2018. február 12. 09:01 | Írta: pest buda

Éppen egy éve jelentette be a külföldi tulajdonos képviselője, hogy 2020-ban luxusszálloda nyílik a Drechsler-palotában, ismertebb nevén a volt Balettintézetben. Lechner Ödön korai művészetének egyik legnagyobb szabású épületén azonban még az állagmegóvást sem biztosították ez idő alatt.

Írta: Osgyán Edina; nyitókép: Ludmann Mihály (Forrás: Halász Csilla-Ludmann Mihály-Viczián Zsófia: Lechner összes, Látóhatár Kiadó, 2017) 

 

A Drechsler-palota mind elhelyezkedése, mind kultúrtörténeti státusza miatt a figyelem középpontjában van, hiszen Lechner Ödön és Pártos Gyula majdnem azonos időben tervezte a palotát a szemközti Ybl-féle Operaházzal, és mindkét épület az Andrássy út ékköveként jelenik meg.

Ilyen volt a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte palota fénykorában, az 1880-as évek végén. De már húsz éve elhagyatott az épület, amely a világörökségi területen fekvő Andrássy úton áll, szemben az Operaházzal

 

Évtizedek óta kiemelt feladat lenne az 1997-ben magánkézbe került palota megmentése, első lépésként az állagmegóvása, ám a gyakori tulajdonoscseréken kívül érdemi változás nem történt. 2014-ben végül a tulajdonosok nyilvánosságra hozták, hogy az épületben 5 csillagos hotelt alakítanak ki 2017 harmadik negyedére, s ezt a szándékukat egy, a homlokzatra helyezett információs táblával is megerősítették.

Az ötcsillagos luxusszállodát 2017 negyedik negyedévére ígérték. Fotó: Ludmann Mihály (Forrás: Halász Csilla-Ludmann Mihály-Viczián Zsófia: Lechner összes, Látóhatár Kiadó, 2017)

 

Tavaly év elején módosították a dátumot, s az újabb bejelentés immár konkrétumokkal is szolgált: 2020 második felében megnyitja kapuit a luxusszálloda W Budapest néven, a W Hotels Worldwide szállodaláncolat tagjaként. A W Budapest a szállodalánc második közép-európai hotelje lesz a szerbiai W Belgrade 2019-es megnyitása után. A palotában a tervek szerint százhatvankét szoba és lakosztály, éttermek, bár, uszoda, spa és három konferenciaterem kap helyet, s mint a tervezéssel megbízott építésziroda a honlapján jelezte: a Monarchia korabeli hangulatot kívánják visszaadni az épületnek. A tényleges munkálatok azonban nem kezdődtek el, óvintézkedés nem történt, hogy a téli időjárás ne roncsolja tovább az épületet.

2010-ben az akkori KÖH kötelezte a tulajdonosokat a palota veszélytelenítésére. Abban az időszakban szállítottak el a homlokzatról több épületdíszt. Fotó: Ludmann Mihály (Forrás: Halász Csilla-Ludmann Mihály-Viczián Zsófia: Lechner összes, Látóhatár Kiadó, 2017) 

 

Lapunk megkérdezte az építtetőként bejegyzett QPR Properties Kft.-t, s annak jogi képviselőjét is, hogy mikor várható érdemli lépés a palota megőrzése érdekében, és mikorra datálható az építkezés kezdete, ám választ nem kaptunk, sem tőlük, sem a palota menedzsmentjével megbízott cégtől. Az épületet egyébként őrzik: az őrzővédő cég munkatársai foglalnak helyet a volt kávéházi részben.

A Drechsler-palota múltja, jelene különösen érzékeny pontja Budapest építészetének, így érthető, hogy sokan aggódna érte.

