„Aláírtuk az európai uniós támogatási szerződést egy új budapesti vasúti alagút megvalósíthatósági tanulmányára" – jelentette be Facebook-oldalán Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója. Hozzátette: „jelentős mérföldkő ez, még ha tudjuk is jól, sok-sok évnyi munka van előttünk, mire ez megvalósulhat. Bécsben 25 év telt el a koncepcióalkotástól a fejpályaudvarokat felváltó új átmenő főpályaudvar és a környékén kivirágzó új városrészek létrejöttéig. Valamikor el kell kezdeni ezt a munkát itthon is és mikor máskor, ha nem most: a Budapest Fejlesztési Központ létrejötte vissza nem térő lehetőséget ad erre".

Vitézy Dávid kijelentette: 

Budapesten és környékén a közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátás kétharmadát az autóforgalom adja a fenntartható alternatíva pedig csak a kötöttpályás közlekedés, az elővárosok felől konkrétan a vasút fejlesztése lehet. Nemcsak felújítása, hanem fejlesztése hogy tényleg érdemben többen üljenek vonatra, letéve az autójukat

– jegyezte meg a vezérigazgató. Hozzátette: ehhez jelentősen több kapacitásra és jobb szolgáltatásra van szükség – erről szól ez a most induló munka, hisz Budapesten a fejpályaudvarok és a környezetük, az oda vezető pályaszakaszok jelentik a legfőbb akadályt a vonatok sűrítése előtt, és egyben innen ered a legtöbb késés is.

A leendő vasúti alagút egyik vége a Nyugati pályaudvarnál lesz (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A XIX. század végi logikán működő fejpályaudvaraink ugyanis messze nem a leghatékonyabb megoldást jelentik: egy vágányon 6-szor annyi vonat tud közlekedni, ha az a sínpár nem a vonatok fordítására (= fejpályaudvar), hanem áthaladására szolgál (= körvasút, alagút) 

– világított rá Vitézy Dávid. 

A jelenlegi pályaudvarok kapacitása már nem fejleszthető, ezért kell más megoldás

A vezérigazgató egy korábbi bejegyzéséből kiderül, hogy a leendő alagút hogyan alakítaná át és tenné gyorsabbá, hatékonyabbá az elővárosi vasúti közlekedést. Vitézy szerint ahhoz, hogy több vonat tudjon az elővárosokból Budapestre közlekedni, a belső budapesti szakaszok kapacitásának bővítése szükséges. Ez vagy a fejpályaudvarok bővítésével vagy a Budapesten áthaladó vasúti szolgáltatások fejlesztésével érhető el. Ez utóbbi koncepció alátámasztásáról, költségeinek és társadalmi hasznainak részletes kidolgozásáról szól a vasúti alagút ügye.

Kelenföld lesz az alagút másik végpontja (Fotó: Közlekedési Múzeum)

A Budapesten áthaladó vasúti szolgáltatások bővítésének kulcseleme a szűkös, elavult és helyben már nem fejleszthető fejpályaudvarok kiváltása, illetve tehermentesítése. Vitézy Dávid felidézte: 

Az eredetileg városszélre épült Nyugati, Déli és Keleti pályaudvar működési logikája érdemben nem változott az elmúlt másfél évszázadban, és mára alkalmatlanná vált a további fejlesztési igények befogadására és a sűrű, gyors elővárosi motorvonati közlekedés korszerű kiszolgálására.

Nagyobb kapacitást ebben a rendszerben csak a pályaudvarok bővítésével lehetne biztosítani, ami az időközben beépült, sőt belvárosivá vált környezetben nem lehetséges – tette világossá a vezérigazgató.

A Déli pályaudvar épülete (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Vitézy Dávid kijelentette:

Kiutat a fejpályaudvarok összekötése és átmenő rendszerű pályaudvarrá alakítása jelent. Ezt Európa és a világ számos nagyvárosában Londontól Bécsig, Lipcsétől Moszkváig felismerték: az új felszíni vagy felszín alatti vonalszakaszok lehetővé teszik, hogy a vonatok a városközpontot átszelve átszállásmentes kapcsolatot biztosítsanak a várostérség lakóinak.

A vasút üzemeltetése is hatékonyabbá válik, területigénye csökken, a belvárosi területekbe ékelődő rozsdaövezetek felszámolhatók. Már a Déli körvasút fejlesztése is erre a logikára épül, de az önmagában az utasszám-növekedési, fejlődési potenciál teljes kiaknázására nem elegendő.

Nyitókép: A Nyugati pályaudvar vágányai, háttérben az Országház kupolája látszik (Fotó: BFK)