Mint annyi reformkori kezdeményezés, ez is Széchenyi Istvánhoz köthető. 1827-ben ő és sok, vele hasonlóan gondolkodó barátja, mint például gróf Károlyi György vagy Wesselényi Miklós báró Pályafutási Társaságot alakított a hazai lótenyésztés fejlesztéséért. Néhány év múlva már Állattenyésztő Társaságnak nevezték, 1835-ben pedig felvette a Magyar Gazdasági Egyesület nevet.

Még 1832-ben megvásároltak Károlyi Györgytől egy jelentős alapterületű, Üllői út menti telket, amelyen istállókat és egyéb fogadóépületeket emeltek. 1833-ban a Jelenkor című folyóirat arról tudósított, hogy ezt a helyet Köztelek névre keresztelte az akkor gróf Keglevics László vezette társaság. Hogy miből is szerezte bevételét a Köztelek az első években, érdemes röviden idézni az újságból, a Jelenkor, 1833. május 29-i számából: „Minden ménlótul, mely a Köztelek istállójába egy egész évre állíttatik be, 50 pengő forint esztendei helypénz fizettetik a tartási költségeken kívül. A csupán hágatás idejére beadandó méntül 25 pengő forint jár. Egy hétnél kevésb időre semmiféle ló be nem vétetik: hetenként pedig minden lótul egy pengő forint fizettetik oly módon, hogy az egy hetet felülhaladó nap szinte egész hétnek számíttatik. A Köztelekre felügyelő barom-orvos tartozik az ott levő lovakat fizetés nélkül gyógyítni: de a gyógyszer árát a lótulajdonos fizeti.”

1837-ben a telken kisebb átalakításokat végeztek, már nem csupán lovakat fedeztethettek a tenyésztés iránt érdeklődők, de különböző, külföldről behozott mezőgazdasági munkára alkalmas gépeket is meg lehetett közelebbről szemlélni. Később a gépek és egyéb munkaeszközök kiállítása rendszeressé vált, ekkor még a szabad ég alatt. 1847-ben egy egyemeletes egyesületi székház építésének előkészületeit kezdték meg, de a forradalom és szabadságharc következtében az építkezés csupán az 1850-es években valósult meg.

A Vasárnapi Ujság címlapja (1857. június 14.)

1857 júniusában országos mezőgazdasági kiállítás nyílt a Köztelek területén, melyről a korabeli sajtótermékek részletesen beszámoltak. A kiállítást Albrecht főherceg nyitotta meg. A Köztelek épületének nagytermében a haszonnövények és korszerű termesztésük témakörében tájékozódhattak az érdeklődők, az udvaron pedig tenyészállatok (juhok, birkák, bikák, lovak) és mezőgazdasági gépek (arató, cséplő, kukoricadaráló masinák) várták a gazdálkodásuk fejlesztésén gondolkodókat.

A lelkes újságírók már ekkor azt javasolták, hogy az érdeklődés és a kiállítók nagy száma miatt bővítsék tovább a Köztelek területét és épületét is. 1873-ban ez meg is történt: Buzzi Bódog és Keler Napóleon építészek tervei alapján elkészült egy háromemeletes palota, mely egyszerre volt impozáns, és felelt meg praktikus szempontoknak.

A háromemeletes palota az Üllői úton, a ma is álló épületet Buzzi Bódog és Keler Napóleon tervezte (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1873. március 30.)

Irodák, kiállításra alkalmas termek sorakoztak egymás mellett a szinteken. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület abban az időben, amikor az új székháza megnyílt, szőlőiskolát működtetett Budán, a Gellért-hegyen kísérleti szőlőültetvénnyel és pincészettel rendelkezett, a gróf Károlyi István által adományozott 150 holdnyi rákospalotai területen pedig mintagazdaságot épített, amelyet István-teleknek neveztek el.

A Üllői út 25. alatti épület (a Köztelek utca sarkán) 1900 körül (Forrás: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Az egyre gyarapodó és tevékenységi körét folyamatosan bővítő OMGE 1903-ban új épülettel gazdagította Üllői úti központját. Czigler Győző tervezte meg az akkor már Köztelekről elnevezett utca felé néző főhomlokzatú, szintén háromemeletes, neoreneszánsz stílusú épületet. Díszterem, kisebb és nagyobb előadótermek, irodák kaptak itt helyet, de hivatali lakásokat is ki lehetett alakítani benne.

