A Szervita téren állunk. Toronydaruk magasodnak. Palánkok védik a kíváncsi szemektől egy új irodaház napról napra növekedő vasbeton csontvázát, megjelent már a vázszerkezeten az üveghomlokzatot bemutató próbafelület. Elképzelhetjük a nagyszabású új városi üvegpalota tömegét, függönyfalas homlokzatát, puha íves, mindenhol domború felületét.

A helyszínen is olvasható tájékoztató tábla szerint üzlet- és irodaház épül luxuslakásokkal (Fotó: pestbuda.hu)

 Az építők elérték a látványterveken szereplő épületmagasságot, már a hatodik szintet is felhúzták (Fotó: pestbuda.hu)

Óhatalanul eszünkbe jut a világhíres iraki származású építészhölgy, Zaha Hadid terve ugyanerre a telekre. Ez lett volna Budapest első nemzetközi hírnévre pályázó középülete. Nem épült meg sajnos, ahogy Jean Nouvel toronyháza, Hundertwasser könyvtára, Sir Norman Foster szállodaépülete sem. Azóta Zaha Hadid sincs már közöttünk, megvalósult álmai Európa és a világ nagyvárosainak féltve őrzött büszkeségei.

Zaha Hadid világhírű iraki építész tervét a tervtanács is jóváhagyta 2008-ban, végül nem valósult meg. Erre a telekre épül most az új irodaház

A hajdanvolt Szervita tér

A Fehérhajó utcából, a Szomory Dezső tér felől közelítve, balra a klasszicista lakóház, a távolban a Szervita téri építkezés (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Belváros nagy része még őrzi a középkori, kora újkori utcahálózatát, szerkezetét. Az építkezéssel szomszédos (a Deák tér és a Szervita tér között elterülő) Szomory Dezső tér szabálytalan alaprajú klasszicista lakóháza jól példázza mindezt. Homlokzata a több száz éves telekhatár ívét követi. Városfalak is állnak még itt-ott titkos helyeken, belső udvarokon. A Kálvin téri egykori foghíjtűzfalaira emlékszünk: érdekes látványosság volt a hajdani kaputorony síkvetülete téglából megépítve.

A Kálvin tér a Kecskeméti utca végénél 1953-ban, a tűzfalon látható az egykori kaputorony (Fotó: Fortepan)

Ha a Petőfi Sándor utcából közelítünk a Szervita tér felé, akkor jobbról már egy másik, szinte teljesen kész, új ház fogad minket. Az apartmanház elegáns kőburkolata, hangsúlyos, keretes vasbeton szerkezetű homlokzata, tágas erkélyei, loggiái a Szervita tér meghatározó látványai lesznek. A két új építészeti alkotás vitákat válthat ki idővel. Általában az a kívánatos, amikor a lebontott épületek helyére újat tervezünk, hogy akkor azok minősége haladja meg a korábbiakét.

Séta a Petőfi Sándor utcából a Szervita tér felé, jobbra az újonnan épült apartmanház (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Kristóf tér felől közelítve ilyen látvány fogadott minket 2019 decemberében, azóta már több szinttel magasabb az épület (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Lássuk, mire emlékszünk gyerekkorunkból, mi állt az akkori nevén Martinelli téren! A II. világháború után két üres telek keletkezett itt. Felépült rajtuk a parkolóház-irodaház együttese és a Belvárosi Távbeszélő Központ modern épülete, homlokzatán jellegzetes rozsdamentes acél szobordísszel. Ma nem túl népszerű az 1960-as, 1970-es évek építészete. Mégis ezeket a házakat a kor legjobb építészei tervezték. Az új építkezéseknek ezek bontása nyitott utat. Lassan, illetve ma egyre gyorsabban ezek az építészeti emlékek eltűnnek, átépülnek, elfelejtjük őket. Csak szakkönyvek lapjairól ismerheti meg az új nemzedék.

A Szervita téri parkolóház-irodaház 1974-ben a Kristóf tér irányából fotózva (tervezők: Szabó István és Jakab Zoltán, Közti, 1973). Ennek helyén épül a mostani irodaház (Fotó: Fortepan)

A Belvárosi Távbeszélő Központ egykori modern palotája a Szervita tér, Petőfi Sándor utca sarkán (tervezők: Jeney Lajos és Bán Ferenc, BVTV, 1976), helyén már áll az új apartmanház (Fotó: Fortepan/Uvaterv)

Az Országház épületét, a Budavári Palotát, a Halászbástyát, a Mátyás-templomot, az Iparművészeti Múzeumot sem fogadta mindenki kitörő lelkesedéssel, lehet, hogy ebben az irigykedő tervezőpályatársak is szerepet játszottak. Mégis szomorú lenne, ha a romantika kora, a magyar szecesszió vagy akár a Bauhaus, pontosabban a klasszikus modern korszak nagyszerű magyar emlékei eltűntek volna a viharos időkben.

Persze Budapest bombázása és ostroma, az 1956-os forradalom és szabadságharc jó pár értékes és fontos épületet elpusztított.

