2018. február 28. 08:35

Az egykori Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság pesti székházát száztíz éve, 1908-ban kezdték el építeni. Az utoljára a hatvanas években restaurált műemlék a Deák tér ikonikus épülete, felújítása emelhetné a városrész összképét.

Írta: Osgyán Edina; Fotók: Szabó Ervin Könyvtár, Budapest Gyűjtemény, Fortepan

 

Az „Anker” beágyazottsága Budapest művelődés- és építészettörténetében kétségtelen. Már az 1800-as években egyemeletes lakóház állt a Deák tér 6. szám alatt lévő épület helyén, melynek kapubejárója mellé először függesztették ki a városban – 1862-ben – a lakók névjegyzékét, majd ugyanebben az évben kapupénzt vezettek be, ugyancsak elsőként Pest-szerte. Petrovics Demeterné 1863-ban megvásárolta és átépíttette a bérházat Pollack Ágoston tervei alapján, és még az évben megvált tőle. Az új tulajdonos, az örmény származású Gyertyánffy-család (a családnév eredetileg Dserak volt, ami örményül fényt, gyertyát jelent) 1864-ben kibővíttette az épületet, mely így Pest első négyemeletes lakóháza lett.

A Gyertyánffy család 1864-ben építtette Pest első négyemeletes lakóházát a Deák Ferenc tér 6. szám alatt (1890 körül)

A földszinten működött az Óbudáról ide áttelepült izraeliták Cheszed Neurim Betegsegélyező Egylet imaháza, valamint a Herzl kávéház. Ez utóbbi a pesti zsidó házasságközvetítők, a sadchenek törzshelye volt. Ugyancsak 1864-ben költözött az ide a bécsi Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság magyarországi fiókja, s ettől kezdve viselte a ház az Anker-udvar nevet. Az épület romantikus epizódjai közt említi Zuboly a Vasárnapi Újság 1908. január 19-iki számában Déryné és a tulajdonos, Gyertyánffy Dávid esetét, aki állhatatosan udvarolt a színésznőnek, majd színdarabot íratott róla Katona Józseffel. A darabbal, melynek több jelenete is a Gyertyánffy-házban játszódik, a színésznőt akarta kompromittálni, aki végül megakadályozta a bemutatót.

A kép jobb sarkában az Anker-udvar látható, hátul a Bazilika, bal oldalt pedig a még álló lakóházak, köztük Brein Ignác-féle Kemnitzer ház (1890-es évek körül)

Az Anker biztosító társaság vezetősége 1907-ben úgy döntött, hogy új székházat emeltet az addigra már a tulajdonában lévő területen. A meghívásos pályázat keretében Lechner Ödönt, Alpár Ignácot, valamint Walter Sobotka bécsi építész is készített egy-egy tervet, s végül a Bizottmány Alpár pályamunkája mellett döntött. Egyfelől Alpár mestere volt a célszerű területbeosztásoknak, a telket jól kihasználta, ráadásul eleget tett a megrendelő kérésének, és egy látványos reklámhomlokzatot tervezett. Alpár műve egyébként eredetileg három irányban – Király utca, Deák tér és az akkori Váczi körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út) – szabadon álló, nyitott udvarú épületet foglalt magában. Ehelyett a nyitott udvarból végül egy utcát alakított ki, így született a mai Anker köz. Ezt az újszerű megoldást dicsérték a kortársak, és követték a Haris köz és a Phőnix köz tervezésekor.

 Az Anker Biztosító Társaság hirdetése 

1908 januárjára lebontották a Gyertyánffy-házat, majd elkezdődött az építkezés a Schiffer cég és a Grünwald testvérek irányításával. Újdonság volt, hogy először használtak vasbeton szerkezetet az alapozás során.

A területen lévő két épület, az Anker köz 1-3. és a 2-4. építészetileg egységet alkot. Az Anker köz 1-3. (házszámai Bajcsy-Zsilinszky út 1.; Deák Ferenc tér 6. és Király utca 2.) jellegzetessége a Deák téri homlokzat, melyet három torony díszít, egy fő és két mellékkupola. A timpanon közepén volt valamikor egy horgony-díszítés, amely a társaság nevének jelentésére utal (anker jelentése: horgony). Ez már nem látható, míg alatta ma is kiolvasható, bár megkopottan a felirat: „Élet és járadék AZ ANKER Biztosító Társaság”.