Czigler Győző tervezte az Országos Magyar Gazdasági Egyesület új székházát a Köztelek utca 8. alatt (Fotó: Vasárnapi Ujság, 1905. április 2.)

 

A Köztelek utca 8. szám alatti épület, amely szomszédos volt a gazdasági egylet korábban épült Üllői úti palotájával (Fotó: Fortepan)

A Köztelek házegyüttese számos vállalkozásnak adott otthont. Gazdasági profilú újságok szerkesztőségei működtek itt: többek között a Köztelek című folyóirat, a Borászati Lapok, a Kertészeti Lapok, a Gazdasági Lapok, a Magyar Szesztermelők Lapja. 1894-től a Pátria Nyomda is itt kezdte meg működését. Ügyviteli nyomtatványok mellett zömmel gazdasági és műszaki szakkönyvek kerültek ki sajtója alól. Könyvkiadóként a Pátria indította el a Köztelek Olcsó Könyvtár sorozatot és adta ki a Magyar Földművelési Naptárt, a Kincses Kalendárium elődjét.

Jelenetek a Pátria Nyomda és a Köztelek szerkesztőségének mindennapjaiból (Forrás: Köztelek, 1911. október 4.)

A hazai szövetkezeti mozgalom egyik fő szervezője is az OMGE volt, 1904-ben pedig az Üllői úti palotában rendezték meg a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének kongresszusát, amelyre a világ számos országából érkezett küldöttség, hogy a mezőgazdaság fejlődéséért tett erőfeszítéseik tapasztalatait megosszák egymással. A Köztelek az 1920-as és 1930-as években is főszerepet vállalt a gazdálkodás új ismereteinek országos szintű terjesztésében.

Kiállításoknak adott helyet rendszeresen, továbbképzéseket tartottak a gazdálkodóknak,és a különböző mezőgazdasági szakágak önszerveződésének volt bázisa. Ennek a rendkívül sokrétű tevékenységnek azután a kommunista diktatúra idején bekövetkezett államosítással egyszerre vége szakadt.

A Köztelek két főépületét is „újrahasznosították”. A kommunista párt ferencvárosi szervezete megszerezte magának a Köztelek utca 8. alatti épületet. 1949-től az MDP, majd 1956 után az MSZMP IX. Kerületi Pártbizottsága székelt benne. A rendszerváltozást követően a politika elhagyta a házat, és mindenki örömére a zene vette át az uralmat. 1993-ban az addig különböző helyi oktatási intézményekben működő kerületi zeneiskola (vagyis a Ferencvárosi Ádám Jenő Zeneiskola) költözött az épületbe, s a mai napig ide járnak a komolyzenét tanuló diákok. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszéke szintén itt található.

Az Üllői út 25. alatti palota 1945 után ugyanúgy az államosítás sorsára jutott. Különböző állami vállalatok kirendeltségei működtek itt, leghosszabb ideig a Magyar Szabványügyi Hivatal használta székházaként. 1995 után a Hivatal megszűnt, utódszervezete elköltözött, az épület pedig irodaházzá alakult. 

Az épületdíszek jelentős része eltűnt az évtizedek során, az Üllői úti főbejáratnál elhelyezett épületszobrokat, melyek az 1956-os forradalom harcait is átvészelték, eltávolították. Úgy tudni, a házat hamarosan teljesen felújítják, homlokzatát modernizálják, de megőriznek bizonyos eredeti motívumokat is. Reméljük a tervezőknek és kivitelezőknek sikerül megtartaniuk valamit az eredeti architektúrából.

Az Üllői út 25. alatti épület 1960 körül, ekkor még megvoltak az épületszobrok a főbejárat fölött (Fotó: Fortepan)

Az Üllői út 25. alatti épület 2008-ban (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Czigler Győző tervezte Köztelek utca 8. alatti épület 1960 körül (Fotó: Fortepan)

A Köztelek utca 8. alatti épület 1980 körül (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A Köztelek bejárata a Köztelek utca 8. felől 1910 körül

Ma az Ádám Jenő Zeneiskola működik a Köztelek utca 8. szám alatti épületben, a kép 2019-ben készült

A Köztelek utca 8. számú épület belső terei

A Köztelek utca 8. számú épület lépcsőháza

Nyitókép: Az Üllői út 25. alatti épület 2008-ban (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)