2018. március 8. 09:38

Gazdagrétet, ha máshonnan nem, a Szomszédok című teleregényből mindenki ismeri. A lakótelep építése 35 éve kezdődött és azonnal érdekes régészeti leletekre bukkantak.

Írta: Domonkos Csaba; fotó: fotók: c3.hu

, Farkas Zsolt

 

Az, hogy a Dunántúl területe egykor a Római birodalomhoz tartozott, ismert. A nagyobb római kori településeket is ismerjük: Budapest területén Aquincumban és Óbuda más részein is találkozhatunk római emlékekkel. De Buda területén szinte bárhol előkerülhet egy-egy római kori temető vagy település. Ez történt 35 évvel ezelőtt is, amikor lakótelepet kezdtek építeni Budán, a Gazdagrétnek nevezett területen.

Gazdagréten – a terület mai nevét 1847-ben kapta, amikor is a Buda környéki dűlők német neveit magyar névvel váltották fel – a XV. század óta szőlők és gyümölcsösök voltak, azaz itt a régi házak lerombolása helyett üres területen lehetet építkezni. A paneles házépítés csúcsidőszakában, az 1970-es években jelölték ki ezt a helyet lakótelep céljára, azonban a beruházás csúszott. A tervvel 1978-ra készültek el, maga beruházás azonban csak az 1980-as években indult meg. Az építkezés természetesen földmunkákkal kezdődött, 1983 tavaszán a Nevegy utca vonalában, ahol 120 centiméteres mélységben sírfoltokat találtak.

Az Aquincumi Múzeum munkatársai áprilisban megkezdték a leletmentést. A régészeti feltárás során összesen 116 római kori sírt sikerült kiásni, amelyek a IV.-V. századból származtak. A IV. századból származó sírok tégla- és kőkoporsókat rejtettek, és annak ellenére, hogy a sírok 50 százaléka kirabolva került elő a föld mélyéről, azokban római ékszereket, viseleti tárgyakat és agyag-, valamint üvegedényeket találtak. A későbbi, V. századi sírok szegényesebb kialakításúak voltak. A régészek azt is megállapították, hogy az itt eltemetettek között feltűnően kevés volt a nő és a gyerek. Egyes később eltemetett csontvázaknál pedig a koponya mesterséges torzításának a nyomát is megtalálták, ami a keletről jött népcsoportokra volt jellemző.

A munkák során később középkori sírok is előkerültek, amelyek az egykori – oklevelekből ismert, és a középkor végén elnéptelenedett Nevegy falu – temetője lehetett. Az ásatás végén még egy késő rézkorból származó gödörben edényeket is találtak a régészek. A római kori sírokból összesen 43 érme került elő, a legkorábbi Vespasianus a 69-79 között uralkodó császár korából származik, a legkésőbbiek a IV. század végéről.

Érdekesség, hogy a római kori temetőköz tartozó települést nem találták meg, azaz nem tudni, merre, milyen méretű helység volt itt a római korban. Az valószínű, hogy egy kisebb falu lehetet a közelben, a római provincia belsejébe vezető út mentén, ahol római kultúrájú, germán eredetű lakosok éltek. Az is lehet, hogy a római kori falu valahol a lakótelep házai alatt rejtőzik.

Az emlékmű

 

A római kori sírokra és az „elveszett” falura a Regős és a Rétköz utca között lévő parkban szobor emlékezik. A két római oszlopot mintázó emlékmű talapzatán felirat hívja fel a figyelmet a régmúlt emlékeire:

„A GAZDAGRÉTI LAKÓTELEP TERÜLETE AZ ŐSKORTÓL KEZDVE LAKOTT VOLT

A LEGRÉGEBBI TELEPNYOMOK A KÉSŐ-RÉZKORBÓL MARADTAK RÁNK. A RÓMAI KORBAN ÉS A NÉPVÁNDORLÁS-KORBAN (KR. U. 4-6-IK SZÁZAD) ITT ÉLT NÉPESSÉG TEMETŐJÉNEK 116 SÍRJA KERÜLT ELŐ A LAKÓTELEP ÉPÍTÉSE SORÁN. AZ ÁRPÁD-KORBAN EZEN A HELYEN ÁLLT A NEVEGY NEVŰ FALU, MELYNEK EGY RÉSZE UGYANCSAK A MA ITT ÁLLÓ ÉPÜLETEK ALATT VOLT. ÁLLÍTOTTA BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT A MILLECENTENÁRIUM ÉVÉBEN 1996.”

A sírok feltárása a beruházást nem hiúsította meg, Gazdagrét a XX. század végén, 500 év elmúltával újra benépesült. A lakótelepen az első lakást 1984-ben adták át, és folyamatosan épültek az újabb épületek. Az infrastruktúra kissé késve követte a lakóépületeket, a kezdeti időkben az egész területen egy telefonfülke és csak egy buszmegálló volt.

Az első épülő házak Gazdagréten

1989-ig összesen közel 5800 lakás készült el, és kiépült a lakókat ellátó infrastruktúra is. Az itteni római sírok nem elszigetelten keletkeztek, valószínű, hogy a római időkben a környék népszerű lakóhely volt, hiszen az elmúlt évtizedekben Gazdagrét környékén, a Rupphegyen, a XII. kerületben újabb római sírok kerültek elő, tehát lehet, hogy rejt még érdekességeket a föld mélye.

vissza a teljes nézetre