2019. február 10. 17:01

Akár hatalmas ívhíd is állhatna az Erzsébet híd helyén, míg a Szabadság híd rácsos, konzolos hídja helyett egy lánchíd is összeköthetné Pestet és Budát.

Írta: Domonkos Csaba

125 éve érkeztek be azok a pályaművek, amelyeket két új budapesti híd építésére írtak ki. A negyedik és az ötödik budapesti Duna-híd terveire is nemzetközi pályázatot írtak ki, mégpedig egyszerre. A pályázatokat 1894. január végére kellett benyújtani. 

A Magyar Mérnök és Építész Egylet heti értesítője így számolt be a sikeres pályázatról: „A Budapesten építendő Dunahidak tervpályázatának a határideje jan. 31-én járt le. A pályázat eredménye — legalább a pályaművek számára nézve, eddig ugyanis magukat a pályaműveket nem lehetett megtekinteni, mert még nincsenek rendezve, — várakozáson fölül szép, mert körülbelül 70 pályázótól közel 100 terv érkezett be; mondhatni a világ minden részéből jelentkezett pályázó és így alapos lehet a reményünk, hogy Budapest a legközelebbi időben a világra szóló lánchídhoz méltó építményekkel fog gazdagodni”

A Fővám téri hídra beérkezett egyik pályamű - három nyílású ívhíd (Fotó: MMKM Archívum) 


A két hídra összesen 74 pályázat érkezett be. Jól mutatja a dualizmus korabeli ipari-műszaki fejlődést, hogy a legtöbb tervező magyar volt. Azt, hogy e két híd mennyire volt nemzetközi szinten is jelentős alkotás, mutatja, milyen sok országból érkeztek pályázatok. Érdekes módon nem Európából érkezett a legnagyobb számú külföldi terv, hanem az Egyesült Államokból, ahonnan összese 16 tervet nyújtottak be, de volt pályázó Oroszországból és még Algírból is. 

A terveket rangos bíráló bizottság értékelte. Külön érdekességet adott a pályázatnak, hogy a két átkelőre beérkezett műveket együtt bírálták és díjazták. Így az első díjat egy német terv kapta, amelyik az Eskü tér és a Rudas fürdő közötti hídra szólt. A második díjat viszont a „Duna” jeligéjű pályamű nyerte el, e hidat Fővám térre tervezték. Mivel e helyen 32 hónap múlva már el is készült a Ferenc József híd, a mai Szabadság híd, nézzük elsőként e pályázatot. 

A „Duna” jeligés pályamű készítője magyar mérnök volt, Feketeházy János nyugalmazott MÁV főmérnök. A mai napig ő az egyetlen magyar hídtervező, aki budapesti hídra meghirdetett nemzetközi tervpályázaton nyert.

A Fővám téri hídra beérkezett egyik pályamű - merev rácsszerkezetű függőhíd (Fotó: MMKM Archívum) 

De milyen híd épült volna meg, ha nem Feketeházy zseniális hídtervét választják az ítészek? E helyre összesen 21 pályázat érkezett, amelyek között volt több magyar, német, de érkezett tervjavaslat Prágából és New Yorkból is. A tervek között 5 olyan is szerepelt, amely egy hatalmas nyílással tervezte áthidalni itt a folyót, míg a többi három nyílású hidat álmodott ide, ahogy azt a pályázat kiírói is kérték. 

Ha nem az összevont pályázat II., azaz a fővámtéri első helyezettet választották volna, akkor nagy valószínűséggel a III. helyezett tervet, Toth Róbet művét fogadták volna el, amely hasonló, de sok részletben eltérő hidat gondolt el. 

Azonban, ha elrugaszkodottabb elképzelések felé hajlottak volna, akkor nagyon sokféle híd állhatna a Fővám tér és a Gellért tér között. A tervek között szerepelt ugyanis alsópályás ívhíd, különleges függőhíd, ahol nem láncok vagy kábel, hanem merev rácsszerkezeten függ az útpálya, vagy valamilyen vegyes szerkezet. 

Feketeházy János díjnyertes terve. A kapuzatok jelentősem változtak (Fotó: Vasárnapi Újság 1894/22 szám) 

Azonban a nyertes pályamű sem volt azonnal megépíthető. A bíráló bizottság Feketeházy „Duna” jeligével benyújtott tervéről is számos kritikát fogalmazott meg. Nem találták elég szépnek a vámszedő házak alakját, elégtelennek találták a szélrácsozatot, amely a híd oldalirányú lengését volt hivatott megakadályozni, valamint úgy vélték, mélyebb alapozás kell, és új számítások, mert a tervben szereplőket túl optimistának találták. 

A minisztérium ezért a beérkezett tervet kissé átdolgoztatta, amelyhez felhasználták a III. díjas terv egyes elemeit is, valamint a pilléreket Nagy Virgil építész újra tervezte. Azt, hogy a bírálók jól döntöttek, mindenki láthatja, aki csak egy pillantást vet a fantasztikus Szabadság hídra. 

 

Nyitókép: Toth Róbert III díjas terve (Fotó: Vasárnapi Újság 1894/22 szám)

vissza a teljes nézetre