Ráth György (1828–1905) az Iparművészeti Múzeum első főigazgatója, kora kiemelkedő polgári műgyűjtője volt. Egykori villája 1907-ben lett múzeum. Ráth halála után felesége a teljes gyűjteményt az Iparművészeti Múzeumnak adományozta. Az 1950-es évek elején felszámolták a gyűjteményt. 1954-től a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumhoz került az épület üzemeltetése. Ebben az időben Kína Múzeumnak hívták, amelyben megnyitották a Kína-kiállítást. Az intézményhez tartozó műtárgyakat több múzeum gyűjteményében helyezték el.

A rendszerváltás után visszakapta eredeti nevét, de továbbra is keleti kiállításokat rendeztek benne. A helyreállított ebédlőben kialakítottak egy Ráth György-emlékszobát, de 2014-ben bezárták a múzeumot.


A Ráth György-villa 1880–1890 körül (Forrás: Fortepan)

A villában különleges enteriőrbe rendezve jelenik meg a szecesszió három meghatározó iránya: a brit, az osztrák és a francia szecesszió. A kiállítás bemutatja a hazai mesterek műveit, kiemelve az erdélyi és a népművészeti gyökereket, a magyar nemzeti múlt hatását. Az itt látható közel 600 műtárgy az iparművészet minden ágát képviseli, a Gallé és Tiffany üvegekkel, Otto Wagner-bútorokkal, Zsolnay-kerámiákkal és Lalique-ékszerekkel.

A tárgyak többsége közgyűjteményekből, főleg az Iparművészeti Múzeumból származik, de kiállítottak magántulajdonban lévő darabokat is. A képtár festményei, a hall és a lépcsőház műtárgyai, valamint az emeleti ebédlő bútorai Ráth György gyűjteményéhez tartoztak. A szobákat végigjárva betekinthetünk a nagypolgári otthonok mindennapjaiba, az étkezéstől kezdve a naplóírásig.

Szecessziós ebédlő (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A földszinti szecessziós ebédlőben látható Thék Endre bútorgyárában készült ebédlőgarnitúrának nincs egyetlen porcikája sem, amely egyenesbe torkollna. Jellegében magyar, de a francia szecesszió kavargó, örvénylő, könnyed vonalai tűnnek fel.

Az egykori ebédlők díszei a terített asztalok voltak csillogó üvegekkel, porcelánokkal, ezüstökkel. Egy hajdani pesti polgár otthonában természetesen megtalálhattuk a legjobb külföldi mesterek munkáit, híres cégek, felkapott mesterek bravúros alkotásait, bécsi vagy francia ezüstöket és persze a Zsolnay-gyár pompás készleteit. Az anyagok szépsége és változatossága mellett elragadóak a hajlékony formák.


Tálalószekrény Thék Endre bútorgyárából (1900), intarziadísz öntött veretekkel (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Ebben a nagypolgári enteriőrben helyet kapott több különleges tárgy is, mint az Iparművészeti Múzeum lábas órája, továbbá Rippl-Rónai József tányérjai és Vörös ruhás nő című kárpitja, illetve Tiffanytól egy hatdarabos borospohárkészlet.

Az ebédlőből nyílik Ráth György híres képtára, amely a gyűjtemény legvonzóbb és egyben legértékesebb része volt. Jelentős itáliai és németalföldi mesterek műveit birtokolta, többek között Tiziano, Tintoretto, illetve Rembrandt, Rubens alkotásait. A festmények nagy része most a Szépművészeti Múzeumból érkezett vissza.


Képtár (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A képtár berendezése eklektikus ízlésű, mint általában a historizálás szellemében berendezett enteriőrök nagy része a XIX. század végén. Több, különböző stílusú bútor került egy szobába: egy fémlemezzel és teknőspáncéllal pompásan díszített asztal, dúsan faragott, tárolóvá alakított, a maga korában réginek vélt asztal, gazdagon tagolt kabinetszekrény, valamint ládapad.


Íróasztal (XIX. század): réz, teknőcpáncél, berakás, faragott, vésett díszítés (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A padlót keleti szőnyegek, a magyar otthonok elmaradhatatlan kellékei borították, az asztali tárolóban pedig arcképes ólomérmek sorakoztak.

A szalon melletti szecessziós fogadószobát finom technikákkal, faragásokkal készült motívumok ékesítik. A Faragó Ödön által tervezett fogadószoba-berendezés Csók István festményén a virágba borult Tavasz, a nyiladozó szerelem ébredését, ember és természet csodáját jeleníti meg.


