Kasselik Ferenc építész, építőmester, nagyvállalkozó osztrák építészcsaládból származott. Apja, Kasselik Fidél az alsó-ausztriai Waidhofenben született, és az 1790-es évek közepén jött Pestre, ahol 1795-ben elnyerte a polgárjogot. Szakértelmének köszönhetően hamar foglalkozatott építész lett: magánházak és középületek – köztük a terézvárosi plébániatemplom, a józsefvárosi templom homlokzata, a Kálvin téri Rottenbiller-ház – tervezése és építése köthető a nevéhez. Munkája jövedelméből szép vagyont halmozott fel, amelyet elsősorban ingatlanokba, külterületi földekbe fektetett, megalapozva a Kasselik-dinasztia gazdagságát.

Fia, Kasselik Ferenc 1795-ben született, a pesti piaristáknál, majd a bécsi akadémián tanult. Egyértelmű volt, hogy folytatja apja mesterségét. 1827-ben kezdett el építészként tevékenykedni, először apja mellett dolgozott, akinek halálakor, 1830-ban vette át a vállalkozást. Számos bérházat épített saját részére is, amelyek bérbeadásából később jelentős jövedelemre tett szert.

Vagyonát tovább növelte, hogy jó érzékkel – látva a fejlődő és terjeszkedő várost – vásárolt földterületeket az akkor külvárosnak minősülő részeken, így például a mai Blaha Lujza tér környékén. Ezeket a telkeket később jelentős haszonnal adta el sokszor úgy, hogy az értékesített  területre az ő tervei szerint és a saját cége kivitelezésében épültek házak.

Nemzeti Zenede

A Semmelweis utca és Vitkovics Mihály utca sarkán álló telket Saager Antal kereskedő vásárolta meg 1788-ban. Egy évvel később készült el háza, amelyre 1810-ben emeletet húztak. A Semmelweis utcai szárnyat 1838-ban vásárolta meg Schaffer János és azt Kasselik Ferenc tervei szerint klasszicista stílusú házzá alakíttatta.

Az egykori Nemzeti Zenede egykori épülete a Semmelweis utca 12. szám alatt napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Kétemeletes formájában 1840-re készült el. Egy évvel később az épület földszintjét és első emeletét már a Pest-budai Hangász Egyesület használta. A zeneiskola 1867-ben vette fel a Nemzeti Zenede nevet. A XX. században többszöri átépítést követően nyerte el mai külső-belső formáját, jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatási épülete.

A régi pesti Városháza átépítése

A régi pesti Városháza a Belvárosi plébániatemplom mögött állt, és az Erzsébet híd építésekor bontották el 1900-ban. Alapjait 1702-ben kezdték építeni, 1767–1768-ban egyemeletesre bővítették. Az 1800-as évek elejére ismét aktuálissá vált átalakítása, ekkor Hild József is készített terveket (1807-ben és 1811-ben), de végül Kasselik Ferenc elképzelései szerint építették át a tornyos barokk épületet 1842 és 1844 között klasszicista stílusban, az eredeti falak megtartásával és második emelettel való bővítéssel.

A régi pesti Városháza 1845-ben Henry Winkles metszetén (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A Városháza fő éke a homlokzat közepén emelkedő és az átalakítások során megmagasított torony volt. Alagsorában börtön működött, földszintjén a kápolna mellett hivatalok, az emeleten tanácstermek kaptak helyet. A második emeleten szolgálati lakásokat is kialakítottak. Az épület így is hamar szűk lett, 1862–1863-ban ismét átépítették, immár Hild József tervei szerint.

A régi pesti Városháza 1890-ben Klösz György felvételén (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A folyamatosan duzzadó hivatalok végül „kinőtték” az épületet, és 1868-ban a Lipót (ma Váci) utcában megkezdték a törvénykezési palota építését. A Városháza annak megnyitásakor, 1874-ben kapta a „régi” jelzőt. A mai Erzsébet, akkor Eskü téri híd építésekor, 1900 nyarán bontották le. Ma már nehéz elképzelni, hogy a hatsávos út helyén, a híd torkolatánál állt egykor Pest városi adminisztrációjának központja.

