Budapest szobrainak van egy csoportja, a XIX. század első feléből ránk maradt alkotások, melyek a klasszikus görög művészet szépségideálját tükrözik. Témaválasztásuk is többnyire innen való, leginkább múzsák, istennők ábrázolásaival találkozunk közöttük. Legalább ennyire érezzük rajtuk keletkezésük korának sajátos hangulatát. Ez a hangulat a mai Budapesten a pesti Belváros egy-egy eldugott zugában van jelen.

Budán ezt a világot nemigen találjuk, az itteni régi, XX. század előtti szobrok inkább a barokk korból maradtak ránk. Akad azért kivétel, ilyen az Artemisz-kút vagy ismertebb nevén Hébé-kút nőalakja a budai Várban. Talán nem véletlen, hogy Budán mintha sokáig nem találta volna helyét ez az inkább Pestre illő alkotás, korábbi felállítási helyeiről előbb-utóbb távoznia kellett.

A Hébé-kút első felállítási helyén, az egykori Nándor téren, a mai Kapisztrán téren (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Némi magyarázatra szorul, hogy mért van két neve a kútnak. A kút szobrának mintájául szolgáló klasszikus szoborPraxitelész, Kr. e. 370325. között élt görög szobrász alkotása a Louvre gyűjteményében található. Praxitelész szobra Artemisz istennőt ábrázolja, azonban a budai kútszobor közkeletű neve mégis Hébé-kút.

Hébé a görög mitológiában az ifjúság istennője, Zeusz és Héra gyermeke. Ujjatlan ruhában, örök ifjúként ábrázolják. Hébét gyakran emlegetik úgy is, mint az istenek pohárnokát, valamint ő készítette el testvére, Arész fürdővizét. Ezért alakját előszeretettel mintázták meg kutakhoz szánt szobrokon. Artemisz szintén a görög mitológia alakja, Zeusz és Létó gyermeke, Apollón ikertestvére. Az Ókorban Artemisz kultusza hosszú időn át igen elterjedt volt, még a Bibliából, az Apostolok cselekedeteiből is értesülünk róla.

Az egykori Nándor téren állt a kútszobor 1923-ig, a Mária Magdolna-templom közelében. Ma ismét ezen a környéken találjuk: a Magdolna-torony mögött látható egykori lakóház helyén áll (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az antik szobor budai változatának alkotóját sajnos nem ismerjük. Öntöttvasból készült, kutat rejtő posztamensét oldalain egy-egy oroszlánfejes vízköpő díszítette. Eredetileg „kétkagylós” kút volt, melyből elől és hátul is egy-egy tálkába folyt a víz. Bár a kút szoboralakjáról ma már egyértelműen tudjuk, hogy Artemiszt ábrázolja, mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül az ettől eltérő hagyományos elnevezését, különösen ha összevetjük a XIX. század meglepően élénk magyarországi Hébé-kultuszával.

Több helyütt álltak, állnak Hébé-szobrok, -kutak, így a Budapest Belvárosában lévő Pesti Vármegyeháza második udvarában Huber József alkotása, valamint a partiumi Nagyszalontán Antoine Durenne francia fémöntő ma is meglévő Hébé-kútja.

Korábban a Hébé-kút határozta meg a Nándor tér (ma Kapisztrán tér) látképét, ma pedig Kapisztrán Szent János szobra. Damkó József alkotását 1922-ben avatták fel és a kúthoz képest nyugatabbra került (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

A budavári Hébé-kút állítását általában az 1850-es évekre teszik, de valószínű, hogy pár évtizeddel később került csak a szobor első felállítási helyére, a Nándor térre, a mai Kapisztrán térre. Az öntöttvas kivitelezés az 1870-es évekre vall, és az is ismert tény, hogy a mai Kapisztrán tér területén 1873-ban létesítettek kutat a volt ferences kolostor átalakítási munkálataival összefüggően magánterületté vált közeli Ferences tér kútja helyett. Ha ezt az évet tekintjük felállítási dátumának, kereken 50 éven át állt itt a kút. Időközben 1882-re a budaújlaki vízmű üzembe helyezésével a Vár vízellátását új vízvezetékkel oldották meg, így a régi kutak jelentőségüket vesztették.

A kút második felállítási helyén, a fákkal már akkor sűrűn beültetett Iskola téren, a mai Hess András téren, a Vörös Sün-ház előtt (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Nándor térre 1922 novemberében új szobor került. Ekkor leplezték le Kapisztrán Szent János szobrát, Damkó József alkotását. Emiatt a szobor közelében álló Hébé-kutat 1923-ban áthelyezték az Iskola térre (mely később az Ince pápa tér nevet kapta, ma pedig Hess András nevét viseli).

