2018. március 23. 18:41

Kétségtelenül a Szépművészeti Múzeum egyik legdekoratívabb terme a román kort idéző csarnok, ami az elmúlt hét évtizedben zsúfolt raktárként üzemelt, miközben beázott, a hó is beesett. A múzeum átfogó rekonstrukciójának keretén belül felújított termet érdemes most megnézni, legközelebb majd csak a Szépművészeti Múzeum októberi épületátadója után lehet.

Írta: Osgyán Edina, fotózta: H. P.

 

Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum 2015-ben elkezdődött átfogó rekonstrukciója a Schickedanz Albert és Herzog Fülöp építész tervezte Román Csarnokra koncentrált. A név egyfelől utal a térszerkezetre, ami a középkori bazilikák kiképzését idézi, másfelől a funkcióra: román kori világhírű műkincsek eredetijének gipszmásolatait őrizték itt és mutatták be a közönségnek.

Történet, funkció és név tehát összeforrt egymással. Bár a csarnokot névadói a századfordulón először „román teremként”, „román udvarként” említették, sőt, eredetileg reneszánsz stílusban gondolkodtak, ami olcsóbb volt a középkorias kiképzésnél, végül a források megengedték a nagyívű beruházást.

A falfestések Árpád-házi szentek, történeti alakok, középkori díszítőmotívumokra épülnek 

A Román Csarnok a második világháborúban megsérült, a tetőablakok beszakadtak, a kiállított gipszöntvények áztak. A múzeum vezetősége 1945-ben lezárta és raktárként működtette tovább a csaknem 900 négyzetméteres termet. Korabeli látogatók még emlékeznek azokra az időkre, amikor közvetlenül a háború után lapátolni kellett a havat a szobrok közül.

A freibergi Aranykapu gipszmásolatának kapubéllete 

Az öntvények – köztük Donatello Gattamelatájának és Verrocchio Colleonijának másolata – egészen a felújításig itt voltak, majd a munkák kezdetekor a restaurátorok gondoskodtak a másolatgyűjteményről, a szobrokat portalanították, elszállítottak.

Térszerkezet és díszítőfestés találkozása

A falfestések és az épületplasztikai elemek restaurálását 2016 decembere és 2017 júniusa között a Seres András által vezetett hetvenfős restaurátor csapat végezte. Hiába születtek a festészeti dekorációk mindössze száz éve, középkori templomok falfestményeinek állapotát tükrözték. A víz eróziós hatása mellett a só is jelentős károkat okozott bennük, ugyanis az ázott fal száradás után kimarja a kötőanyagot a vakolatból és a festékből. Ennek volt betudható, hogy a főhajó két oldalán a párkány fölött a vakolat és a festés eltávolodott egymástól. Néhol elég volt ráfújni a festékre, hogy elszálljon, annyira porlott.

A Reneszánsz Csarnok felé néző falon Szűz Mária félalakja, fején a magyar Szent Koronával

A megújult tér valóban lenyűgöző. És ezt nemcsak impozáns méretének, a középkori díszítettséget visszaadó freskóinak köszönheti, hanem annak is, hogy a múzeumi atmoszféra lezárul a csarnoktér előtt, majd a freibergi Aranykapu – ugyancsak restaurált – gipszmásolata beléptet egy korhű, bazilikális térbe. Szürreális élmény a „kifele fordított” kapun át a csarnokba jutni. A teret hatalmas oszlopok, pillérek tagolják, szemben a monumentális északi fal. A román oszlopfők és oszlopbázisok a pécsi bazilikában lévő oszlopfők karakterében, rajzok és fényképfelvételek alapján készültek annak idején. Ezeket korhűen állították helyre.

A diadalívközök tengelyében oszlopok sorakoznak. A medallionban a bárányt tartó Jézus félalakja látható

A figurális falfestések három nagy témakört járnak körül, magunk is könnyen beazonosíthatjuk azokat. Keresztény ikonográfiai ábrázolások, történeti ikonográfiai ábrázolások és heraldikai elemek, román kori díszítőmotívumok jelennek meg. Jézus és Szűz Mária a csarnok két végén, egymással szemben látható, a diadalívek két oldalán Árpád-házi szentek követik egymást, így Szent Erzsébet, Szent László, Szent István, Szent Margit. A diadalívek alatti festett képmezőkben pedig bal oldalon Ozorai Pipo és egy püspökszent, a jobb oldalon Szent Imre herceg és Könyves Kálmán.

A restaurált körüljáró folyosó ​

A falakon heraldikai elemek, magyar állami, társországi és tartományi címerek, a körüljáró folyosókon magyar nemzetségi címerek szerepelnek.

Miközben csaknem 2500 négyzetméter falfelület újult meg, a restaurátorokat nem várt meglepetés érte: a freibergi kapu beépített gipszmásolata fölött, egy rozettában kis üveget találtak, a benne lévő cédula pedig a festők nevét jegyezte 1904-ből. A szöveget fogalmazó Beszédes Ottó lejegyezte Glaser János festő mester, Reissmann Miksa festőművész nevét, s mint írta, a díszletfestések Beszédes Ottó festősegéd vezetése alatt készültek el.

Középkorias kiképzés a téralakításban

A Román Csarnokba naponta több ezer látogató érkezik a megnyitó óta. Április 2-án ismét lezárják a termet, és majd csak október 31-től, a Szépművészeti Múzeum újranyitásától látogatható.

Oszloptalpak sorakozása 

A kapu feletti rozettába egyébként a most dolgozó restaurátorok is elhelyeztek egy, a neveiket jegyző időkapszulát. Hátha egyszer megtalálják valamelyik korban az utódok, és ők is feliratkoznak a sorba.

Geometrikus mintával díszített padló

Nyitókép: Az oldalfalakon az aranyozott oszlopfő felett megjelenő keresztény jelkép a pávamotívum 

vissza a teljes nézetre