2018. június 14. 15:13 | Írta: Osgyán Edina

Az Erzsébet körút népszerű fürdője százharminc éve épült Freund Vilmos tervei szerint. A kor legmodernebb felszereltségű intézményében hullám- és gőzfürdő, valamint elektromos fürdő is működött. Ez utóbbit az igazgató, Schreiber S. H. honosította meg az országban.

 

Freund Vilmos (1846-1922) kora egyik sokat foglalkoztatott építésze volt, nevéhez fűződik több Andrássy úti magánpalota és pesti bérház, a Kozma utcai izraelita temető ravatalozója, vagy a Lipótvárosi Kaszinó palotájának, az Izraelita Nőegylet Székházának (ma Fészek klub) építése is.

Freund és felesége, Basch Irma 1887-ben vásárolta meg a mai Erzsébet körút 51. szám alatti telket, ahova az 1887. április 29-én keltezett kérvény szerint két tömbből álló, négyemeletes neoreneszánsz bérházat és fürdőházat tervezett. Ezen a területen már korábban is egy ún. vasfürdő állt, de a forrás kútja egy, a körút számára kisajátított telken volt, ezért Freundnak új kutat kellett építtetnie. 1888 augusztusában elkészült az épületegyüttes, az 51-es szám udvarán, vagyis annak mélyföldszintjén pedig a fürdő.

A Körúti Fürdő 1900 körül, forrás: Fortepan

 

A rossz lakásviszonyok miatt reumatikus fájdalmakkal küzdő pestiek és budaiak a gőzfürdőkben kerestek gyógyulást, így a körút első fürdője már a kezdetektől nagyon népszerű volt. A korszak publicistái cikkeikben üdvözölték az épület eleganciáját és a modern berendezéseket: a hullám- és zuhanyfürdőt, a gőzfürdőt, az elektromos fürdőt, a hideg vizes gyógytermet, a pneumatikus kamrát. A gyógyulni vágyó beteg sósvízkúrát is vehetett, de volt fenyőolaj-gőz inhaláció is egy speciálisan erre a célra kialakított teremben.

Az intézet valamennyi helyisége, de különösen a gőzfürdő és a hidegvíz részleg a kor luxusa szerint épült. A termeket Auer-féle izzólámpával világították, egyes osztályok pedig díszes felszerelésüknél fogva „tündéries látványt adtak”.  A zuhany- és medenceterem falait Willeroy and Boch, valamint Zsolnay csempeburkolatok, a mennyezetet pedig Róth Miksa üvegei, és a közbeékelt díszes medalionok fedték, utóbbiakat relief-szerűen csiszolt sárgaréz rámákba foglaltak. Az úgynevezett leszárító szoba török stílusú, a toilet terem japán stílusú volt.

Jelzi a kor szokásait a fürdő látogatási rendje: a gőzfürdőt és a hullámfürdőt más órában használhatták a hölgyek és az urak. Az időpontok nem voltak állandóak, azokról a napilapok tájékoztattak. A hullámfürdőhöz fűzött gyógyjavallatokról dr. Schreiber S. H. intézetvezető, villámgyógyász és idegorvos a következő dokumentumot bocsátotta ki: „A meleg és langyos medenczefürdők úgy vannak szerkesztve, hogy bennök a víz folytonosan a tengeri fürdőkéhez hasonló hullámokat vet. A víznek ily mozgása medenczékben jótevőleg hat az emberi szervezetre, miután kellemes ingert gyakorol a bőr idegzetére, az összes ideg- és véredényrendszer energiáját nagyban emeli, s ilyenképpen az általános táplálkozást elősegíti”.

A Royal Nagyszálló épülete, Erzsébet körút 43-49./ fotó: Erdélyi Mór, 1900 körül, forrás: Budapest Gyűjtemény

 

A villamosfürdő meghonosodása egyébként dr. Schreiber nevéhez fűződik. Az alkalmatosság tulajdonképpen egy meleg kádfürdőből állt, amelybe csekély mértékű villamosságot vezettek. Volt masszázs is, s hogy mire rendeltetett akkoriban, idézzük a fürdőorvost ismét: „a Gartner bécsi magántanártól szerzett munkagép (Arbeitsmaschine) áll a, elkövérsedés elleni gyógyszer gyanánt, b, azok által használtatik, akik hidegvízprocedúra után mozogni akarnak a nélkül, hogy sokat járkálniok kellene”.

1903-ban a fürdőt összekötötték az 1896-ban épült Grand Hotel Royal szállóval. Akkortól tovább bővült a vendégek száma. A Royalban volt asztaltársasága Bródy Sándornak, Hunyadi Sándornak, Krúdy Gyulának (aki a beteg Ady Endrének itt szerzett szobát, amely közvetlenül az utcáról engedett bejárást).

Az első világháborút követően Freund vállalkozásai tönkrementek, 1922-ben meghalt, 1923-ban pedig örökösei eladták a fürdőt a Royal Nagyszálló Rt.-nek, ami 1944-ig működött. Az 1945-ös ostromot követően bezárták, megcsonkították, a fürdő kristályüvegeket tartó vastravezreit például lebontották. Tervezték ide kozmetikai szalon, uszoda és tantermek építését is, de egyik sem valósult meg. Mindeközben az építmény látványosan pusztult. 1983-ban felmerült, hogy mélygarázst építenek a helyére, de a megbízott tervező, Dianóczky János a fürdő egyedülálló építészeti értékeire hivatkozva megtagadta a feladatot.

Az Erzsébet körút 51. számú épület 1956-ban, forrás: Fortepan

 

A Royal szálló 2002-es rekonstrukcióját követően 2006-ban mentették meg az akkor már romjaiban álló fürdőt. Az eredetitől lényegesen eltért a Marosi Miklós Közti Zrt. téralakítása: az uszodacsarnokot övező térfalakat széles üvegajtó-sorral vették körül, így a pavilonos jelleggel kevésbé tűnik földalattinak az intézmény. Ezt erősíti az udvari mennyezeti üveg felülvilágító is. Miután a vízforrást időközben egy baleset miatt lezárták, ma már nem termálvizes gyógyfürdőként, hanem uszodaként működik a körfolyosós belső udvar alsó két szintjén.

A Royal Spa napjainkban, forrás: corinthia.com

vissza a teljes nézetre