Az Alpár Ignác tervezte Anker-palota 1910 körül

Az 1-3. szám alatti épület kéttraktusos szárnyakkal ellátott, középfőfalas rendszerű, a 2-4. szám alattinak csak az Anker közi szárnya kéttraktusos, a két udvari azonban egytraktusú. Mindkét épületnek függőfolyosós belső udvara van, melyeket klinkertéglával díszítettek. Az Anker köz 1-3. része: a pince, földszint, félemelet, majd négy emelet, padlásszint és tornyok, amelyeket a nyolcvanas években hasznosítottak, és műteremlakásokat alakítottak bennük.

 Az Anker köz 1-3. és az Anker köz 2-4. számú épületek találkozása (1910 körül)

Az Anker köz 2-4. felépítése hasonló, ám a pince, földszint, félemelet, négy emelet és padlásszint, valamint a padlásszinten kialakított két V. emeleti lakás található.

Markup Béla szobrászművész a Deák térre néző főhomlokzat középső tornyának tejére földgömböt tartó sasokat helyezett el. A tornyok két oldalán megjelenő nőalakok homokórákat emelnek. A Deák téri homlokzatot díszítő oszlopsor alatt Kisfaludi Stróbl Zsigmond által készített domborművet láthatunk, mely a biztosító társaság cégjelét, a biztonság és a remény jelképét ábrázolja.

A még álló Orczy-ház, háttérben az Anker (1937)

Az épülethez felhasznált kerámiákat kizárólag az Anker-palota díszítéséhez készítették. Érdekes, hogy Alpárra egyébként nem jellemző a kerámia használata, itt elsősorban a megrendelő igényeihez alkalmazkodott, illetve hathatott rá a Zsolnay díszítést jellemzően alkalmazó Lechner is. Az Anker köz 1. szám fekete gránitból készült bejárati kapuját Alpár tervezte a Wechselmann-síremlék mintájára, mely a Salgótarjáni úti temetőben található.

Az oszlopsor alatt Kisfaludy Stróbl Zsigmond domborművei láthatóak 

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1941-ben a környezetükből kirívó épületek átalakítása mellett döntött. Az Anker-palota tornyait városképileg nem megfelelőnek ítélték, s tervezték a tornyok eltávolítását, az épület megcsonkítását. A háború végül megóvta a tornyokat, bár a palota sérült, az épületet találatok érték, robbanás is történt, a károkat az ötvenes években javították. A robbanás helyén a klinkertéglákat nem sikerült pótolni, a Zsolnay járólapok helyére pedig a környezetétől idegen szürke lapok kerültek.

A timpanon alatt ma is kiolvasható a felirat „Élet és járadék AZ ANKER Biztosító Társaság”

 

1945 után a palotát államosították, és a Kelet-Európai Biztosító székházaként működhetett tovább, mely társaságot 1953-ban az Állami Biztosító Nemzeti Vállalatba olvasztották.

1961-ben teljesen felújították az épületet, ekkor egyúttal a metróépítés miatt megnyitották az Anker közt a gépjármű forgalom előtt. Az utca korábban zárt magánterület volt.

Markup Béla szobrászművész alkotásai a földgömböt tartó sasok a középső torony tetején, és a két kisebb tornyon egy-egy nőalak, kezükben homokórával

A ház 2011 óta műemlék. Új epizódként az Anker felújításáról kellene beszélünk, de ez évtizedek óta várat magára. Miközben a Deák tér és környezete épült és formálódott az elmúlt évtizedekben, az Anker-házról mintha megfeledkeztek volna. Pedig önmagában és környezetének kontextusában nézve is ikonikus és megkerülhetetlen. Megérdemelné végre a rendbehozatalt ismét.

 

vissza a teljes nézetre