Az 1960-as évek – akkoriban – dinamikus évtizednek tűnhetett, hiszen Budapesten új, modern dolgok épültek. Új kábelhíd, metró, felül- és aluljárók, kísérleti lakóházak és előregyártott elemekből új, komfortos lakóházak ezrei. A háború utáni erőltetett iparosítás következtében nagyon sokan költöztek a fővárosba, valamint a régi, elavult lakásokból sokan szerettek volna korszerűbb, komfortosabb otthonhoz jutni. 

Még nem paneles technológiával épült ez a lakótelep a Kerepesi úton 1959-ben (Fotó: Fortepan/Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely)

A lakásínség nem magyar jelenség volt, hanem általános problémaként jelent meg egész Európában. Magyarország annyiban volt szerencsétlenebb, mint például Nyugat-Európa nagyvárosai, hogy nálunk nem a piaci, azaz a vásárlói igények, a növekvő életszínvonal határozta meg, mi épüljön, minek van helye a városban, hanem – kimondva, kimondatlanul – a nyugatot másoló szocialista tervgazdaság.

A szocialista tervgazdaság pedig jellegénél fogva hiánygazdaság volt, így amikor az erőltetett iparfejlesztés hatására Budapesten rengeteg új lakásra volt szükség, akkor a tömeges paneles lakásépítés lehetett gyakorlatilag az egyetlen járható út. A magánlakások építése elenyésző volt, gyakorlatilag a paneles technológia lett az egyeduralkodó az 1970-es és az 1980-as években. 

Az 1960-as évek második felében ideális hely volt egy ilyen hatalmas, tervszerű lakásépítésre az akkori Eörs vezért tere. A metró, a villamosok és a kész úthálózat megfelelőnek tűnt, hiszen a dolgozókat gyorsan el lehetett szállítani.

A közlekedési csomóponttá fejlesztésről már írtunk a PestBudában, mostani írásunk apropója az, hogy 50 éve döntötte el a Fővárosi Tanács, hogy itt egy új városnegyed épüljön fel, ahol 51 772 ember találhat új otthonra.

Állt már itt lakótelep, természetesen nem panelházakból, hanem az 1950-es évekre jellemző szocreál stílusban, hagyományos építőanyagokból, de egységes tervek alapján felépült házakból álló lakónegyed, és a Füredi úton is épült egy lakótelep, már paneles technológiával, de nem a szovjet tervek szerint, hanem a dán Larsen-Nielsen-technológiával. 


 

1970-ben megnyílt a metró (Fotó: Fortepan/Uvaterv) 

Nem zavart tulajdonképpen senkit, hogy a 78 hektáros, beépíteni szánt terület nagyobb része magántulajdonban volt, az állami tulajdon csak 31 hektárra terjedt ki, és a területen 856 magántulajdonú és 547 állami tulajdonú lakás eleve volt. Ezeket egyszerűen szanálták, a tulajdonosoknak kártérítést fizettek.

A következő ütemről, a Kerepesi út melletti 71 épületről 1969 decemberében döntöttek, erről a Népszabadság című lap 1969. december 18-án így írt: 

„Jóváhagyta az új zuglói lakótelep beruházási programját szerdai ülésén a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága. A Kerepesi út – Eörs vezér tér – Nagy Lajos király útja övezte 80 hektárnyi területen, 71 lakóépületben több mint 12 ezer családi otthont építenek fel. A házak többsége tízemeletes lesz, de előreláthatóan épülnek 15–20 emeletes toronyházak is. A családi otthonok háromnegyed része – 9300 lakás – kétszobás lesz, s az átlagos alapterület meghaladja az 50 négyzetmétert.”

A cikk kitért arra is, hogy növelik a tervezett óvodai férőhelyek számát, az eddigi 1000 lakásra tervezett 75 óvodai hely helyett 1000 lakáshoz 100 óvodai férőhely tartozik, és 98 általános iskolai tanterem is épül a 78,4 hektáros területen. A Fővárosi Tanács VB előterjesztéséből az is megtudható, hogy mindezek mellett 2200 négyzetméternyi orvosi rendelőt és gyógyszertárat, 15900 négyzetméternyi „kereskedelmi létesítményt”, 4320 négyzetméternyi „szolgáltatóipari létesítményt” és 2640 négyzetméternyi kulturális intézményt terveztek építeni.

A tér és a panelházak az 1970-es években (Fotó: Fortepan, Hlatky Katalin, Főkert) 

A cikkben is említett kétszobás lakások mellett a tervekben szerepelt néhány száz egy-, illetve másfél szobás lakás, valamint elenyésző számban két és fél, illetve három és fél szobás lakás. A háromszobás lakások aránya volt a második legmagasabb, 15,4 százalék, ami 1858 lakást jelentett. 

A lakótelep beruházási programja már 1966-ban elkészült, de akkor még számos kérdés – így az építési technológia, a lakások ára, a szociális beruházások – nem tisztázódott. Akkor még 13 140 lakással számoltak, de a közeli Kompozíció Illóolaj és Vegyészeti Gyár kitelepítése, valamint a korábban felújított két ház szanálása nem volt kivihető, így az előterjesztés 12 100 lakás építését tartalmazta, leginkább a dán technológiával, illetve egy 16 és egy 21 emeletes ház alagútzsaluzásos technológiával. A teljes beruházást 1977-re szerették volna befejezni. A lakótelep felépítésének költséget 4 milliárd (akkori) forintra becsülték, ez a pénz nagyjából tíz Erzsébet híd felépítésére lett volna elegendő.

Magasház a Füredi úti lakótelepen (Fotó: Wikipédia) 

Zuglóban, az Örs vezér tere környékén több lakótelep is épült az 1980-as évek közepéig, sok ezer családnak teremtve új otthont.
Az Eörs vezér teret 1970-ben nevezték át Örs vezér térévé, száműzve az akkor „arisztokratikusnak” kikiáltott „E” betűt a honfoglaló vezér nevéből. 

 

Nyitókép: Az Örs vezér tere 1972-ben (Fotó: Fortepan/Urbán Tamás)