A Szervita tér 1963-ban, balra a Fehér Hajó utca, jobbra a Bárczy István utca: a háborúban üressé vált telkek helyén  tágas városi tér keletkezett (Fotó: Fortepan/Uvaterv)

Az invalidusok épületének, más néven Károly kaszárnyának (a későbbi Városházának) a háztömbnyi hosszú főhomlokzata a Városház (Gránátos) utcában, jobbra a Gerlóczy (Rostély) utca 1900-ban, Klösz György felvételén (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

A Szervita tér művészettörténeti szempontból is különleges. Itt áll ma is a barokk kor legjelentősebb világi épülete, ami Magyarországon épült. Az egykori Invalidusházát később Károly laktanyáként, Fővárosi Tanácsként, ma Főpolgármesteri Hivatalként ismerjük. A XVIII. század nagy háborúi, csatái sok sebesült katonát jelentettek a Habsburg Birodalomnak. Ellátásukra nagyszabású építkezésekbe fogott az Udvar.

A Pesti Invalidusházat nagyobb épületegyüttesnek tervezték, mint a hasonló rendeltetésű bécsi vagy prágai kórházépületeket. Térszerkezete, négy szimmetrikus belső udvara, befoglalt templomtere, barokk sisakos tornya egyedülálló. Egyszerű, mégis ünnepélyes főhomlokzata Budapest meghatározó emléke. Jó példa arra, hogy a közhiedelemmel ellentétben a barokk jellemzően nem túldíszített.

A Károly laktanya (később Vároháza)  főkapuja a Városház utcában, Klösz György felvétele (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

 A képen látható makett jól szemlélteti, mi valósult meg a tervből

Tervezője Anton Erhard Martinelli, az olasz származású építész, aki az úgynevezett „második bécsi triász” jeles tagja volt a barokk mesterek nagyjai közül. Volt egy érdekes rövid időszak Magyarországon, a rendszerváltozás körül, amikor gyanakodva néztük a pesti utcanévtáblákat: Martinelli tér, Reitter Ferenc utca, Hegedűs Gyula utca. Lehettek volna valamelyik mozgalom egykori élharcosai is. Persze a művészettörténészek, az építészet rajongói tudták, kik is ők valójában. Ismerték és tisztelték Martinellit is.

A szerviták temploma és rendháza, a tér középpontjában a Szent Szűz szobra

A szerviták temploma és elpusztult rendháza olyan korban született, amely kevés emléket hagyott ránk. Jellegzetes tornya, toronysisakja és páratlan szép belső tere nagy értéke a városnak.

A szerviták temploma ma, mellette az apartmanház (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Három figyelemre méltó épület is áll itt, a Szervita téren a modern építészetet közvetlenül megelőző (premodern) korszakból. Már nem szecesszió, még nem klasszikus modern: Rózsavölgyi-ház (Lajta Béla, 1912), Török Bankház (Hegedüs Ármin, Böhm Henrik, 1906), Schernhoffer üzlet- és bérház (Jónás Dávid, Jónás Zsigmond, 1908).

Egyiküket kiemelném és részletesen bemutatnám. A Rózsavölgyi-ház Lajta Béla építész legkiforrottabb megvalósult terve. Elsősorban díszes, magyaros, tiszta kerámiahomlokzata ragadja meg tekintetünket. Mai kortárs építészeket is megihlet ez a hagyományosan magyar homlokzatburkolat. Az utcai bejáratok fölött hengeres, ólomüveg szerkezet látható, amely belülről megvilágított. Érdekesség, hogy a lakások egyikében működik napjaink egyik leginkább foglalkoztatott építészirodája.

A Szervita tér nyugati házsora a Rózsavölgyi-házzal (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Rózsavölgyi-ház bejáratának ólomüveg díszei (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Magyaros népi formakincs a Rózsavölgyi-ház kerámia burkolólapjain (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jellemző történet, hogy Berlin egykori főépítésze, Hans Stimmann, amikor Budapesten járt, Lajta Bélának azokat az épületeit kívánta megtekinteni, amelyeknek szerkezete ma is korszerű: földszinten üzletek, első emeleten irodák, felső emeleteken lakások és a tetőszinten nagy teraszokkal rendelkező luxuslakások. Ezt az elvet átvették Berlin új szabályozási tervéhez, és az 1990 után megvalósult tömbrehabilitációinál kötelezően betartatták.

Hans Stimmann az új Berlin makettjével, várostervével

Visszatérve vizsgálatunk tárgyához, a Rózsavölgyi-házhoz, az épület nagy értéke a földszinten található gyógyszertár belső berendezése és a legendás Rózsavölgyi Zeneműbolt. Sajnos ez utóbbinak – védett, egyedi faburkolatú, Kozma Lajos által tervezett – bútorzata megsemmisült.

A Rózsavölgyi Zeneműbolt megsemmisült belső tere (Forrás: Iparművészeti Múzeum gyűjteménye)

A Rózsavölgyi Zeneműbolt belső tere 1961-ben (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

Ki fedezi fel Kozma Lajos névjegyét az általa tervezett cégéren? (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Török Bankházról – ami hasonlóan egyedülálló, díszes homlokzatú – lapunk hasábjain már részletesen beszámoltunk.

Korszerű homlokzat, tiszta üvegfelület a Török Bankházon (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Remélhetőleg jól megférnek majd egymással a Szervita téren az évszázadok régi és új homlokzatai. Középpontban a karcsú, arányos oszlopon álló Boldogasszony-szobor figyeli a járókelőket, várakozókat, messziről jött felfedezőket. Jól jönne néhány új lombos fa, zöld felületek apró szigetei is. Leginkább persze Budapest közönségének tetszését kell elnyernie.

Találkozóhely, kávézók, teraszok, könyvesbolt, ruhaszalonok és egy újonnan alapított színház – a Rózsavölgyi Szalon – a Belváros új központja lehet.

Nyitókép: Épül az irodaház a Szervita téren (Fotó: pestbuda.hu)