2018. május 28. 20:59

Új hidat terveztek a Dunára Dél-Buda és Csepel közé. Tervezésénél évszázados hagyományt újítottak fel: nemzetközi tervpályázaton a legnevesebb hídtervezők nyújtották be pályázataikat, amelyek közül a nyertes tervet kiválasztották. A 17 pályamű a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum új kiállításán tekinthető meg.

Írta: Domonkos Csaba

 

Valamikor nagy szó volt egy új budapesti Duna-híd tervezése. A pályázatokra a világ legjelesebb mérnökei küldték el pályázataikat, hiszen a Duna áthidalása soha nem volt egyszerű feladat. Ez így történt most is, a kiírt pályázatra valóban a legnevesebb hazai és külföldi tervezők ragadtak egeret és készítették el terveiket.

A 15+1 című kiállítás mindazonáltal nem szorítkozik az új tervek bemutatására, hanem a budapesti Duna-hidak történetét is végig kíséri. A kiállításban nem a technikai adatok, a műszaki újdonságok dominálnak, hanem az a városfejlesztési folyamat, amelynek a hidak részesei és alakítói. 

Egy magyar terv (A szerző felvétele) 

 

A budapesti Duna-hidak története egyben Budapest története. Budából, Pestből és Óbudából a Lánchíd hatására lett egységes város, a Margit híd világvárossá tette, a Ferenc József híd a kereskedelmi központ jellegét erősítette, és létrejött a híd megépültének következtében a mai XI. kerület.

Az Erzsébet híd a Belvárost alakította a saját képére, míg a Petőfi híd a város déli oldalát fejlesztette. Az Árpád híd nyomán átalakult Óbuda és Újpest, a Rákóczi híd pedig a dél-budai rozsdaövezetből csinált Újbudát. E folyamatot a kiállítás infografikákon, animációs- és dokumentumfilmeken, hibrid fotókon és műtárgyakon keresztül tárja fel. 

A mostani kiállításban azonban a főszerep az új híd pályázatáé. Utoljára 1893-ban, az Eskü téri és a Fővám téri hidakra – azaz a Ferenc József/Szabadság hídra és az Erzsébet hídra – írtak ki nemzetközi tervpályázatot. A mostani tervek között találunk neves külföldi hídtervezők munkáit és magyar tervezőirodák elképzelését is. 

A kiállítás kiemelten mutatja be a nyertes és a díjazott pályázatokat, így az első helyezettet, a UNStudio és BuroHappold Engineering közös tervét.

E pályaművön egy különleges hidat láthatunk. A híd, szerkezetét tekintve ferdekábeles függőhíd, amelynek pilonjai a rotterdami Erasmus híd egyetlen pilonját idézik, nem véletlenül, hiszen ugyanaz a tervező csapat munkája mindkettő.

A budapesti terv azonban nem egy pilonnal számol, hanem kettővel. Nagy előnye a tervnek, ahogy a híd belesimul a budai és a csepeli közlekedési hálózatba. Igazi városi hídként a hídra vezető utak nem felüljáró-csomóponton keresztül kapcsolódnak pl. a Budafoki úthoz, hanem a lehető legegyszerűbb és talán a legjobb módon. A többi tervet végignézve számos érdekes, látványos megoldást láthatunk, a mostani pályázat és a kiállítás is jól mutatja, hol tart ma a hídtervezés a világon. 

A 17 pályázati anyag a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény terében egy hatalmas kört alkot, belesimulva, de egyben elkülönülve az egykori öntöde belső világától. A kör közepén kialakított háromszögű belső tartó rendszeren pedig a budapesti hidakról tudhatunk meg érdekes információkat. E középső térben két nagy tabló található, az egyik a folyón átívelő hidakat, és a metró alagútjait mutatja be, azok legfontosabb adataival és forgalmi viszonyaival. 

A Lánchíd korlátelemei 


A háromszög másik oldalán egy időtengelyt láthatunk, ahol időrendben olvashatók érdekes és izgalmas adatok az egyes hidakról, illetve azok a viták, amelyek a hidak előkészítését és tervezését kísérték. Az egyes információkat külön piktogram is jelzi, így könnyű beazonosítani, hogy híres emberhez vagy a tervek fölötti vitához kapcsolódik-e az adott információ. 

A Margit híd egyik eredeti dísze – miután évtizedekig feküdt a Duna mélyén


A körív hátsó frontján tárgyak láthatók, amelyek az egyes hidakra utalnak: korlátdarabok az eredeti, 1849-ben átadott Lánchídból, illetve annak 1913-ban felújított szerkezetéből. Megtalálható egy koronaöntvény a Margit híd felrobbantott szerkezetéből is, mégpedig úgy, ahogy évtizedekkel később a Dunából előkerült. 1918 előtti hídbárcák, azaz a hídpénz fizetését igazoló érmék is megtekinthetők, amikor még az összes hidunk fizetős volt, valamint látható egy kábelmetszet az újjáépített Erzsébet hídból.

A régi Erzsébet lánchídra egy különleges műtárgy utal, a híd hatalmas kapuzatainak tetején egykor elhelyezett címer angyalának a híd pusztulásakor letört feje. A mostani Erzsébet híd makettje pedig a híd megnyitáskori állapotát mutatja be, az eredeti, egyedileg, a hídnak tervezett kandeláberekkel és a villamosvonallal.

A hidakon megjelenő forgalmat makettek és egyéb tárgyak jelenítik meg, így például egy II. világháború utáni autóbusz vagy az Árpád hídon egykor járt villamos makettje. A kiállítás 2018. szeptember 16-ig látogatható a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményben, a Bem utca 20. alatt. 

vissza a teljes nézetre