2018. március 27. 19:40

Ybl Miklós születésnapját követően, április 7-én szakmai bejáráson nézhető meg a felújított Várkert Kioszk, legújabb nevén (mert sok volt neki) Ybl Budai Kreatív Ház. Aznap osztják ki az idei Ybl-díjakat is.

Írta: Osgyán Edina

 

A budai Duna-parton, a Várkert Bazár előterében az elmúlt évtizedben gondozatlanul állt egy furcsa „tornyos” kis épület, ami eredeti funkciója szerint a Királyi Palotát vízzel ellátó szivattyúgépházat fogta körbe. Az Ybl Miklós tervezte kioszk felújítása 2017 januárjában kezdődött, és most a végéhez közeledik: a teljes készültségű ház bejárása az építész születésnapjának másnapján lesz.

Az ipari funkció nem volt szempont a tekintetben, hogy az 1874 és 1879 között épített szivattyúház ne kapja meg ugyanazt a pompát és méltóságot tervezőjétől, mint a bazársor. Ybl Miklós neoreneszánsz pavilonjának épületszobrászati munkáit Schröffl György és Ármin jegyezte, a falakra Scholtz Róbert sgraffitoi kerültek (akárcsak a Bazárban). Az épület emeletén az üzem kezelőszemélyzetének szolgálati lakásait alakították ki, a földszinten a kezdetektől kávéház is működött. Ybl egyébként egy építészeti bravúrt hajtott végre, ugyanis a kioszkot mészkő-lemezalapra építette, és tömör vakolattal borította, így az akár több napra is ellenállt az árvíznek.

A Kioszk és a Bazár egy része, szemközt a pesti oldal 1880 körül. Fotó: Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1931

A főváros közműveinek kiépítése után a ciszternák elvesztették szerepüket, így a kioszk is. A gépház 1905-től már csak kávéházként, 1913-tól zenepavilonként működött. Negyven évig a környék egyik legelegánsabb cafe-restaurantja volt, kerthelyiséggel, zenés műsorszámokkal. Buda 1944-45. évi ostroma alatt architektúrája komoly sérüléseket szenvedett, ezután kézről kézre járt (a Dél-Budai Vendéglátóipari Vállalat, később a Pannónia Vendéglátóipari Vállalat üzemeltette). 1972-ben már olyan rossz állapotban volt, hogy a vendéglátóipari működtetését megszűntették, és a Budapest Táncegyüttes kapta meg próbateremnek, annak ellenére, hogy egy dúcolt födém alatt dolgoztak a táncosok. Rossz állapota miatt végül bezárták.

Lassan lekerülnek az állványok. Háttérben az Erzsébet-híd hídfőjén álló, kéttornyú plébániatemplommal (fotó: H.P. )

A mostani felújítást két renoválás is megelőzte, de az 1992-es, első beavatkozás „életmentő” volt: az éveken át kihasználatlanul álló műemlék szabályosan az összedőlés határán volt, amikor új tulajdonosa rendbe hozatta. Az átfogó felújítást akkor is Oláh Mihály Zoltán építész vezette, akárcsak most. A házban kaszinó működött, majd a koncesszió lejártát követően az akkor Várkert Palotának nevezett épület üresen állt tíz évig.

A díszes toronyban az üzem kéménye volt (fotó: H.P.)

A 2016-ban a Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány (PADI) tulajdonába került műemlék mostani felújítása koránt sem volt olyan átfogó, mint huszonöt éve, hiszen a korábbi renoválások miatt erre nem volt szükség. A korábbi hírek szerint az épületen – például a Vízház díszes tornya eredetileg kéményt rejtett – a felújításon túl csak annyit változtatnak, hogy az egykori ipari létesítmény a jelenkor igényeihez igazodjon, megfelelő műszaki, technológiai háttérrel.

A Várkert Kioszk keleti homlokzata. Fotó: Budapest Főváros Levéltára, Budapesti Műemléki Felügyelőség iratai, 1960. Forrás: ybl.bparchiv.hu

Az építészeti cél részben megegyezik az eredetivel, a kioszkot a Várkert Bazár architekturális lezárásának szánták, és ezt a szerepét ismét teljesíti. A funkció is rímel a kezdetekre, a házban lesz kávézó, bisztróétterem, emellett kiállító – és közösségi terek.

A bejárás napján, április 7-én osztják ki az 1953-ban alapított Ybl Milkós-díjat is.

vissza a teljes nézetre