Szecessziós fogadószoba (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Itt sorakoznak a Zsolnay gyönyörű, eozinmázas vázái, amelyek mellett zöld és a kék árnyalatú kortárs üvegmunkák kaptak helyet.

(Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A dohányzóasztalra tettek egy korabeli cigaretta- és gyújtókészletet, valamint egy cipős női lábat formázó szivarvágót.

A földszinten a Városligeti fasorra néző termekben a szecesszió nemzetközi irányzatait ismerhetjük meg. A brit Arts and Crafts mozgalom, az osztrák szecesszió és a francia art nouveau jellegzetes formáit láthatjuk.

A bécsi szobában üvegtárgyakat, kerámiákat, Thonet-műhelyben készült hajlított bútorokat, asztalt, székeket találunk. A berendezést a geometrikus rend és elemek, a funkcionalizmus jellemzi, ami kifinomult ízléssel, átgondolt stilizálással párosul.


Tonettszékek és -asztal (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)


Kottatartó szekrény és rugómotoros fonográf (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A szecesszió bölcsője az angol szigetvilágban ringott. William Morris Arts and Crafts mozgalma a XIX. század második felében az ipari tömegtermeléssel szemben a kézművesség megújító erejében hitt. A régi kézműves mesterek szakértelméhez nyúlt vissza. A szobában áll egy vastag rézveretes, XIX. századi tölgyfa tálalószekrény.


Írószekrény, karosszék, tálalószekrény, üvegfestmények a falon (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az angol művészek tisztelték a hagyományokat, és teremtő inspirációt merítettek múltjukból. Középkori tradíciókat követve tömör, masszív bútoraikat hatalmas veretekkel ékesítették. A falat két üvegfestmény díszíti.

A francia szoba az art nouveau párizsi és lyoni műhelyeit mutatja be. A szoba különleges darabja Loie Fuller táncosnő aranyozott bronzszobra, ami asztali villanylámpa is egyben.


Asztali villanylámpa, Loie Fuller (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A villa emeletén megcsodálhatjuk a súlyos tölgyfa bútorokkal és bőrberakásos falkazettákkal díszített neoreneszánsz stílusú ebédlőt. A falon körbefut a bőrbetétekkel díszített faburkolat, amelybe belekomponáltak egy 1670-es évszámot viselő német szekrényt és egy angol lábasórát.


Ráth Györgyék historizáló ebédlője (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A Ráth házaspár vendéglátáskor használt eszközei, azaz a ház felszerelése, a készletek, evőeszközök, tálak, kannák, porcelánok, ezüstök is mind művészi értékkel bírtak.


A lépcsőház (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az ebédlő melletti kis szobában a Kós Károly-féle Fiatalok csoport által útnak indított, erdélyi gyökerekből táplálkozó magyar szecessziót ismerhetjük meg. A „magyar út” a tiszta forrás jelenti, a népművészetet, főleg Erdély örökségét, melynek emblematikus emlékei a fiatornyos templomok, a faragott fejfák. Mesék, mondák éledtek újjá a művészi fantázia birodalmában, feldolgozták a magyar eredetmondát, a hun-magyar legendát. Ebben a szobában van az Attila halálát ábrázoló paraván, melyet Kós Károly tervezett, valamint Körösfői-Kriesch Aladár három gödöllői kárpitja is.


Asztal, karosszék, az ún. mesélő garnitúra részei (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az emeleten lévő Látványtárban a falakon és a polcokon sorakoznak a Zsolnay-gyár színes, mázas falicsempéi és vázái, díszedényei, herendi porcelánok és más remekművek.


Üvegvázák, díszüvegek, kelyhek (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)


Ötvöstárgyak (női mentecsat, függők, kalaptűk, díszfésű) (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)


Az asztalon az 1900-as évek életmódjára jellemző tárgyak láthatók és tapinthatók: Guerlain-parfümösüveg gyöngyvirágillattal, virágos díszítésű tintatartó, legyező, zsebóra, emlékkönyv, ezüstözött képkeret Loir Fuller táncosnő fotójával (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Az időszaki kiállításon bemutatkozik az Artista kortárs hazai divattervező stúdió ruhaterveivel és porcelánjaival.

A mi szecessziónk című állandó kiállítás a Ráth György Múzeumban, a VI. kerületi Városligeti fasorban látogatható.