2018. október 31. 08:28

Az európai művészeti lexikonok is jegyzik a Mányoki út–Kelenhegyi út kereszteződésénél található gellérthegyi műteremházat. Az 1903-ban emelt, késő szecessziós épület számos képzőművészünknek adott otthont a XX. század óta, itt élt Czóbel Béla vagy Rippl-Rónai is. A tervező, Kosztolányi-Kann Gyula, 150 éve született.

Írta: Osgyán Edina; Fotók: Magyar Iparművészeti Múzeum Gyűjteménye

 

Pesten és Budán a századfordulón egyre több világos, tágas tetőtéri műteremlakás épült, de a művészek a bérháztulajdonosok által megszabott magas lakbéreket nem tudták megfizetni. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatósága 1901-ben döntötte el, hogy egy 12 műtermes művészházat építtet festőinek és szobrászainak, ahol jutányos áron élhetnek és dolgozhatnak. Az eredeti helyszín a Kmetty utca 29-31. szám alatt volt, ám miután a főváros 1901. április 17-iki közgyűlési határozatában kikötötte, hogy csak meghatározott idejű használatra adja ki a telket, a társaság új helyszínt keresett.

1902-ben az akkor még szőlőskertekkel teli Gellérthegy déli lejtőjén egy 750 négyszögölnyi területet vásároltak a műteremház számára. A telek mérete megengedte, hogy egy nagyobb épület készüljön, így a felkért műépítész, Kosztolányi-Kann Gyula (1868-1945) egy összesen 19 műtermet és lakást magában foglaló villát tervezett.

A ma is lakott Kelenhegyi út 12-14. szám alatti műteremház 1903-ban épült

 

Kosztolányi-Kann Gyula építészetet és festészetet is tanult (ez utóbbit Bécsben Hollósy Simonnál), neve festőként vált ismertebbé. Lakóházterveinek többsége papíron maradt, a megvalósultak közül egyértelműen a műteremház a legismertebb munkája. 

Lyka Károly a Művészetben publikált az építkezés körülményeiről. Innen tudjuk, hogy a székesfőváros először visszautasította és átdolgozásra küldte a műépítész tervét, ugyanis a hatályos építési szabályzat tiltotta, hogy kétemeletes házat húzzanak fel ezen a környéken (Művészet, 1903/6 p. 421-436.). Végül a Közmunkák Tanácsa a fellebbezést követően 1902. évi augusztus 28-án kiadta az engedélyt. A művészház 115 éve, 1903 augusztusában készült el. „… úgy művészies külseje, mint célirányos osztása és ízléses berendezése révén tán egyedül áll a maga nemében az egész kontinensen. Nincs a házban két egyforma műterem, nincs rajta két egyforma ablak, két egyforma erkély: a szecesszió műremeke ez, az útikönyvekben, művészeti lexikonokban is nevezetes épületként emlegetett védett érték” – írta Lyka.

 

Kosztolányi-Kann Gyula Lechner nyomán egy késő szecessziós házat tervezett 
 

Kosztolányi-Kann Gyula Lechner követője volt, és a lechneri hatás jól leolvasható már a homlokzatról is. A késő szecessziós, eklektikus stílusú ház a hullámosan kiképzett oromzattal, a díszsisakos pillérekkel és a Zsolnay kúpcserepekkel, a kerámia Huszka-motívumokkal elkészültekor is feltűnést keltett. „Az új intézmény minden tekintetben megfelel annak a célnak, melyre készült, hogy tudniillik alkalmas, jól világított, tágas és olcsó műtermekkel szolgáljon a magyar művészeknek… " – mutat rá a cikk szerzője.

Nemcsak az egyes műtermek megjelenése, de mérete és bérleti díja is különbözött. A legdrágábbat évi 880 koronáért, a legolcsóbbat 510 koronáért kínálták. Az első lakók közt volt: Bezerédy Gyula, Dudits Andor, Gergely Imre, Glatter Ármin, Grosz Aladár, Grünwald Béla, Kacziány Karvaly József, Reich Kálmán, Rippl-Rónai József, Tarján-Huber Oszkár, Madarász Viktor, Zombory Lajos és Újlakyné Madarász Evelin. Természetesen számos alkotás született a területről.

Emlékezetes Rippl-Rónai Kelenhegyi út télen (Fogatok a Kelenhegyi úton), 1921 körül készült képe, vagy Herman Lipót Kilátás a Kelenhegyi úti műterem ablakából című festménye; Herman hatvan éven át élt és dolgozott itt. A ház lakóinak teljes névsorát emléktábla őrzi.

Rippl-Rónai József: Kelenhegyi út télen (Fogatok a Kelenhegyi úton), 1921 körül

 

A majdnem ötven évig romló állagú épületet 2000-ben kezdték el felújítani. A munkálatok során a szerkezet egy része megrogyott, ezért a lakókat az érintett szárnyból ideiglenesen ki kellett költöztetni. A teljes rekonstrukció majd tíz évig tartott. Ma a ház jó állapotú, homlokzata is ép.

A gellérthegyi műteremház nyomán a Bartók Béla úton egyre több tetőtéri műteremlakás nyílt a XX. század fordulóján. Kiemelt szerepe volt a Bartók Béla út 36. szám alatti épülettömbnek, melynek földszintjén az azóta újra nyitott Hadik kávéház működött, Karinthy, Kosztolányi, Móricz Zsigmond törzshelye, felül pedig Csontváry Kosztka Tivadar dolgozott műtermében. Az alkotók gyakran megfordultak a gellérthegyi művészházban is, mely szellemi műhelyként jelenik meg ma is a környéken.

 A képzőművészeknek otthont és műtermet nyújtó ház egyik udvarra néző terasza 

 

Nyitókép: 2002-ben kezdődött a ház nagyszabású felújitása 

vissza a teljes nézetre