A piarista gimnázium bővítése

Az 1717-ben alapított Pesti Piarista Kollégium a főváros legrégebbi iskolája. Az Eskü téri épületbe 1762-ben költözött az intézmény, a hozzá tartozó, Kötő (ma Piarista) utcai iskola 1803-ban készült el (tervein Kasselik Fidél, Ferenc apja is dolgozott), a Duna-parti kétemeletes szárny pedig 1845-ben Kasselik Ferenc tervei szerint.

A pesti piaristák régi rendháza a bontás előtt (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

Jelentős viták közepette indult meg az építkezés 1843-ban, amelyek főleg a régi és új épületszárnyak homlokzatának egységesítése és városrendezési kérdések körül forogtak. A végeredmény végül az érett klasszicizmus szép példája lett. A piarista gimnázium nyolcosztályossá bővülésével a régi épület átalakításra szorult: az udvaron álló háromemeletes gimnázium 1863-ban épült fel Gottgeb Antal tervei szerint.

Az Erzsébet híd építésekor a területet jelentősen átalakították, a bontási munkálatoknak esett áldozatul a piaristák épületegyüttese is. A ma is látható épületet – Hültl Dezső tervei szerint – 1913 és 1917 között építették.

Mária Terézia laktanya

Az Üllői út és a Ferenc körút sarkán lévő telken áll ma is a Kilián (más néven Mária Terézia) laktanya épülete, amelyet Hild József tervezett a 32. honvéd gyalogezrednek. Az építkezést Kasselik Ferenc irányította. A kaszárnya 1845 végére készült el, és 1892-ben vette fel Mária Terézia nevét. A XX. század eseményei nem kímélték az épületet, mindkét világháborúban és 1956-ban is jelentős sérüléseket szenvedett.

A Kilián laktanya komoly károkat szenvedett az 1956-os harcokban (Fotó: Fortepan/képszám: 39810 )

A helyreállítást követően szükséglakásokat, irodákat alakítottak ki benne, és bár az elmúlt évtizedekben számos hasznosítási terv született – legutóbb az merült fel, hogy az Országos Széchényi Könyvtár új otthona lehet –, de lényegében a mai napig megoldatlan a hatalmas épület sorsa.

A Kilián laktanya 1964-ben, a helyreállítást követően (Fotó: Fortepan/Uvaterv)

A laktanya épülete napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Citadella

Pest-Buda lakói az 1848–1849. évi szabadságharcot követő önkény emlékművének tekintették a Gellért-hegyen 1850 és 1854 között épült  Citadellát, amely teljes egészében 1856-ban készült el. Helyén eredetileg csillagvizsgáló állt, az 1813–1815-ben épült obszervatórium a szabadságharc idején súlyosan megsérült, később el is bontották.

Kilátás a Gellért-hegyre a pesti rakpartról, 1880-as évek eleje, Klösz György felvétele (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A hadászati szempontból kiemelt terület a török kiűzése után 1849-ben kapott újra fontos szerepet: a magyar csapatok innen lőtték Hentzi tábornok budavári állásait. A szabadságharc leverése után Haynau megbízta Emmanuel Zitta altábornagyot egy védelmi rendszer kidolgozásával, aki a nagyvároson belül elhelyezett fellegvárak, azaz citadellák kiépítését javasolta.

Így született meg a döntés a Gellért-hegyi erőd felépítésére. A terveket Zitterbarth Mátyás készítette, az építkezés kivitelezését Kasselik Ferenc felügyelte. Megfeszített munkával, négy év alatt elkészült az erőd, amely megfélemlítésként magasodott Pest városa felett.

