A Mammut bevásárlóközpont melletti egykori Ganz-telep fennmaradó részének lebontása után megvalósul a fejlesztés, aminek nyomán több hektárnyi zöldfelület és több friss levegő kerül a megnyíló légcsatorna „szélkapuján” át a zsúfolt városi csomópont környékére. Ennek első kézzel fogható eleme a már használható alagút, ami lehetővé teszi a park meglévő és új területének egységesülését.

A képen a már használatban lévő alagút látható (A szerző felvétele)

A Millenáris Parkot 2001-ben adták át a nemzetközi hírű Ganz-vállalat egykori helyszínén, a gyártelep épületeinek elbontása, illetve újraformálása után. Az ikonikus rendezvényhelyszín az építészeti kialakításáért 2002-ben Europa Nostra díjat is kapott. A bevásárlóközpont melletti rész és néhány gyárépület viszont továbbra is üresen és elhagyatottan, kihasználatlanul maradt a Millenáris melletti területen.

Az elmúlt évtized alatt azonban a park jelentős része is lepusztult, így annak rehabilitálása mellett döntött a kormány az eddigi használaton kívüli területek parkhoz csatolásáról 2013-ban. Végül a megmaradt Ganz-épületek és a volt Gazdasági Minisztérium (Kohó- és Gépipari Minisztérium) Margit körúti épületének elbontása mellett határoztak, és 2015-ben meg is kezdődött a tervek szerinti építkezés, bővítés.

Az eredmény egy – hosszú ideje az első – összesen hathektáros városi park lesz óriási zöldfelülettel és közösségi rendeltetéssel. Előnevelt lombos fák, gyepszőnyeg és háromdimenziós vertikális zöldfal várja majd a sétálni vágyókat. A két park lényegében összeépül, de a Millenáris továbbra is rendezvénytér és szabadidőközpont marad, míg az új rész inkább a rekreáció, pihenés szolgálatában áll majd.

A készülő park látványterve (Forrás: Millenáris Széllkapu Beruházó, Fejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.)

Eddig nem látott újítások lesznek fellelhetőek majd a parkban, köztük a Mammutot eltakaró függő növényfallal, mely lényegében egy ötezer négyzetméteres, húsz méter magas acélszerkezet lesz, amit kúszónövények befuttatásával varázsolnak háromdimenziós vertikális zöldfelületté. Az állványok és növények közti szabad levegőáramlás megmarad, így a különleges díszelem csak kinézetében emlékeztet majd falra. Ami még különlegesebb, hogy a növényfüggönynek gyalogosjárdás kilátó része is lesz, amiről az egész parkot beláthatják a bámészkodók. Szintén (részben) zöld növényzettel borított tó is kerül a parkba, a csapadékvizet pedig összegyűjtve öntözésre használják majd. A tervekre jellemző környezettudatos megoldások közül kiemelendő, hogy napelemes árnyékolókat helyeznek el a középső traktusban, valamint elektromos autótöltőket a mélygarázsban, egy e-mobilitást szorgalmazó információs központ mellett.

Az 500 férőhelyes, kétszintes mélygarázs egyébként a környékbeli parkolási problémákat is enyhíti majd a remények szerint: behajtani a Kis Rókus utca felől, kifelé pedig a Margit körút és Kis Rókus utca felé lehet majd.

A Fény utca forgalma pedig gyakorlatilag bekerül a föld alá, csökkenő autósforgalomra számítanak. A gyalogosok számára lépcsőházak és liftek lesznek elérhetők, ezek összekötik a felszínt a garázzsal, a föld alatti átjárón keresztül pedig nem csak nappal, éjszaka is gondtalanul sétálhatnak a Lövőház és Kis Rókus utca között. A parkot az éjszakai órákban zárva tartják majd.

A kibővített Millenáris Park látványterve a Margit körút felől

A program célja a Millenáris már beépített részének felújítása és élénkítése is volt, ami az elmúlt tíz év alatt sajnos látványosan elhasználódott. A kibővített park sokoldalú kulturális központ és rendezvényhelyszín marad amellett, hogy az épületek műszaki és energetikai korszerűsítésére sor kerül, a zöldfelületeket is megújítják.

Előnyei közé tartozik a Széllkapuként is ismert projektnek, hogy az épületek bontásával megnyílt légcsatorna javítja majd a légszennyezettséget a túlzsúfolt környéken, és valamelyest a forgalom is csillapodik. Több lesz a parkolási lehetőség, hiszen az addig a gyárépületet ideiglenes parkolóként használók és az állandóan nyüzsgő utcák autósforgalma számára építik meg a mélygarázst. A tervek alapján egy igényes, terjedelmes zöld területet kaphat vissza a lakosság, eddig még nem látott ötletekkel és összevont, egységes Millenáris parki képpel.

Egy újabb pláza vagy fényűző irodaóriás épülése helyett a park mindenképpen jobb, szerencsésebb megoldás. A Hétfa költséghaszon elemzése szerint a gazdasági-társadalmi és környezeti hatások is pozitívak lesznek, folyamatosan gyarapszik majd a faállomány, csökken a környezetszennyezés, a környező ingatlanok értéke pedig megnő. Emellett az egészségügyi hatások és a turisztikai vonzerő szempontjából is jó választásnak bizonyul, és szintén a jó oldalt gazdagítja, hogy a kissé keretes „fallal védett” óriás park mintegy a betonrengetegtől elzártan nyújt kikapcsolódást a lakosságnak zöld felülettel, játszóterekkel, tóval.

