A vadgesztenyesors igaz a Mészáros utcai gesztenyefákra is. Három példányról van szó, amelyek az I. kerületben, a Mészáros és a Pálya utca találkozásában kialakított kis parkban állnak. Törzsük tövében a szokásos hatszögletű tábla jelzi, hogy védelem alatt állnak, „Természeti emlékek”. A fákat a rendszerváltás körül védték le, a terület rendezési tervével együtt erről még az I. kerületi Tanács döntött.

A Mészáros utca nagyon régóta ugyanezen a nyomvonalon halad: az egykori szőlőhegy aljában az Ördög-árok felé. Régi a Pálya utca is, amely korábban Fabrikgasse, azaz Gyár utca volt. Így aztán az utóbbi torkolatánál lévő kis tér is már évszázadok óta a találkozások helyszíne lehetett. Az 1910-es években egy kis „élelmiszer-elárusító” épület is volt itt. 

A Krisztinaváros a XIX. század 80-as éveiben, a templomtól jobbra a Mészáros utca (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 


Ha a térképekre nézünk, tulajdonképpen itt, a Krisztinaváros történelmi magjában egy klasszikus, a Felvidékről jól ismert városszerkezetet látunk, ahol egy hosszan elnyúló (gyakran orsó alakú) tér közepén áll a templom. Itt csak az a különbség, hogy a tér déli oldala, a Naphegy lankái csak a 20. században kezdtek beépülni. Krisztinavárosnak itt volt (és van) minden fontos intézménye, az iskolától kezdve a tűzoltóságig, a környék lakói pedig igazi polgári családok, akik nemzedékek óta élnek ezekben az utcákban. 

Ott, ahol most a gesztenyék zöldellenek, már az 1800-as évek legelején sarokház épült, és a ház előtt minden bizonnyal fák is nőttek. Néhány gondosan rajzolt régi térkép – például egy 1873-as – fel is tünteti őket, és az archív fényképeken is láthatjuk lombjukat. De azok még nem a mostani, védett gesztenyék lehettek. Ők fiatalabbnak tűnnek, legalábbis „faléptékkel” mérve, nagyjából 80-90 éves öregurak. Az 1944-ben készült légi fotókon már jól kivehetően ott vannak.

Melocco Miklós Lédája és a zöld lombok (A szerző képe)

Környékük valamikor zöldebb lehetett. A tér sarkán például sokáig Hoffman János Vén Diófához címzett kertvendéglője állott, csodálatos, árnyas belső udvarral. Ma egy irodaház van a helyén. 

Az út és a krisztinavárosi templom mellett is fák zöldellettek: itt most is van néhány fiatalabb vadgesztenye. És a közelben ott volt az egykori színházi központ, a Horváth-kert (hivatalosan Haydn-park) is néhány különleges egyeddel. 

A krisztinavárosi védett vadgesztenyefák Melocco Miklós Lédát ábrázoló, 1987-ben felállított szobrával együtt hangulatos kis teret alkotnak. Éppen csak akkorát, hogy egy kicsit meg lehessen itt állni, leülni a padra és nézni a zöld lombon átsütő napfényt. A környékbelieket bizonyosan sok emlék fűzi ehhez a helyhez, és a Szilágyi Erzsébet Gimnázium diákjai is gyakran megfordulhatnak itt. A fák dacolnak a Mészáros utca rendkívüli forgalmával, állandó dugóinak levegőszennyezésével – és az aknázómolyokkal. Mi pedig drukkolunk nekik, hogy ők győzzenek.