A főváros legpatinásabb utcáján, az Andrássy út és az Izabella utca sarkán álló jókora, majd 20 000 négyzetéteres épület 2008 óta, a MÁV kiköltözése óta áll üresen. A műemléki védettség alatt álló, a kihasználatlanságtól mégis rohamosan pusztuló ingatlanegyüttes (az Andrássy út 73–75. szám alatti  volt székház és a vele egységet alkotó  Izabella utca 51. alatti épület) tizenkét éve várja új vevőjét és új funkcióját. Hiába áll kiváló helyszínen, hiába hatalmas, eddig nem akadt senki, aki megvette volna.


A város egyik legjobb helyen lévő irodaház, mégsem kell senkinek a MÁV-palota (Fotó: árverési hirdetmény)

Most a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő újabb árverést írt ki az ingatlanegyüttes eladására. A kiírás szerint a két ingatlan egy egységet alkot, közös a megközelítés, a közműellátás, a fűtési rendszer és a többi épületgépészeti hálózat. Az épületegyüttes szilárd burkolattal ellátott belső udvarán mintegy 20 gépjármű számára van parkolási lehetőség, a bejárat az Andrássy út felől lehetséges.


A MÁV-palota míves külső díszei még tizenkét év pusztulást követően is szemet gyönyörködtetőek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Izabella utca 51. számú épület is szép, eklektikus ház (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kikiáltási ár ezúttal 7 milliárd 112 millió forint, ami mintegy 800 millió forinttal alacsonyabb a legutóbbi, tavaly novemberben sikertelenül zárult árverésénél. 

Az épületek a világörökségi védelem alatt álló Andrássy úton való elhelyezkedésük miatt országos és fővárosi védettség alatt állnak. Az ingatlanegyüttes Andrássy úti része ezentúl a kiírás szerint helyi, kerületi, egyedi védelem alatt álló, műemléki védelemre jelölt épület, az Izabella utcai ház pedig helyi, kerületi utcaképi védelmet élvez. 

Az Andrássy úti ház 1875–1876-ban épült Rochlitz Gyula tervei szerint, legutóbb 2006-ban újították fel részlegesen, irodái és a vizesblokkok azonban jellemzően az 1970-es-1980-as évek stílusát őrzik. Az Izabella utcai épületrész 1888-ban épült, belső terei hasonlóan az Andrássy úti épületéhez. Mindkét ház 2008 óta üresen áll, állapotuk viharos gyorsasággal romlik. 

Bár az árverési hirdetmény szerint a palota műemléki státusza nem szerepel a tulajdoni lapon, a leendő vevőnek az adásvételi szerződésben vállalnia kell a műemléki védettségből eredő valamennyi kötelezettség teljesítését, az alábbiak szerint:

  1.  a hasznosítás során a műemléképület fő beosztását és a történeti padló- és oldalfalburkolatokat meg kell tartani, az értékes belső nyílászárókat – akár áthelyezéssel – meg kell őrizni;
  2. az ingatlan hasznosítása során restaurált állapotban meg kell őrizni az épület műemléki értékeit, a védetté nyilvánítás alapjául szolgáló kiemelt jelentőségű, reprezentatív területek építészeti elemeit, díszítéseit (dekoratív festésű, márvány- és márványozott borításos falú, díszes kialakítású kapualjak és kapcsolódó folyosószakaszok, négy párizsi készítésű, öntöttvas női kariatida lámpatartóval, az északi kapualjból nyíló háromkarú, díszes öntöttvas rácsú főlépcsőház; az oldal- és hátsó szárnyakban további három- és kétkarú, illetve íves lépcsőházak, különböző díszítésű vasrácsokkal; az I. emeleti dísztermek);
  3. az épület kialakult homlokzatát, építészeti tömegkoncepcióját az architektúra és annak részét képező nyílászárók restaurátori szintű felújításával meg kell tartani.

Nyitókép: Az Andrássy út (Sugárút) 73–75., a Magyar Királyi Államvasutak (MÁV) igazgatóságának épülete 1878-ban Klösz György felvételén (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.145/képszám:82200)