2018. június 6. 13:59

Az Új hídra, azaz a Galvani utca vonalába tervezett Duna-hídra kiírt pályázat nem az első volt. Még 1992-ben a Főváros írt ki pályázatot egy itteni átkelőre.

Írta: Domonkos Csaba

 

A Galvani utcai híd építésének ötlete az 1990-es években merült fel komolyan, mégpedig a Lágymányosi híd (Rákóczi híd) alternatívájaként. Ugyanis a rendszerváltás után megalakult önkormányzatok, így a XI. kerületi és a fővárosi önkormányzat sem értett egyet teljesen a Lágymányosi híd helyével, ugyanis azt egy olyan nagy forgalmú hídként képzelték el, amelynek forgalma a kiépítendő Hamzsabégi úton keresztül jutott volna el a nyugati irányba tartó autópályákig. Ezért a kerület és a főváros, valamint sok közlekedési szakember egy délebbre húzódó útvonalat ajánlott.  

A délebbi híd mellett több érv is szólt.

Azzal, hogy az új önkormányzatok egyöntetűen elvetették a Hamzsabégi út megépítését, a Lágymányosi híd Budán a „semmibe” érkezett volna meg. A Hungária körgyűrű délen inkább spirálra hasonlít, mivel folyamatosan szűkül. Ezt elkerülendő, ha a déli része úgy épül ki, hogy a nyomvonala ugyanolyan távolságot tart a belvárostól, mint az északi részeken, akkor jóval délebben, Csepelt érintve szeli át a Dunát, épp a Galvani út vonalában.

Ha az eredeti elképzelések szerint épül meg a Hungária körút és a Lágymányosi híd, akkor híd nélkül marad Csepel – érveltek egyes szakemberek és politikusok a Galvani híd mellett. 

Egy elképzelás 1992-ből a Galvani úti hídra

A XI. kerületi önkormányzat határozatban mondta ki, hogy inkább a Galvani úti hidat szeretné, mint a Lágymányosit. A főváros tovább ment, az 588/1991-es határozatában mind a két híd építését szorgalmazta, és egy másik határozatban (591/1991) kimondta, hogy a Közgyűlés „szükségesnek tartja a Galvani úti Duna-híd – beleértve a soroksári ágat is (és kapcsolódó úthálózata), valamint a Hamzsabégi út kiváltásának egyidejű megvalósításának, a műszaki tervek kidolgozásának azonnali megkezdését, a délbudapesti városfejlesztési program figyelembevételével”.

Sőt, az Országgyűlés is támogatta a tervet. A Lágymányosi híd építéséről szóló az 24/1992 számú határozat 4. pontja kimondta, hogy „​az Országgyűlés támogatja a Fővárosi Közgyűlés 1991. május 16-i 588-589. számú határozatát, amely célul tűzte ki egy második – a Galvani úti  híd megépítését is.”  (A mostani tervek nem e határozat nyomán születtek, azt 2011-ben több száz lejárt, érvényét vesztett határozattal együtt hatályon kívül helyezték.)

Ennek fényében a Főváros ki is írta a tervezési pályázatot. A mostanival ellentétben ez nem nemzetközi volt, hanem a hazai tervező irodákra koncentrált. Már akkor is az egyik legfontosabb szempont az esztétikus kialakítás volt, és egy városi hidat kellett tervezni. Sőt a gyalogos és a kerékpáros átkelés sem volt másodrendű, kiemelten kellett kezelni. 

A pályázat 1992. július 13-i határidejéig 11 pályaművet adtak be. A bírálók akkor első díjat nem adtak ki, csak rangsorolás nélkül két második díjat ítéltek oda. A tervek közül 5 ferdekábeles szerkezetű – azaz a Megyeri hídhoz hasonló –, 1 acél ívhíd, 1 acél gerendahíd, valamint 3 feszített vasbeton gerendahíd volt, különféle megtámasztási megoldásokkal. 

Az 1992-es pályázat két győztes terve

A két, gyakorlatilag győztes terv mindegyike ferdekábeles szerkezetű volt. Az egyik pályázat vezető tervezője Dr. Medved Gábor volt, míg a másiké a Rákóczi híd tervezője, Dr. Sigrai Tibor., A további munkákat közösen folytatták, és így készült el egy közös javaslat. 

A közös terv szerint a nagy Duna-ágon egy 2x2 sávos – azaz a mostani tervekben szereplő hídnál keskenyebb, három nyílású ferdekábeles, „A” pilonos híd lett volna, 45 méter magasba nyúló pilonokkal. A teljes hossza 460 méter, míg a középső legnagyobb nyílás 250 méteres lett volna. Úgy számoltak, hogy a híd 3,5 év alatt, akkori áron 12,5 milliárd forintos költséggel épülhetett meg. Villamos nem szerepet a tervekben, csak autóbusz-közlekedés. 

 A két tervező csapat által készített terv (Újbuda újság, 1993. július 15. sz)


Azonban a gazdasági realitások közbeszóltak. Az országnak akkor egy hídra volt pénze, és ez a sokkal jobban előkészített Lágymányosi híd lett. Igaz, jelentős kompromisszummal épült meg. Nem készült el a Hamzsabégi út, viszont kiépült a Szerémi út és az Egér út, amelyet akkor sok szakember hibás döntésnek gondolt. Az idő bebizonyította, hogy a Szerémi út megépítése jelentősen hozzájárult a XI. kerület déli részén fekvő rozsdaövezet átalakulásához és fellendüléséhez. 

Most, a Galvani út vonalában tervezett új híd építésénél előnyt jelent, hogy a budai oldalon a közlekedési hálózat jelentős része készen áll. 

Az 1992-es pályázat terveinek forrása: Dr. Träger Herbert: Tervpályázat a budapesti Galvani úti Duna-híd kialakításáról. Közlekedési és Mélyépítéstudományi Szemle (XLIII. Évfolyam, 1993 6. sz.)

vissza a teljes nézetre