A palotát a Magyar Királyi Államvasutak Nyugdíjintézete építtette, 24 luxuslakást alakítottak ki benne, a földszinten lévő üzlethelyiségeket pedig bérbe adták

 

A mai épület helyén, az Andrássy út 25. – Dalszínház utca 1. – Hajós utca 2. – Paulay Ede utca 36-40. által határolt területen lakóházak álltak az 1800-as években. Az akkori Két Szerecsen utca 36. alatt 1861-ben Sebastiany Vilmos vaskereskedő és vasgyáros kétemeletes házat emeltetett Hild Károly és Lohr Antal műépítő terve alapján. Következett Nesszi Katalin háza, melyet 1862-ben kibővíttetett Kinszler Sámuel kereskedő Limburszky József tervei szerint. Kinszler az épületet csak bérelte, és a korabeli iratok szerint a Szépítő Bizottmánytól kért engedélyt az átépítésre. Varga Lajos a szomszédos területen 1863-ban Lohr Antal terve szerint egy kávéházat alakíttatott ki.

Ugyancsak a mai palota helyén emelkedett Dembiz Teréz divatárusnő és Erdey Teréz háza. Dembiz építtette egyébként a Hajós utcára néző ingatlanokat. A két asszony több beadvánnyal is folyamodott az Építő Bizottmányhoz: Dembiz Teréz 1868-ban kérvényt nyújtott be „varrógép hajtására szolgáló gőzkazán” építésére, Erdey Teréz pedig a Két Szerecsen utca 35. szám alatt egy szabályellenes építkezést jelentett be, melynek dokumentációja ma is olvasható az Országos Levéltárban.

Az ingatlanokat lebontották, párhuzamosan az Andrássy sugárút kiépítésével. Az itt nyílott üres területet 1881-ben a Magyar Királyi Állami Vasutak megvásárolta a Hivatali és Szolgáltató Nyugdíjintézet számára.1883. május 31-én Lechner Ödön és Pártos Gyula megkapta a MÁV Nyugdíjintézet építési engedélyét egy négyemeletes palotára; az épület pincéjében a sörcsarnok és a földszinten a vendéglő már 1885-ben megnyitott.

Az Andrássy út 25.–Dalszínház utca 1.–Hajós utca 2.–Paulay Ede utca 36-40. által határolt területen lakóházak álltak az 1800-as években

 

A francia gótika és reneszánsz formarendszerével biztonságosan bánt Lechner a tervezése során. A főhomlokzat középrizalitja, a főpárkány, a választópárkányok, tetőablakok, a hegyesszögű erkélyek, fülkék mind a reneszánsz hatását mutatják (például a Caenben lévő St. Pierre –templomét), amit a mester kivételes formanyelvi kísérletbe ágyazott.

A kapualj boltozatai és a lépcsőházak, vagy a két udvar architektúrája a korabeli francia építészeket is lenyűgözte, akik – az unokaöcs, Kismarty-Lechner Jenő megjegyzése szerint – az 1885. évi országos kiállításon elképedve nézték a francia reneszánsz világának mesteri továbbfejlesztését.

A főhomlokzat, az ablakkeretezések módja, a hegyesszögű erkélyek, a díszítmények a francia reneszánsz világának mesteri továbbgondolásai Fotó: Ludmann Mihály (Forrás: Halász Csilla-Ludmann Mihály-Viczián Zsófia: Lechner összes, Látóhatár Kiadó, 2017) 

 

A palota díszítőmotívumai is a korból eredeztethetőek, miközben keleti hatásra is utalnak. Izgalmas kísérletében a díszítő formákkal egységbe komponálta a gőzmozdonyokat, melyek az épület funkciójára utalnak. Lechner tervezte a földszinten működő kávéház berendezését, falikárpitjait, faburkolatait is.

A MÁV egyes részlegei az első emeleten voltak, a többi szinten huszonnégy luxuslakást alakítottak ki. Egyebek között Blaskovics Fridolin, a MÁV akkori vezérigazgatója és családja lakott a palota egy lakásában, báró Madarassy-Beck Miksa bankár, Haraszti Hirsch József építész, szobrász, bronzöntő, Kalmár Péter, az Operaház hivatalos fotósa is a házban élt.