Ez a tér akkoriban épp megújult: a középkori dominikánus Szent Miklós-templom itt álló megmaradt tornyát 1924-ben Lux Kálmán állította helyre, 1930-ban pedig a sziléziai Bautzen városában lévő híres Mátyás király-emlékmű másolatát is elhelyezték a tornyon. A Hébé-kútnak viszont kevés idő jutott itt. Úgy tűnik, a görög istennő szobrának nem volt szerencséje a szentekkel: míg előző helyéről Kapisztrán Szent János szobra miatt, addig innen Boldog XI. Ince pápa emlékműve miatt kellett távoznia. Érdekesség, hogy mindkét szobor Damkó József alkotása.

Boldog XI. Ince pápa szobra a mai Hess András tér zöldjében, a Vörös Sün-ház előtt. Damkó József alkotását 1936 októberében leplezték le (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

Ince pápa Kapisztránhoz hasonlóan szintén segítette a magyarokat a török elleni harcban. Buda török uralom alóli felszabadításának 250. évfordulójára állították fel szobrát a Hébé-kút helyén 1936-ban. A pápa tiarás, harcias bronz alakja, Damkó József alkotása azóta is a téren áll.

Az egykor fontos szerepet betöltő, szomjoltó, vízcsorgató Hébé-kúttal ekkor kissé mostohán bántak. Előbb a közeli iskolaépület udvarára került, alkotóelemeire szedve. Az áldatlan állapot többeknek feltűnt, a sajtó is foglalkozott vele. 1940. júniusában olyan hírek láttak napvilágot, hogy a kútszobrot újra felállítják a Várban. A Kolozsváron megjelenő Keleti Újság 1940. június 30-i számában a pontos felállítási helyszínt is megjelölik: „A magyar főváros vezetősége elhatározta, hogy az úgynevezett Hébe-kutat ismét felállittatja. A Hébe-kút a várbeli Iskola-téren állott, és amidőn pár évvel ezelőtt idekerült Incze pápa szobra, a kutat leszerelték és azóta raktárban hevert. Az értékes történelmi emlékű diszkutat a főváros most ismét a Vár területén, mégpedig a Tárnok-ucca és a Balta-köz sarkán állíttatja fel.”

A szép kútszobor 1967-ben került jelenlegi helyére, a budavári Úri utcába, mely nagyon közel van első felállítási helyéhez (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

Ez a terv végül nem valósult meg, de úgy tűnik, a döntéshozók nem felejtették el később sem, ugyanis a Várnak ezen a pontján valóban létesült egy másik kútszobor. A Pátzay Pál szobrászművész által alkotott szép nőalak 1975 óta áll az idézetben említett helyen.

Hébé kútja sokáig ottmaradt az Ince pápa téri iskolaépületben, mely 1944–1945-ben, Budapest ostroma során súlyos károkat szenvedett, ekkor sajnos a kútszobor posztamense is elpusztult. A háború után a szobrot a nagytétényi kastélyhoz szállították. Bő egy évtizeddel később, 1957 január végén számolt be a sajtó az újabb tervekről a szoborral kapcsolatban: tervbe vették helyreállítását, és felállítási helyéül gyakorlatilag mai helyét, „a Kapisztrán tér melletti kis térséget” határozták meg.

A klasszikus görög szobrok tiszta szépségideálját tükrözi a budavári Hébé-kút, Praxitelész Louvre-ban őrzött Artemisz szobrának jól sikerült másolata (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

Persze ez sem ment hamar, újabb tíz év kellett a megvalósításhoz. Ekkor átfogó koncepció részeként helyezték el mai felállítási helyén. Az Úri utca végén, a felújított Magdolna-torony tövében ekkor alakították ki azt a hangulatos kis teret, úgynevezett „piazettát”, ahol a szobor áll. A szobor végletekig egyszerű, modern posztamensre került, viszont dicséretes módon megőrizték kútfunkcióját, csobogójából ma is víz csordogál. A posztamens felirata szépen összefoglalja szobrunk hosszú történetét:

„A kútszobor Praxitelész Artemisz szobra nyomán készült. Az egykori kút a Kapisztrán téren állt, mintegy fél évszázadig. Régi neve Hébe-kút volt. 1923-tól 1936-ig a Hess András téren állt. A lebontott kútból csak a szobor maradt meg. Felállíttatta a Fővárosi /Tanács V.B. 1967.”

Az Úri utca végén, a Magdolna-torony tövében alakították ki azt a hangulatos kis teret, az úgynevezett „piazettát”, ahol a kútszobor áll. Jobbra az Úri utca 70. számú ház (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

A posztamens feliratán szereplő fél évszázadnál immár hosszabb ideje áll mostani helyén a Hébé-kút, és bár a budai Vár sok látványossága, a városrész számos „főszereplője” mellett a kútszobor klasszikus szépségű alakja bizonyosan mindig csak mellékszereplő marad, ám itt, ebben a környezetben mellékszereplőnek lenni sem kis dolog. Múltunknak ez a megmentett darabja megtalálta végre otthonát.

Nyitókép: A Hébé-kút a Magdolna-torony mellett, az Úri utca végében (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)