Jó pár nappal ezelőtt, kora délelőtt a nyakunkba vettük a várost, hogy ellátogassunk a felújítás alatt álló belvárosi Egyetemi templomba. Az épületet – a külső restaurációs munkálatok miatt – felállványozva találjuk. A Csordás Gábor atyával megbeszélt találkozásunk elején benézünk pár rövid percre a templom belső terébe is, amelyet fúrógépek hangja tölt be. A templom padlózata a padlófűtés kialakítása és a burkolat cseréje miatt fel van szedve, bútorainak és berendezési tárgyainak egy részét átvitték a templom mellett található Központi Szeminárium épületébe, padjainak és gyóntatófülkéinek helyreállítása pedig már folyamatban van.

A Királyi Magyar Tudományegyetem és az Egyetemi templom 1900-ban (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum) 

A mozdíthatatlan berendezési tárgyakat – a szószéket és az orgonát – műanyag fóliák védik a kavargó portól. A hangzavar és az építkezés miatt beszélgetésünket inkább a papnevelde kertjében és étkezőjében folytatjuk.

A pálos rend templomából Egyetemi templom

A belvárosi Kisboldogasszony-templom Budapest egyik legszebb barokk temploma. A török kor vége után, 1686-ban Pestre települő pálos rendi szerzetesek emelték, akik megvásárolták az egykori mecsetet és néhány szomszédos házat. Ezen a helyen építették fel 1715 és 1744 között rendházukat (amely épület ma a papok képzését biztosító Központi Szemináriumnak ad otthont), majd később templomukat is.

A szertartásokat kezdetben a megvásárolt dzsámiban (török templomban) tartották, ennek helyén épült fel az általunk ismert katolikus templom, amelynek alapkövét 1723-ban tették le. Az terveket nagy valószínűséggel Mayerhoffer András készítette, aki a magyar egyházi és világi barokk építészet jelentős alakja, építésze volt. Az ő keze munkáját dicséri az Egyetemi templomon kívül – többek között − a gödöllői Grassalkovich-kastély, a budapesti Péterffy-palota és az esztergomi Vármegyeháza is.

Az Egyetemi templom (Forrás: kpi.hu)

A templom építése 1770-ben fejeződött be, ekkor fejezték be a külső munkálatokat (a faragott kapu és a két torony építését), és ekkorra készültek el a belső berendezések is (a padok, a főoltár, a szószék és a freskók). A pálos rendet 1786-ban II. József feloszlatta, ekkor a templom az egykori pesti egyetem Hittudományi Karának épülete lett. Napjainkban a pesti egyetemből önnállósult Pázmány Péter Katolikus Egyetemhez tartozik.

Belvárosi sétáinkról könnyen ismerős lehet a klasszikus formájú, kéttornyú templom. Főhomlokzata három részre osztható fel. A háromszögű oromzat csúcsát a pálos rend címere díszíti, a tornyok és a háromszög között bal és jobb oldalon is egy-egy szobor látható. A bal oldali alak Remete Szent Pál, a jobb oldali pedig Remete Szent Antal. A templom kapuja – a barokk stílusjegyeinek megfelelően − dúsan faragott.

Belső felépítését tekintve a templomnak egy főhajója van, amelyet kápolnák sora szegélyez. Falait műmárvány fedi, boltozatait freskók díszítik, amelyek Johann Bergl munkái. A főoltár szoborcsoportját (mely Mária születését ábrázolja) Conti Antal Lipót készítette. Valószínűleg ő készítette a szószék figuráit és díszeit is.

Külön figyelmet érdemelnek a templom tölgyfa padjai és a különböző jeleneteket ábrázoló táblaintarziái (ezeket sajnos érkezésünkkor nem láthattuk, mivel restaurálásuk már megkezdődött). A templom alatt egy kisebb kripta található, amelyben Majláth püspök jelenleg becsomagolt szarkofágja, illetve néhány, a templomhoz köthető ember sírja található.

A nyugalom szigete a Belváros szívében

A templom mellett álló pálos rendház a szerzetesrend feloszlatása után – a templomhoz hasonlóan – az egyetem Hittudományi Karának tulajdonába került, és a teológiát tanuló papnövendékek lakhelyévé vált. Benne ma is a papok képzésével foglalkozó Központi Szemináriumot találhatjuk. Az épületet az idők során természetesen korszerűsítették, de a klasszikus katolikus rendházat idéző hangulata megmaradt.

Az épületnek van egy minden oldalról körülhatárolt, átriumos belső udvara, illetve egy hátsó kertje, amely Budapest egyik legnagyobb magánkertje, a belváros zajában elcsendesedni kívánó teológusoknak nagy értékű kincs.

A Központi Szeminárium épületének belső kertje (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

A belső udvaron láthatunk egy szobrot, amely már akkor is az udvaron állt, amikor az épület a pálosok rendháza volt. A szobor két térdelő, egymás felé forduló, együtt imádkozó szerzetest ábrázol. Az anekdota szerint a két pap nem kedvelte egymást, ennek büntetése az, hogy a szobraik örökké együtt, egymás felé fordulva imádkoznak.

A két pap szobra az egykori pálosrendház belső udvarán (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

A Központi Szeminárium épületének történetével kapcsolatban érdekes információ lehet még, hogy mivel az épület a kerten át össze van kötve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának épületével, így 1956-ban, amikor a környéket már lezárták a szovjetek, kulcsfontosságú szerepet töltött be a hallgatók kimenekítésében.