A kávéház és az étterem a földszinten, a pincehelyiségben és az emeleten is működött fénykorában. Bár a szakirodalom szerint Grand Café Reutter néven nyitott meg, a tavaly a Látóhatár Kiadó által megjelentetett Lechner összes című kötetből tudhatjuk, hogy az első elnevezés a Grand Caffe-Restaurant de l’Opera volt.

A Budapesti Hírlap 1885. május 1-jei számában olvashatjuk, hogy Reutter Nándor kávés és ifj. Ruscher György vendéglős a Grand Caffe-Restaurant de l’Opera nevet adták a helynek (Forrás: Halász Csilla-Ludmann Mihály-Viczián Zsófia: Lechner összes, Látóhatár Kiadó, 2017)

 

A Lechner Ödön sajtóját feldolgozó fejezetben olvashatjuk is a Budapesti Hírlap korabeli újsághirdetését a nyitás időpontjáról, mely szerint a pincehelyiségben lévő sörcsarnok 1885. május 2-től várta a vendégeket. E közleményből tudhatjuk azt is, hogy Reutter Nándor kávés és ifj. Ruscher György vendéglős közösen indította vállalkozását. Később Reutter Nándor vette át az éttermet is, őt követte 1899-től Drechsler Béla üzemeltető.

Az archív felvételen is látszik a földszinti épületrész bal oldalán a Reutter kávéháza felirat, a jobb oldalán pedig az ifj. Ruscher név (Fotó: Fortepan/Fővárosi Levéltár, Klösz György felvétele)

 

Sörcsarnok, tekepálya, játékszoba is működött a kávéházban, és itt találkoztak az Auróra-kör tagjai. Krúdy (aki szövegeiben következetesen aDrexler írásmódot használta), a közlések szerint az Auróra-körben ismerkedett meg Satanella álnéven publikáló első feleségével, Spiegler Arabellával. „A hölgyek hangversennyel, felolvasással és érvényesülni még nem tudott, ifjú poéták istápolásával foglalkoznak. Igaz, hogy néha felvonultatnak egy vén minisztert, öreg méltóságos urat, városi bizottsági tagot, de a fő cél mégiscsak az, hogy az ifjú költői nemzedéket bizonyos társadalmi szokásokra, illedelmes magaviseletre, tiszta gallérra, mosakodásra, lakkcipőre tanítsák” – írta a kör tagjairól. (Más források szerint az aurórások Spiegler Arabella Király utca 47. számú lakásán találkoztak csütörtökönként, és nem a Drechslerben).

A földszinten kialakított kávéház és étterem belső falburkolatait és berendezését ugyancsak Lechner Ödön tervezte

 

A kávéház és étterem a korszak legmodernebb intézményei közé tatozott gőzfűtésével és villanyvilágításával. Vendége volt Ibsen, Mahler, Puccini vagy Leoncavallo olasz zeneszerző. Mikszáth Kálmán rendszeresen járt a Drechslerbe, és állítólag az idős Jókai itt táncolt utoljára nyilvánosan, mégpedig csárdást egy pincérnővel az Úribanda zenéjére, ahogyan Krúdy azt egy későbbi, 1930-as prózájában megírta. Több egyesület, asztaltársaság tartott összejövetelt: 1906-ban megkezdte működését a Muskátli Asztaltársaság az Operában fellépő „művészek istápolásáért”.