A hátrányok közé sorolhatjuk viszont az értékes régi épületek bontását – annak ellenére, hogy a parkon belül néhány csarnokot, gyárépületet valóban az eredeti formát idézve, mégis funkciót váltva újítottak fel. Azonban nem egyedi eset a főváros területén lezajló, sokszor önkényes bontásokkal kapcsolatban, hogy a műemléki védettséget eltörlik, s történelmileg, építészetileg értékes épületek tűnnek el a városszövetből. Jelen esetben a lényegében az egykori, műemléki védelem miatt fennmaradt Ganz-épületek – így a melegpörgető és az új szerelőcsarnok – szintén bontási munkálatok martalékává váltak, a szocialista időkbéli Kohó- és Gépipari Minisztérium irodaházával együtt.

Az irodaházat nem sokan sajnálták, hiszen elődje, az 1882-től 1951-ig korábban itt, a Margit körút 87–89. szám alatti épület gyakorlatilag fogházként működött, ahol politikai elítélteket, foglyokat és „bűnösöket” rabosítottak, még kivégzések színhelye is volt. 1969-ben a rettentő múltú épületet lebontották, s ekkor épült helyére a presztízsszimbólumként tornyosuló minisztériumi létesítmény.

Margit körút (Mártírok útja) 85., az egykori bíróság és fogház épülete, a minisztériumi irodaház elődje, 1960 (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

Az 1971-ben épült, egyébként korszerű, szögletes irodaház nem igazán illett a környezetébe, emellett a Margit körút átszellőzése elé is akadályt gördített, az egységes és magas tömb megrekesztette a Hűvösvölgy felől érkező levegő továbbáramlását. Így ennek 2014-es elbontása egészségügyi és látványszempontból is hasznosnak bizonyult.

Margit körút (Mártírok útja) 85–87., Kohó- és Gépipari Minisztérium,1978 (Forrás: Fortepan)

A nagy múltú gyár maradó épületei közül azonban akadt olyan, amelynél komolyabb mérlegelést igényelt a renoválás vagy a bontás kérdése. Az egykor világhíres Ganz-gyár alapításának története egészen 1844-ig nyúlik vissza. Létrehozója, Ganz Ábrahám mára a magyar nehézipar egyik megalapozó egyéniségeként ismert, egyetemben Mechwart Andrással, aki később szintén részt vett az üzem vezetésében, fenntartásában.

Kis Rókus utca, a Ganz-gyár csarnoka (ma kiállítóközpont), generátorok összeszerelése,1922 (Forrás: Fortepan)

A gyár alig negyven év alatt nemzetközileg ismert és elismert gépipari és elektromos vállalattá alakult a sikeres gyártmányoknak, találmányoknak köszönhetően. Ilyen volt a villanyóra, az 1885-ben az első villamos energia szállítására alkalmas transzformátor kidolgozása, a vízturbinák, a hengerszék, a villamos vontatási rendszerek, valamint az első kéregöntésű vasúti kerék előállítása is. Utóbbi igazi ipari mérföldkőnek számított, s világszerte több mint egymillió darabot értékesítettek belőle.

Lövőház utca 39., a Ganz Villamossági Művek üzemcsarnoka. Jobbra egy 38M Rába Botond terepjáró rajgépkocsi roncsa,1945 (Forrás: Fortepan)

Sajnos az ekkor már világhírű vállalategyüttes – a világháborúk utáni társadalom számára való – termelése veszteségessé vált, így az 1980-as évek kedvezőtlen gazdasági helyzete mellett a cég külföldi társaság bevonását kezdeményezte. 1991-ben az olasz Ansaldo cég 51 százalékos részesedése az immáron Ganz Ansaldo Villamossági Rt.-ben néhány év alatt gyakorlatilag 100 százalékra nőtt, aztán a céget 2000-ben eladták.

A Ganz-gyáregyüttes második kerületi telepét egykor a Margit körút – Lövőház utca – Ezredes utca – Kis Rókus utca határolta, a telep egykori épületei közül sok rászolgált a köztudatban elterjedt „rozsdaövezet” titulusra, állapotuk rossz volt, és akkor már kihasználatlanok voltak. A jelenlegi nagycsarnok két gyárépület részleges bontásával és egy modern összekötő épület hozzáadásával vált kiállítócsarnokká, ami közel 5000 négyzetméteres kiállítóterületet kínál. A kiscsarnokban, a telep legrégebbi, eredetileg nagyforgácsoló üzemként működő épületében a Csodák Palotája kiállítás üzemelt.

A park új területén nem folytatódik az ipari épületek korábbi példaértékű felújítása.

A világhíres márka előtt a minden évben technológiai fejlesztésekért és újításokért átadott Ganz-díj, a második kerület majdani egységes Millenáris Parkjában pedig néhány, a virágzó múlt századi vállalatnak – legalább részben megtartott és felújított – emléket állító gyárépület fog tisztelegni.