A csónakázótó időjárástól függően 10 órától sötétedésig tart nyitva. A stéget és a vízi eszközöket mindenki csak saját felelősségére használhatja. A tó vize 60-70 cm, fürdésre nem alkalmas - olvasható a Városligeti Műjégpálya oldalán.
Csónakázótó a Városligetben, háttérben a Vajdahunyad vára, 1930-ban (Forrás: Fortepan)
A télen műjégpályaként funkcionáló mesterséges tónak mintegy 16 ezer négyzetméteres vízfelülete van. A Városligeti tó a XVIII-XIX. század fordulóján történt csatornázások, illetve földmunkák eredményeképp alakult ki, előtte mocsaras terület volt itt. A tavat újraszabályozták, ekkor hozták létre a tóban lévő két szigetet: a Mocsár-szigetet (ma a Széchenyi fürdő áll a helyén), illetve a Drót-szigetet. Ez utóbbit később Széchenyi-szigetnek nevezték, erre épült fel Vajdahunyad vára.
Csónakázók 1939-ben (Forrás: Fortepan)
Légifotó a Vajdahunyad váráról és a csónakázótóról 1970-ben (Forrás: Fortepan)
Ugyanakkor volt még egy sziget a tóban, amit Páva-szigetnek hívnak. 1826-ban adták át Pest első hídját, ami a szigetet kötötte össze a szárazfölddel. Az évtizedek alatt a Páva-sziget „félszigetté” lett. A Liget projekt során helyreállítják majd a Páva-szigetet.
A XIX. század végére a Városliget nagyvárosi park lett kiépített sétautakkal, szökőkutakkal, szobrokkal. A korcsolyázás népszerűvé válásával felértékelődött a tó szerepe is.
Nyitókép: A Városligeti tó (Forrás: mujegpalya.hu)
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció