2018. május 11. 12:50

Tudta, hogy Budapest második légikikötője a Dunán volt, a Szabadság hídnál? A húszas években Bécsbe és a Balatonra is naponta lehetett innen repülni.

Írta: Domonkos Csaba

 

Az 1920-as években Budapest egyik repülési központja a XI. kerületben volt. Nem, nem a Budaörsi repülőtérről van szó, amely – nevével ellentétben – teljes területével a XI. kerületben van, és csak később, 1937-ben nyílt meg.

A XI. kerületnek volt egy másik repülőtere., egy olyan, amely a mai napig megvan, csak nem használják. Látjuk, nap, mint nap elmegyünk mellette, mégsem tűnik fel. 

Ez a repülőtér a Duna. A repülés hőskorában ugyanis a hidroplánoknak, a vízről felszálló repülőgépeknek sokkal nagyobb szerepük volt, mint ma. Ennek oka lehetett, hogy a repülőtér kevés volt, a vízfelület viszont eleve rendelkezésre állt. 

Az Aeroexpress Rt. a Gellért téren, illetve a Ferenc József (a mai Szabadság) hídtól délre, a Dunán működtette 1923 és 26 között hidroplánállomását. 

A repülőtér emléktáblája az egykori budai vámszedőház falán (Fotó: Pestbuda.hu)

A cég Junkers F-13-as repülőgépekkel repült naponta, sőt 1925-től naponta kétszer az osztrák fővárosba. Nyáron pedig a Balatonra, Siófokra is naponta indult gép. Természetesen nem több száz utas repült így, hiszen a Junkers F-13-as, korának legmodernebb repülőgépe mindössze 5 utast tudott szállítani.

A repülőgépek 95 évvel ezelőtt kezdték meg a repüléseket a Ferenc József hídtól. A folyón akkor még a vasúti hídig nem volt akadály, a Horthy Miklós, későbbi Petőfi híd nem állt, így a repülőknek széles sima vízfelület állt rendelkezésre. 

A korabeli, Az Est című lap így írt erről 1923. május 19-én: 

A hidroplánokkal a nyáron rendes járatot fognak indítani Budapest és a Balaton között. Erre az útra már kidolgoztak egy szabályzatot. Megállapították a magasságot, amelyet a gépeknek az egész úton be kell tartaniok, mert így bármi baj történik is, mindig tudunk vizet találni az útközben szükségessé váló leszálláshoz. Útba esik a Velencei tó, alkalmas a leszállásra a Duna vonala is Érdig és közben is jelöltek ki megfelelő nagyságú vízterületet. A hidroplánok dunai kikötője a második magyar légi kikötő.”

Sajnos a repülőtér megnyitásakor már történt is egy baleset, egy, sétarepülést végző gép lezuhant az Összekötő vasúti hídnál május 6-án vasárnap. Egy utas, Mandl Samu régiségkereskedő meghalt, a családjából is többen megsérültek. Ez volt a magyar repülés első halálos balesete.

De a tragikus eset nem szegte kedvét a vállalkozó kedvű utasoknak, legalábbis a Pesti Napló 1923. május 8-i cikke szerint: 

„Szórakozás közben is utoléri az embert a halál. S ilyen esetben talán még tragikusabb a váratlan vég. Nincs tehát igazuk azoknak, akik a »ne mássz a fára, nem esel le róla« bölcsességével tartanak kurta és helybenhagyó gyászbeszédet a vasárnapi lezuhant repülőgép halottja fölött. Ikarusz sem praktikus kényszerből repült és zúzta agyon magát. Mégis sajnáljuk. Az pedig, hogy délután már újra tolongtak a sortálló Ikaruszjelöltek a hidroplánállomáson, egészen természetes”.

A lezuhant repülő vizsgálata (Fortepan.hu) 

A repülőtér nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az Aeroexpress 1926-ig működtette itteni járatait. A valamikori repülőknek és a vállalatnak állít emléket ez a tábla a Szabadság híd egykori budai vámszedőházának alapjain.

A tábla megemlékezik az egyik leghíresebb magyar pilótáról, az 1932-ben meghalt Endresz Györgyről, aki 1931-ben Magyar Sándor társaságában átrepülte az óceánt.

vissza a teljes nézetre