A Citadella bontása 1899-ben (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum, Cohn Gyula felvétele)

Az utókor tévesen tartja számon Kasseliket tervezőként, de így is közmegvetés övezte tette, az építési munkálatok irányítása miatt. Vannak, akik párhuzamot vélnek felfedezni a közutálat és az építész 1854 utáni viszonylagos visszavonulása között. A fellegvárat 1899-ben jelképesen bontani kezdték,  további hasznosítására nagy volumenű tervek születtek (Pantheon, Árpád-emlékmű). A II. világháborúban – amikor újra katonai szerep jutott neki – súlyosan megrongálódott. Az 1960-as évektől turisztikai célokat szolgál, panorámával az egész fővárosra.

A Gellért-hegy és környéke az 1930-as évek közepén, légi felvétel (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Kasselik Ferenc pesti épületei

Számos ma is álló épület, bérház „előzményét” tervezte Kasselik Ferenc, amelyeket az 1800-as évek második felében, végén a kor hívó szavának megfelelően eklektikus stílusban alakítottak át. Viszonylag kevés épülete maradt meg nagyjából eredeti formájában, ezek közül szemezgetünk.

Nádor szálló

A Fővám tér és Vámház körút sarkán álló épületet Emmerling Károly megbízásából Kasselik Ferenc 1840-ben építette át. A házban nyitották meg a Holstein testvérek 1895-ben a Nádor szállót a híres kávéházzal, ami az I. világháború végéig működött. Ezután a húsiparos Brauch testvérek tulajdonába került az épület, az étterem helyén mintaboltot nyitottak.

A Nádor szálló épülete egy korabeli képeslapon 19051913 között (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A Nádor szálló épülete napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

István Főherceg Szálló

Az Akadémia utca 1. szám alatti egykori sarokház Warga Sándor kapitány megrendelésére ifj. Zitterbarth Mátyás tervei szerint épült 1835-ben. Három évvel később, 1838-tól Ilkey sándor tulajdonába került, majd tőle 1846-ban vásárolta meg Emmerling Károly vendéglős, aki Kasselik Ferencet megbízva az épületet fogadóvá alakíttatta.

Az Űrményi-ház, később István Főherceg Szálló épülete, 1837 (Carl Vasquez rajza, Fr. Weiss metszete, forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Az István Főherceg Szálló október elején nyitott meg, a Honderű című lap külön kiemelte, mivel „nem lévén fogadónak építve, becsületes felosztású szállásokkal látandja el vendégeit”. Két évvel később, 1848-ban az Igazságügyi, Ipari, Kereskedelmi és Földművelésügyi Minisztérium székhelye lett. Az épület is áldozatául esett az 1849-es tavaszi hadjáratnak: a Budát elfoglaló, majd Pest lövetését elrendelő Heinrich Hentzi bombái súlyos károkat okoztak benne.

Az István főherceghez címzett vendéglő Rudolf Alt grafikáján, 1850 (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A helyreállítással ismét Kasseliket bízta meg Emmerling. A szállóban lakott egy ideig Kossuth édesanyja, Deák Ferenc, a Pesti Vigadó megnyitása előtt pedig rendszeresen tartottak itt bálokat. Emmerling után az 1860-as évektől Gundel János lett a bérlője, aki itt nyitotta meg híres-neves vendéglőjét, amely 1904-ig működött. Az épületet az 1920-as években újabb két emelettel toldották meg. Ma a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatósága működik benne.

Pesti indóház

A mai Nyugati pályaudvar helyén 1845-ben felépített Pesti indóház a maga korában uralta a területet. Méretében alig maradt el a mai pályaudvarétól. A Paul Sprenger bécsi építész által tervezett, ifj. Zitterbarth Mátyás és Kasselik Ferenc építőmesterek által kivitelezett pályaházat a pest–váci vasútvonal megnyitásakor, 1846. július 15-én adták át rendeltetésének, bár ekkor még nem készült el teljes egészében.

A Magyar Középponti Vasút Pesti indóháza 1857-ben (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

A Nagykörút kialakításának útjában állt az épület, ezért döntöttek az indóház bontása és egy új pályaudvar építése mellett, amelyet Gustave Eiffel cége tervezett. Ennek kivitelezése során először felhúzták az új csarnokot a régi pályaház köré, amit ezután bontottak el.

