapos volt ugyan, de ekkor nem az eredeti állapot visszaállítására, hanem egy jóval egyszerűbb épület kialakítására törekedtek. Az 1970-es években is csak tűzoltás történt. Az 1950-es évektől az 1990-es évekig itt működött a Népművelési Intézet, és itt volt a Magyar Állami Népi Együttes székháza és előadásainak fő színtere. Később az épület több funkciót töltött be: a Budai Vigadóban kapott helyet a Magyar Művelődési Intézet, a Hagyományok Háza, a Magyar Állami Népi Együttes, a Folklórdokumentációs Könyvtár és a Népművészeti Módszertani Központ is.

Látványterv a belső térről

Újjáéledő Budai Vigadó

A házon legutóbb 2006 és 2007 között végeztek munkálatokat, most azonban teljes körű rekonstrukció és bővítés van folyamatban. Az épület műemlék, színházterme kiemelt jelentőségű. Az épület rendbetétele tavaly tavasszal kezdődött, a kormány megbízásából. A terveket az Archikon Stúdió készítette. Az átalakításokat az Épkar Zrt. végzi. A felújítást a Budai Vigadó történelmi jelentősége, műemléki jellege és leromlott állaga indokolja. Emellett a Hagyományok Háza összetett feladatkörének korszerű ellátása is csak az épület átalakításával oldható meg. Az intézmény szakmai vezetésének célja a Kárpát-medencei néphagyomány ápolása, s az előző bekezdésben utóbb említett három szervezet korszerű és akadálytalan működésének biztosítása.

Az épület földszintjén és első emeletén, a Corvin tér felőli és a Fő utcai oldalon elbontják az utólagos galériabeépítéseket. A hasznos alapterület így csökken ugyan, ezt azonban a tetőtér és az udvar beépítésével, illetve a pinceszint hasznosításával kompenzálják. A meglévő lakások megszüntetésével az épület egésze használhatóvá válik.

A mai állapot, felújítás alatt

A felújítás során eredeti fotók alapján helyreállítják az emeleti dísztermet, befedik és közösségi térré alakítják a belső udvart, ahol pihenőterület és büfé is helyet kap. A Fő utcai oldalon kiállítóterem, az Iskola utcai részen előadó- és táncterem jön létre. A színházterem színpadát a jelenlegihez képest a hátsó fal kiváltásával hátrébb húzzák, és akusztikailag szükséges hangelnyelő felületeket alakítanak ki a teremben. A második emeleten kap helyet a Folklórdokumentációs Központ. A tetőtérben próbatermek lesznek, a kézműves műhelyeket a földszintre helyezik, ami az utcai vizuális kapcsolatot és a közvetlen közönségkapcsolatot szolgálja. A Corvin tér felől a kupolatér az eredetihez hasonló díszmű-bádogos lezárást kap, a Fő utca felőli balusztrád mögött tetőteraszt alakítanak ki.

Nem csak a házat öltöztetik új köntösbe, hanem a működést is a legmagasabb szintre akarják emelni. Ennek érdekében az intézmény jelentős szakmai programot tett le. A felújítási munkálatok várhatóan április elejére készülnek el.

(Forrás: hagyomanyokhaza.hu)

vissza a teljes nézetre