Több diák is ki tudott szökni ugyanis az egyetem épületéből úgy, hogy a kerten át az egykori pálos rendházba mentek, ahol reverendákat kértek kölcsön az ott tanuló kispapoktól, majd magukat papnövendéknek kiadva távoztak az épületből, így jutva át a szovjet katonák által ellenőrzött területen. A menekülésnek ez a módja természetesen nem állt fenn túl sokáig lehetőségként. Miután kiderült, hogy a tüntetők ily módon jutnak ki az épületből, több papnövendéket is letartóztattak, akik segítettek a szöktetésben.

A felújítás

Az Egyetemi templom felújítására vonatkozó felhívást a Közbeszerzési Hatóság 2018. augusztus 3-án tette közzé. Ez tartalmazta az Egyetem tér felőli homlokzat és a templom két tornyának felújítását, az épület korszerűsítéséhez kapcsolódó munkálatokat, illetve a belső tér bútorzatának és egyéb elemeinek restaurálását.

A felállványozott Egyetemi templom (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

A felújítást a BAU-VIP Generál Építőipari és Szolgáltató Kft. végzi, a cég – mint Csordás Gábortól megtudtuk – dolgoztak már más budapesti templom felújításán is, ami nagy könnyebbséget jelent az esetleges nehézségek áthidalásában. A felújítást talán a leginkább az nehezíti – mondta Csordás Gábor atya – hogy az épületre minden érintett másképp tekint. A korszerűsítést végző szakemberek azt látják, hogy mindent a lehető legjobbra kell feljavítani, a műemlékvédelem egy műemlék templomot lát, amelyet csak egyféleképpen lehet helyreállítani, az ott szolgálók pedig egy olyan épületnek látják, amelyet egy közösségnek tudnia kell használni.

A faragott kaput is restaurálják (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)

A munkálatokat némi csúszással (olyan dolgok miatt, mint a műemlékvédelemmel való tanácskozás vagy a Kecskeméti utca váratlan lezárása, és emiatt az építési anyagok szállításának megnövekedett ideje) az idei év júniusának elején kezdték el, a munkálatok befejezése pedig várhatóan 2020 szeptemberére tehető majd.

Nem ez az egyetlen katolikus templom a városban, amely 2020-ig felújítanak, korszerűsítenek, ugyanis a jövő évben Budapesten tartandó Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus miatt a katolikus egyház több belvárosi templom felújítását is kezdeményezte. E nagyszabású rendezvény mellett a felújítást más tényezők is indokolttá tették, például az, hogy a templom főhajóját bal oldalról szegélyező kápolnák (amelyeknek fala összeér az egyetem épületével) többször is beáztak, és emiatt már használni sem lehetett őket.

A felújítás keretében a belvárosi Kisboldogasszony-templom külsejét is teljesen restaurálják, így a faragott kaput, a tornyokat és a homlokzatot. Megtudtuk, hogy a toronysisakokat nem fogják levenni, hanem helyben újítják majd meg őket.

A belső teret érintő felújítási munkák keretében elsősorban a templom épületének korszerűsítését végzik el (például a padlófűtés bevezetését, az elektronikus rendszerek korszerűsítését), de ezzel párhuzamosan sor kerül majd a templom padjainak és gyóntatószékeinek restaurálására is, valamint lecserélik a padló szürke kőburkolatát is nemesmészkő burkolatra.

A templom bútorait a felújítás idejére a Központi Szeminárium épületébe pakolták át, illetve innen szállítják el folyamatosan a külső és belső munkálatokkal egy időben zajló bútorrestaurálási munkákra. A korszerűsítési munkálatok érintik a sekrestyét is. A templom freskóinak felújítására a jelenlegi tervek szerint 2020 szeptemberéig biztosan nem kerül sor.

Az Egyetem tér és az Egyetemi templom a Királyi Pál utca felől nézve, Klösz György felvétele 1898-ban készült (Fotó: Fortepan)

A munkálatok egy régész folyamatos jelenlétében zajlanak, bár különösebben érdekes vagy nagy leletanyagra nem számítanak, de az ilyen típusú építkezéseknél ez kötelező.

A templom belső terét érintő munkálatok kezdetével a padló felszedett kőburkolata és a barokk padok alól (amelyek alá rendszerint nem került burkolat, mivel sosem kerültek mozgatásra) a régészek és a templomban szolgálók nagy meglepetésére sok Dávid-csillaggal díszített tégla került elő. Hogy pontosan honnan, kinek a gyárából származhatnak ezek a téglák, nem sikerült kideríteni, de az világossá vált, hogy egyáltalán nem meglepő a Dávid-csillagos pecséttel megjelölt téglák használata egy ilyen épületben, ugyanis Budapesten több zsidó származású embernek is volt téglagyára, akik előszeretettel alkalmazták a motívumot az általuk gyártott téglák megjelölésekor.

A belvárosi Kisboldogasszony-templom felújítása tehát jelenleg is zajlik a templom homlokzatának helyreállításával, belső terének, épületének korszerűsítésével, illetve bútorainak restaurálásával. A jelenlegi munkálatok várhatóan 2020 szeptemberében fejeződnek be.

Nyitókép: A felállványozott Egyetemi templom (Fotó: Osváth Dorottya/pestbuda.hu)