Kasselik-bérház

Kasselik Ferenc 1850-ben vásárolta meg a Bajcsy-Zsilinszky utca 16. szám alatti területet, ahol 1854-re építette fel háromemeletes, klasszicizáló stílusú sarokbérházát. Fia, Jenő végrendeletében az elszegényedett fővárosi középosztály megsegítésére létrehozandó alapítvány mellett támogatásként átruházta a Kasselik-bérház tulajdonjogát is a szervezetre.

A Kasselik-bérház a Bajcsy-Zsilinszky utca 16. szám alatt 1963-ban (Fotó: Fortepan/Uvaterv)

A Kasselik-bérház napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A József nádor tér 7. szám alatti telken 1791-ben épült kétemeletes házat 1831-ben vásárolta meg egy görög származású kereskedő, aki 1833-ban megbízta Kasseliket az átalakítással. Az épület többszöri átépítés során nyerte el mai formáját, utoljára ifjabb Kotsis Iván elképzelései szerint módosítottak rajta 1967 és 1971 között.

A József nádor tér 7. szám alatti épület 2020-ban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Emléktábla a József nádor tér 7. szám alatti épületen (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Király utca 49. szám alatti telken eredetileg egy földszintes ház állt, amelynek elbontása után 1857-ben épült fel a ma is látható kétemeletes sarokház késő klasszicista stílusban id. Neuhoffer János és felesége megrendelésére, Kasselik Ferenc tervei szerint.

Az egykor szebb napokat látott Kasselik Ferenc tervezte ház a Király utca 49. szám alatt 2020-ban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Dob utca 14. szám alatt álló egyemeletes ház 1839-ben épült Kasselik Ferenc és Zofahl Lőrinc tervei szerint (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Fehérhajó utca és Bárczy István utca sarkán álló klasszicista stílusú saroképület Kasselik Ferenc tervei szerint és Neuhoffer János megrendelésére épült 1844-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Király utca és Káldy Gyula utca sarkán eredetileg álló kétemeletes lakóházat 1832-ben Kasselik Ferenc építette. Gottgeb Antal 1867-ben harmadik emelettel toldotta meg a homlokzat egységét megtartva, a korai historizmus stílusában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu).

Az Üllői út 7. szám alatt álló egyemeletes klasszicista épület 1839-ben Kasselik tervei szerint és Steinbach Alajos kereskedő megrendelésére készült. A ház leghíresebb lakója Arany János volt, aki 1864 és 1867 között élt itt családjával. A lepusztult épületet 2001-ben felújították ugyan, de ma is bedeszkázott földszinti ablakokkal várja jobb sorsát (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu).

Kasselik Ferenc épületeinek nagy részét elbontották, vagy jelentősen átalakították. Az Andrássy út 20. szám alatt ma látható háromemeletes eklektikus stílusú bérház helyén is egy Kasselik tervezte, Anton Argauer kereskedő megbízásából 1840-ben átadott kétemeletes klasszicista épület állt, amelyet a Sugárút (ma Andrássy út) kiépítésekor bontottak el 1878-ban. Hasonlóan járt a Révay utca 7. szám alatti egyemeletes épület, amelyet 1838-ban Kasselik saját részére építtetett.

Az Andrássy út 20. szám alatt álló eklektikus bérház 1958-ban (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11)

A Citadella megépítése után Kasselik Ferenc megítélése jelentősen romlott, 1854-ben vissza is vonult, főleg bérházainak jövedelmeiből élt szerényen, de így is a főváros legnagyobb adófizető polgáraként tartották számon. Szép kort megérve, 89 éves korában hunyt el 1884. december 7-én. Síremléke, amelyet Giergl Kálmán tervezett neoeklektikus stílusban, a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben található.

Fia, Kasselik Jenő apja halála után a felhalmozott hatalmas vagyonból létrehozta a Kasselik-alapítványt, és ötezer forintot adományozott Ráth Károly főpolgármesternek a szegények javára.

Nyitókép: Az egykori István Főherceg Szálló épülete az Akadémia utca 1. szám alatt 2020-ban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)