Pesten és Budán a századfordulón egyre több világos, tágas tetőtéri műteremlakás épült, de a művészek a bérháztulajdonosok által megszabott magas lakbéreket nem tudták megfizetni. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatósága 1901-ben döntötte el, hogy egy 12 műtermes művészházat építtet festőinek és szobrászainak, ahol jutányos áron élhetnek és dolgozhatnak. Az eredeti helyszín a Kmetty utca 29–31. szám alatt volt, ám miután a főváros 1901. április 17-i közgyűlési határozatában kikötötte, hogy csak meghatározott idejű használatra adja ki a telket, a társaság új helyszínt keresett.

1902-ben az akkor még szőlőskertekkel teli Gellért-hegy déli lejtőjén egy 750 négyszögölnyi területet vásároltak a műteremház számára. A telek mérete megengedte, hogy egy nagyobb épület készüljön, így a felkért műépítész, Kosztolányi-Kann Gyula (1868–1945) egy összesen 19 műtermet és lakást magában foglaló villát tervezett.

A ma is lakott Kelenhegyi út 12–14. szám alatti műteremház 1903-ban épült (Fotó: Magyar Iparművészeti Múzeum Gyűjteménye)

Kosztolányi-Kann Gyula építészetet és festészetet is tanult (ez utóbbit Bécsben Hollósy Simonnál), neve festőként vált ismertebbé. Lakóházterveinek többsége papíron maradt, a megvalósultak közül egyértelműen a műteremház a legismertebb munkája. 

Lyka Károly a Művészetben publikált az építkezés körülményeiről. Innen tudjuk, hogy a székesfőváros először visszautasította és átdolgozásra küldte a műépítész tervét, ugyanis a hatályos építési szabályzat tiltotta, hogy kétemeletes házat húzzanak fel ezen a környéken (Művészet, 1903/6 p. 421–436). Végül a Közmunkák Tanácsa a fellebbezést követően 1902. évi augusztus 28-án kiadta az engedélyt. A művészház 115 éve, 1903 augusztusában készült el. „… úgy művészies külseje, mint célirányos osztása és ízléses berendezése révén tán egyedül áll a maga nemében az egész kontinensen. Nincs a házban két egyforma műterem, nincs rajta két egyforma ablak, két egyforma erkély: a szecesszió műremeke ez, az útikönyvekben, művészeti lexikonokban is nevezetes épületként emlegetett védett érték” – írta Lyka.

 

Kosztolányi-Kann Gyula Lechner nyomán egy késő szecessziós házat tervezett (Fotó: Magyar Iparművészeti Múzeum Gyűjteménye)

Kosztolányi-Kann Gyula Lechner követője volt, és a lechneri hatás jól leolvasható már a homlokzatról is. A késő szecessziós, eklektikus stílusú ház a hullámosan kiképzett oromzattal, a díszsisakos pillérekkel és a Zsolnay-kúpcserepekkel, a kerámia a Huszka-motívumokkal már elkészültekor is feltűnést keltett. „Az új intézmény minden tekintetben megfelel annak a célnak, melyre készült, hogy tudniillik alkalmas, jól világított, tágas és olcsó műtermekkel szolgáljon a magyar művészeknek" – mutat rá a cikk szerzője.

Nemcsak az egyes műtermek megjelenése, de mérete és bérleti díja is különbözött. A legdrágábbat évi 880 koronáért, a legolcsóbbat 510 koronáért kínálták. Az első lakók közt volt: Bezerédy Gyula, Dudits Andor, Gergely Imre, Glatter Ármin, Grosz Aladár, Grünwald Béla, Kacziány Karvaly József, Reich Kálmán, Rippl-Rónai József, Tarján-Huber Oszkár, Madarász Viktor, Zombory Lajos és Újlakyné Madarász Evelin. Természetesen számos alkotás született a területről.

Emlékezetes Rippl-Rónai Kelenhegyi út télen (Fogatok a Kelenhegyi úton), 1921 körül készült képe, vagy Herman Lipót Kilátás a Kelenhegyi úti műterem ablakából című festménye; Herman hatvan éven át élt és dolgozott itt. A ház lakóinak teljes névsorát emléktábla őrzi.

Rippl-Rónai József: Kelenhegyi út télen (Fogatok a Kelenhegyi úton), 1921 körül (Fotó: Magyar Iparművészeti Múzeum Gyűjteménye)

A majdnem ötven évig romló állagú épületet 2000-ben kezdték el felújítani. A munkálatok során a szerkezet egy része megrogyott, ezért a lakókat az érintett szárnyból ideiglenesen ki kellett költöztetni. A teljes rekonstrukció majd tíz évig tartott. Ma a ház jó állapotú, homlokzata is ép.

A Gellért-hegyi műteremház nyomán a Bartók Béla úton egyre több tetőtéri műteremlakás nyílt a XX. század fordulóján. Kiemelt szerepe volt a Bartók Béla út 36. szám alatti épülettömbnek, melynek földszintjén az azóta újra megnyílt Hadik kávéház működött, Karinthy, Kosztolányi, Móricz Zsigmond törzshelye, felül pedig Csontváry Kosztka Tivadar dolgozott a műtermében. Az alkotók gyakran megfordultak a Gellért-hegyi művészházban is, amely szellemi műhelyként jelenik meg ma is a környéken.

 A képzőművészeknek otthont és műtermet nyújtó ház egyik udvarra néző terasza (Fotó: Magyar Iparművészeti Múzeum Gyűjteménye)

Nyitókép: 2002-ben kezdődött a ház nagyszabású felújitása