Mint arról korábban beszámoltunk, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új egyetemi helyszínt létesít a józsefvárosi Palotanegyedben. A beruházás két épület átalakítását öleli fel, fő eleme a Szentkirályi utca 26. szám alatt létesítendő új campusépület, amelyet az oktatás számára alakítanak ki. Vele párhuzamosan építik át a Bródy Sándor utca 15. szám alatti műemlék épület, amely az egyetem működését támogató központi szervezeti egységek irodái számára készül. Cikkünkben az utóbbi épülettel, a közismert Kéményseprő-házzal szeretnénk foglalkozni.

A Bródy Sándor utca 15. számú épület napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A késő klasszicista stílusú ház története a XIX. század közepére nyúlik vissza, Hild Károly építette az 1850-es években. Az építtető személye igen érdekes, ugyanis abban az időben a Nemzeti Múzeum környékének éppen beépülő vidékén keresett otthont magának a talján nemzetiségű Devecis Mihály kéményseprő.

A Locarnóból, Svájc legdélebbi részéről, a teljesen olasz nyelvű Ticino kantonból érkezett és Del Vecchio Mihály néven is említett kéményseprőmesternek nyilván igen sok munkája akadt a gyorsan fejlődő, beépülő Pesten. 1840-ben kapott pesti polgárságot. Családja afféle „kéményseprődinasztia” volt, leszármazottjai hosszú ideig végezték a város kéményeinek karbantartását.

Házuk építésének körülményeiről tudjuk, hogy Hild Károly építőmesternek az építés engedélyezéséhez beadott rajzai alapján lehetséges, hogy a mai telek nyugatabbra eső oldalán ekkor már meglévő, pincével is rendelkező, földszintes épületet bővítettek ki, és arra emeletet építve hozták létre a nagyjából U alaprajzú, az udvari oldalon 4 árkádsorral gazdagított egyemeletes főépületet. A házat hamarosan udvari szárnnyal bővítették, ezt a munkát Limburszky József végezte. Ebben a szárnyban a kéményseprőmester inasai és legényei kaptak lakást.

Az Esti Hírlap 1979. december 30-i számában a szilveszteri hangulat sem feledtette az épület rossz állapotát

Az épületnek csak az eredeti része élvez műemléki védettséget, az udvari szárny, valamint a telek más, később épült udvari épületei nem. Emiatt most a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bontási engedélyt kért és kapott azok elbontására. A bontás sosem szívderítő egy műemlék épület kapcsán, de mégis reméljük, hogy a megmaradó főépület műemléki felújítása feledteti majd a változásokat. Az épület régóta elhanyagolt állapotban volt, a sajtó már a hetvenes években beszámolt a méltatlan helyzetéről. A lépcsőházban található értékes freskók és kovácsoltvas lépcsőkorlát, valamint az említett udvari árkádsorok igen szép feladatot adnak a felújítást végző szakembereknek.

A kéményseprő szobra egy korábbi felvételen (Forrás: Dénes Ildikó/Köztérkép)

A kéményseprő szobra egy 2013. december 13-án készült képen (Forrás: Dénes Ildikó/Köztérkép)

Végül, de cseppet sem utolsósorban a cikkünk címében szereplő, az épület homlokzatának közepén álló szoborról szólunk.

Harckocsit is látott hosszú élete során a Bródy Sándor utca kéményseprője, a kép 1956-ban készült (Fotó: Fortepan)

A Bródy Sándor utca egy ideje nélkülözi már egyik leghangulatosabb elemét, a horganylemezből készült, színes kéményseprőalakot, amely a legutóbbi időkig hirdette Devecis Mihály és örökösei fontos mesterségének dicsőségét.

A kéményseprő szobrát tartó konzol üresen (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szobor felújításáról szóló tájékoztató a ház falán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület falán az arra járókat képes felirat tájékoztatja, hogy a szobor jelenleg restaurálás alatt áll, de hamarosan újra visszakerül helyére, és megújulva követheti újra figyelemmel a Palotanegyed ódon utcájának forgalmát.

Nyitókép: A kéményseprő szobra egy 2013. december 13-án készült képen (Forrás: Dénes Ildikó/Köztérkép)