2018. december 29. 13:39

Mint nemrég beszámoltunk róla, csaknem teljesen elkészült a budavári Lovarda épülete, amely elé hamarosan visszahelyezik a második világháború után elbontott Csikós szobrot is. De mit tudunk az alkotóról, a 150 évvel ezelőtt született ifjabb Vastagh Györgyről?

Korábbi cikkünk a budavári Lovardáról

Írta: Ludmann Mihály

 

Ifjabb Vastagh György szobrászművész neve kevésbé cseng ismerten, pedig a budai Várban három szobra is áll. Közös vonásuk, hogy mindegyik mű az ember mellett egyenrangúan jelenítette meg az állatot.


Ifjabb Vastagh György három szobrot is alkotott a budai Várban, Szegedre II. Rákóczi Ferenc-emlékművet készített, Munkácsra Árpád szobrát – utóbbi 1945-ben megsemmisült (A kép forrása: Wikipédia)

Ifjabb Vastagh György 150 éve,1868. szeptember 18-án született Kolozsváron, művészcsaládban, édesapja jónevű festőművész volt. Pályája a kor művészképzési szokását követve alakult, München, majd Párizs volt az állomása tanulmányútjainak. A millenniumi kiállításra a Földművelési Minisztérium ötven állatszobor megmintázásával bízta meg. Ezek a lószobrok úgy készültek, hogy a szobrász elutazott az állami ménesbirtokokra, ahol a legkiválóbb tenyészállatok álltak neki modellt és bármennyire is furcsa, ezek valóban portré hűségű plasztikák. 


A Csikós szobor a második világháborús pusztítás után, 1945-ben (Forrás: Fortepan)


A helyreállított Csikós szobrot a királyi palota Hunyadi udvarában állították fel 1982-ben, de 2017-ben elbontották, hogy visszakerülhessen eredeti helyére (A szerző felvétele)

A millenniumi kiállításon szereplő szobroknál a cél a magyar mezőgazdaság eredményeinek bemutatása volt. Azonban annak, hogy ezt plasztikus formában, szobrászművész által megjelenítve mutassák be a közönségnek, fontos előzményei voltak. Az állatok a képzőművészet legősibb témái, és a szerepük később is megmaradt. A középkorban szakrális szerepet kaptak, a reneszánsszal pedig a hétköznapi világ szereplőivé váltak. A XVIII. században az angol állattenyésztők a nemesítésben elért sikereiket, legszebb állataikat megörökítették, és ezzel egy új műfajt nyitottak a festészet történetében. A romantika más szempontból fordult az állatok felé és fenntartotta az irántuk való érdeklődést. A realizmus-naturalizmus hitelesen jelenítette meg alakjukat és a század végén elismerésre sarkalló művészi teljesítményt és divatot is jelentett az állatok megjelenítése. A civilizációból kiábrándult, az elidegenedést megélő európai kultúra a természetet lopta így vissza az emberek életébe.

Nemzetközi sikerei

A XIX. század végén a világ művészeti fővárosa Párizs volt, és az itteni kiállításokon kapott díjakra a szakma különösen figyelt.  Vastagh György az 1900-as párizsi világkiállításon két aranyérmet is nyert. Az egyiket a művészi teljesítményének elismeréséért, a másikat pedig a mezőgazdasági szekcióban kapta. Ez a díjsorozat folytatódott. Bécsben, a nemzetközi vadászati kiállításon 1910-ben kutyaszobraiért kapott elismerést, majd a következő évben, a torinói világkiállításon állatszobraiért Grand Prix-vel jutalmazták. Ezek után érthető, hogy amikor az egyiptomi kormány elhatározta, hogy létrehozza a kairói Mezőgazdasági Múzeumot, ifj. Vastagh Györgytől rendelt meg egyiptomi ló-, marha- és birkaszobrokat. Ötven műben állapodtak meg, és ezeknek a mintázásában részt vett a szobrász László nevű fia, aki a leánytestvérével, Évával együtt a plasztika műfaját művelték, így megteremtve a Vastagh család harmadik művészgenerációját. Édesanyjuk Benczúr Gyula neves festőművész leánya, Olga volt. Harmadik testvérük Pál, pályaelhagyó, mérnöknek tanult.


Hadik András szobra 1946-ban, az Úri utca – Szentháromság utca sarkán. Az alkotás sértetlen maradt a háborúban, miközben körülötte az épületek jelentős károkat szenvedtek (Forrás: Fortepan)


Hadik András szobra mögött jobbra az idén átadott, felújított volt Budai Városházát láthatjuk (A szerző felvétele)

Budavári művei

Ifjabb Vastagh György az állatábrázolásban magas szintű szobrászi tudással rendelkezett. Ezért is esett rá a választás, amikor Hauszmann Alajos vezetésével folyamatban volt a budai királyi várpalota építkezése, hogy a királyi Lovarda előtt az általa megmintázott művet állítsák fel. A Csikós vagy Lófékező szobrát 1900-ban a párizsi világkiállításon aranyéremmel jutalmazták. A művész a Hortobágyon tanulmányozta a csikósok tevékenységét és öltözetét, valamint Bábolnán, az állami ménesbirtokon a legszebb lovakat.

Ennek eredményeként jött létre az a mű, amelyben az állat féktelensége és az azt megzabolázó ember sajátos konfliktusa megjelenik, hiteles naturalizmussal megjelenítve. A szobor talapzatát Hauszmann Alajos tervezte. A mű, amelyet sajátos módon nem bronzból öntötték, hanem vörösrézlemezből készült, a második világháborúban súlyosan megsérült, majd bravúrosan helyreállítva 1982-ben a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtt, a Hunyadi udvarban állították fel. A Lovarda folyamatban lévő újjáépítése után újra az eredeti helyén látható majd, a talapzata már el is készült.


Görgey Artúr szobrát 1935-ben avatták fel a Hadtörténeti Múzeum mellett, a gróf Bethlen István sétányon (ma Tóth Árpád sétány), az Esztergomi rondellán (Forrás: Fortepan)


A Görgey-szobor 1945-ben megsérült, ezt követően először a szobrot, majd a tapazatát is elbontották (Forrás: Fortepan)


Görgey Artúr szobrát Marton László újramintázta, és 1998-ban állították fel a Dísz tér közelében, az egykori Fehérvári kapu melletti rondellán kialakított parkban (A szerző felvétele)

A Várban, a Hadtörténeti Múzeum előtt, az Esztergomi rondellán 1935-ben avatták fel Görgey Artúrról készített lovas szobrát, amely a második világháborúban megsérült, és már 1945-ben elbontották.  Marton László újramintázta ifj. Vastagh művét és ezt új helyszínen,  a Dísz tér közelében, az egykori Fehérvári kapu melletti rondellán kialakított parkban állították fel 1998-ban. Bár nagyon hasonló és pontos újjáalkotás, a legfeltűnőbb különbség a ló megjelenítésében érhető tetten, elsősorban az egyediséget adó finom részletek vesztek el.  A harmadik Budán levő műve, amelyet 1937-ben állítottak fel, Hadik András lovas szobra az Úri utcában. Ez szerencsésen átvészelte az elmúlt 81 évet és tanúskodik az alkotó pontos, anyagszerű mintázásáról, valamint az állatszeretetéről. A mű az aradi 3-as huszároknak is az emlékműve.

Azonban nem csak Budapesten, hanem más városban is álltak a művész által mintázott lovas szobrok. Az első ilyen alkotása a szegedi II. Rákóczi Ferenc-emlékmű, amelyet 1912-ben avattak fel. Ezt követte az Árpádot ábrázoló, Munkácson felállított, 1945-ben megsemmisített alkotása.

Emlékművek szobrásza

Ifj. Vastagh György jeleskedett a portrészobrászatban is. A lovas szobrainak figurái is egyéni, karakteres arcokkal rendelkeztek, hiteles portrék voltak. Nagyon bensőségesek a gyerekeiről készített művei, de Benczúr Gyuláról és Madarász Viktorról is szép büsztöt készített. Egy neves szobrász a századforduló után természetesen nem maradhatott ki az emlékműszobrászatból sem. A Bethlen Gábort ábrázoló úgynevezett „Tíz szobor” egyikének az alkotója ifj. Vastagh volt (Ferenc József adományaként készült a fővárosban tíz szobor a magyar történelem tíz kiváló alakjáról – A szerk.). A művet 1902-ben a Köröndön állították fel, de 1958-ban áthelyezték a Hősök terének szoborpantheonjába, a korábban eltávolított Habsburg uralkodók szobrainak pótlására.


Bethlen Gábor szobrát 1902-ben állították fel a Köröndön, majd 1958-ban a Hősök tere szoborpanteonjába helyezték át, az eltávolított Habsburg-uralkodók szobrainak pótlására (A szerző felvétele)

Síremlékei nagyobb része a Kerepesi úti temetőben látható, bár itt is sem hiánytalan a lista, mert az örökkévalóság a temetőben sem biztosított.  Az egyik legkülönösebb síremléke a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben áll, amelyen egy kereszt mellett egy pásztor és három kos áll. Egy pásztor síremléke, gondolhatják az arra járók, akik kevésbé járatosak a századforduló magyar festészetében. A felirata viszont elárulja, hogy Pállik Béla festőművésznek készült, aki száztíz éve, 1908. július 27-én, 63 éves korában halt meg. Pállik korának egyik legnépszerűbb művésze volt, aki a Párizsi Szalon kiállításán műveivel kiérdemelte a Mention honorable kitüntetést.


Pállik Béla festőművész síremléke a Fiumei úti sírkertben (A szerző felvétele)

A magyar arisztokrácia kedvenc festője volt, amit részben a portréinak és különösen az állatképeinek köszönhetett. Úgy emlegették őt, hogy a „birkapiktor”, és a juhokról festett képei nemzetközi rangot és ismertséget biztosítottak számára. Síremléke 1932 óta áll a helyén. Ettől nincs olyan messze Heim Pál-emlékműve. Az ő neve viszont nagyon is ismert, nemzetközi tekintélyű orvos, klinikaigazgató, aki a gyermekgyógyászat kiemelkedő szaktekintélye volt. A szobor madonnai szépséggel és pózban jeleníti meg az anya alakját, aki két gyermeket ölel magához. A posztamensen levő medalionban látható az orvos domborműves portréja. 


Heim Pál síremléke madonnai szépséggel és pózban jeleníti meg az anya alakját (A szerző felvétele)

Ifjabb Vastagh György még élt, amikor 1945-ben két jelentős szobra is megsemmisült: a második világháborúban megsérült Csikós szobrot és Görgey-emlékművet elbontották. A szobrász 1946-ban, 78 éves korában hunyt el Budapesten. A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben van a Vastagh család háromgenerációs sírja is, amelynek egyszerű dísze egy koszorú.

Nyitókép: A Csikós szobrot 1902-ben avatták fel a Királyi Lovarda előtt. A kép 1915-ben készült (Forrás: Fortepan)

vissza a teljes nézetre