A vendéglátóipari részleg többször nevet és bérlőt váltott: 1908-tól Dréher Nagyvendéglő Bokros Károly vezetése alatt, 1916-tól Opera Erdélyi Frigyes irányítása alatt, 1922-től Vezeklő pince, majd Andrássy. 1927-től Upor. A bérlő Upor József, akinek az apja a neves „kávés”, Ungerleider Mór a legelsők között nyitotta meg 1899-ben a Rákóczi úti Velence Kávéházban (később Tisza Mozi, Rákóczi út 68.) az első úgynevezett „kávéház-mozit”. (Upor Józsefet a korabeli pesti művészvilág biztatta arra, hogy ugyanebben az évben, 1927-ben színházi vállalkozásba kezdjen, Új Színház néven.) 1937-ben az Upor a rendőrségi hírekben is szerepelt. A bérlő jó ideje nem fizetett bérleti díjat, így a tulajdonos be akarta zárni a házat, hogy a helyén mozi nyílt volna. Mivel a bérlő nem távozott, rendőrrel akarta kilakoltatni. Az elmaradt bérleti díjat külföldről átutalták végül. A palota pincehelyiségében nyitott meg a Faun Kabaré Lénárd Béla kabarészínész vezetésével, majd a helyére költözött a Femina mulató a Nagymező utca 40. alól, melyet Szentiványi Károly igazgatott. Szőke Szakáll (avagy Gerő Jenő), aki a német UFA filmgyár, majd a negyvenes évektől Hollywood ismert karakterszínésze volt, fiatalon a Feminában is játszott. 1948-ban végül az állam beszüntette a vendéglátást az épületben, amit 1949-ben államosítottak, és az Állami Balettintézet rendelkezésére bocsátottak. A Balettintézet 2002-ig működött a ház falai között.

Az épületben működött 1949 és 2002 között az Állami Balettintézet (Fotó: Fortepan, 1955)

 

A háborúban megrongálódott palota helyreállítása, főleg az eredeti tetőzet tekintetében, hagyott kívánnivalót maga után. Az államosítást követően felszabdalták a helyiségeket, s az emeleteken 24 helyett jóval több lakást alakítottak ki. 1972 és 1976 között valamelyest renoválták a házat, de az állapota lényegében folyamatosan romlott. 1997-ben Terézváros önkormányzata az épület túl magas felújítási költségeire hivatkozta 220 millió forintért eladta az ingatlant. (Az ár négyzetméterben számolva egy akkori, pesti komfort nélküli, szoba-konyhás, udvari lakásénak felel meg.) Az épületet egy Trivest Kft. nevű cég vette meg Andrássy 25. Kft. néven, majd hónapokkal később továbbadta egy izraeli cégcsoportnak, amely tíz évvel később, 2007-ben már 7,5 milliárd forintot kapott a palotáért egy luxushoteleket építő portugál szállodalánctól.

A 24 egykori luxuslakás helyére a jövőben 164 szállodai szobát és lakosztály alakítanak ki Fotó: Ludmann Mihály (Forrás: Halász Csilla-Ludmann Mihály-Viczián Zsófia: Lechner összes, Látóhatár Kiadó, 2017) 

 

Az omladozó épület előtt 2010-ben civilek, valamint a balettintézet volt tanulói tüntettek: a több mint 1200 aláíró azt kérte, hogy a kormány minden lehetséges eszközzel és a lehető legrövidebb időn belül szorítsa rá a világörökségi területen található Drechsler-palota tulajdonosát arra, hogy állítsa meg az épület létét fenyegető állagromlást. Az akkori Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-magyarországi Irodája első fokon, majd a KÖH elnöke 2010 februárjában másodfokon jogerősen 30 millió forintos bírságot szabott ki az épület állagvédelmi és jó karbantartási kötelezettségeinek súlyos elmulasztása miatt. A tulajdonosok a 30 millió forintos bírságot meg is fizették, s néhány kötelezően előírt munkálatot elvégeztettek, így a tető felőli beázások megszüntetését, a homlokzat veszélytelenítését (abban az időszakban szállítottak el a homlokzatról több épületdíszt), az épület belsejének védelmét szolgáló ablaküvegezést, a csapadékvíz-elvezető rendszereinek rendbetételét, az épület körüli védőtető megerősítését.

Ezt követően az elmúlt hét évben egyéb beavatkozás nem történt.

Az egykori patinás termek, a kovácsoltvassal kialakított lépcsőházak, a tetőszerkezet vagy a pince bajor sörözőjének boltozatos térsora még mindig megmentésért kiállt.

vissza a teljes nézetre